A furcsaságokra nyitott turista szeme a sziget legkeletibb csücskében, a Szent Lőrinc öbölben (São Lourenço) akad meg azon a látványon, amit a "tovább" linkre kattintással ti is szemügyre vehettek. Első meglepetésemben valami titkos katonai tengeralatti bázisra gyanakodtam (emlékszünk ugye Madeira és az U-38-as tengeralattjáró közötti 1916-os futó afférra?), míg Csuri - teljesen megalapozottan - hülyeségnek tartotta a verziómat és inkább a sokkal reálisabb, galaxisok közötti időugrásra alkalmas átjárót valószínűsítette.



Ezen aztán vitatkoztunk egy kicsit, végül megegyezni látszottunk egy Földön kívüli civilizációhoz kapcsolható létesítményben. Csak az volt picit szokatlan, hogy az Idegenek a rozsdás drótnál és a korhadó fánál nem találtak korszerűbb alapanyagot műszaki felsőbbrendűségük demonstrálására.
Már éppen nekiálltunk kirakni kavicsokból a bolygóközi béke egyezményes jelét, amikor a Bázisnál megjelent egy pöfögő motorcsónak, benne egy alacsony, pocakos, kopasz és szemmel láthatóan másnapos helyi erő, aki az általa hozott nagy kosarakba kezdett pakolni valamit.

Mivel egy magára valamit is adó, természetkedvelő férfiembernél (a bicskán, öngyújtón és laposüvegen kívül) mindig van látcső, szemügyre vettem a valamit. Meglepetéssel konstatáltam, hogy a pasi kagylónak látszó dolgokat szed ki az óriási kosaraknak tűnő izékből.

A rejtély tehát - úgy tűnik - megoldódott: a furcsa szerkezetek kagylótelepek, ahonnan szegény állatok nem tudnak elkóborolni, viszont abszolút természetes körülmények között legelhetnek (?) az óceánban mindaddig, amíg egy étterem szemet nem vet rájuk.


Csak tudnám, ki az a hülye, aki azt mondta, hogy a valóság izgalmasabb a legvadabb képzeletnél is..?

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.