csurtus 2007.10.06. 09:09

Hellász - Kréta 2.0

Egy poszt erejéig most megszakítjuk Róma és az olaszok diadalmas menetelését blogunk keményre döngölt padlóján, s az első krétai posztunk után (és persze ne feledkezzünk meg Knosszoszról sem, mert az továbbra is nagyon ütős) tálalunk nektek egy másodikat. Az ok egy mulatságos kis történet, amit a napokban elevenítettünk fel Csurival, és - noha azóta eltelt egy kis idő - bizony még most is kuncogtunk egyet.


Krétai nyaralásunk során történt, hogy leballagtunk a szálláshelyünkhöz közeli egyik öbölben található étteremhez, ahol már szereztünk egy-két kellemes benyomást a nyársonsült bárány-tzatziki-retsina termékháromszögben. Mivel
magunkra nézve soha nem éreztük kötelező erejűnek a protokollkönyvek merev ajánlásait (a vörösbort én például nem szobahőmérsékleten szeretem, hanem egy kicsit hűvösebben, de ez mellékvágány és különben is írtam már valahol), a Metaxát aperitívnek kértük.

A kábé 25 éves pincérsrác láthatóan közléskényszerben szenvedett (vagy csak a miénkéhez hasonló, lelkesen sekélyes angoltudását szerette volna csiszolgatni), mindenesetre - mintegy magának - megjegyezte, hogy ő kihozza ugyan a konyakot, de ami őt illeti, és ha már kérdezzük (nem kérdeztük, de ennek Zorba hazájában semmi jelentősége nincs), bizony elárulja, hogy nem érti a külföldieket: neki a viszki bizony sokkal jobban ízlik.

Mivel a nap sütött, a sirályok halkan rikoltoztak, s nem voltunk még farkaséhesek, a témát felkaptuk, és - minden civilizált utazó egyes számú alapszabályát szem előtt tartva - elkezdtük a fraternizálást a bennszülött populáció eme példányával. Magyarán: beszélgetni kezdtünk.

Egy csomó mindent megtudtunk Janniszról (nem biztos, hogy így hívták, de olyan Jannisz-szerű arc él róla bennem, ezért nevezzük a továbbiakban így). Például azt, hogy életében eddig mindössze egyszer hagyta el Krétát, amit nem is bán, mert a hajózástól és a repüléstől egyaránt retteg (megjegyzem, ez elég nagy szívás lehet az olyan embernek, aki egy szigetre született; még jó, hogy a halra és a sós vízre nem allergiás).

Amíg sorkatona volt (ez volt az az egy alkalom, amikor kénytelen volt hajóra szállni), harmadmagával egy lakatlan szigetre épült megfigyelőtoronyban lakott, és az volt a dolga, hogy távcsővel figyelje az onnan 5 kilométerre a tengeren húzódó görög-török határvonalat, és ha a törökök támadnának, egyrészt négyüknek meg kellett volna akadályozniuk a szomszéd hadsereg invázióját, másrészt ki kellett volna lőniük egy piros jelzőrakétát, harmadrészt inkább öngyilkosnak kellett volna lenniük, mert görög katona élve nem kerül ellenséges kézbe. Jannisz hangsúlyozta, hogy - noha többször megkérdezték feletteseiktől - a három teendő sorrendiségét senki nem tudta megmondani. "This is Greece..." - sóhajtotta szégyenkezve és lemondóan Jannisz, és már meg is érkeztünk történetünk lényegi mondanivalójához.

Jannisz ugyanis elképesztő és látványos módon szégyenkezett a görög nyelv miatt. Amikor rájött, hogy érző szívű, tapintatos, világlátott és bölcs emberek vagyunk (roppant jó emberismerők ezek a krétaiak, meg kell adni!), onnan kezdve hosszasan, elfojtott szenvedéllyel a hangjában és apró könnycseppekkel a szeme sarkában ecsetelte, hogy milyen szégyenteljes dolog is az, hogy nekik (vagyis a görögöknek) még normális nyelvük sincs: szókincsük túlnyomó részét úgy lopkodták össze a világ különböző nyelvjárásaiból, mint kikötői kóbor kandúr az éttermi kukába kidobott halfejeket (nem biztos, hogy ezt a hasonlatot mondta, de szerintem roppant találó és szemléletes, arról nem is beszélve, hogy a kulőr lokált is magában hordozza).

Először nem is értettük, hogy pontosan mit akar mondani, de Jannisz nem az az ember, aki megválaszolatlanul hagyja a ki nem mondott kérdéseket. Igen - erősítette meg - a görög nyelv a tolvajok nyelve, hiszen például azt a szót, hogy "kronométer" a franciából, az "etnográfiát" pedig a németből csórta. És ő ezt nagyon nehezen éli meg.

Mielőtt még módunkban állt volna bármit is reagálni, Jannisz egyre dühösebben kezdte el felsorolni a - szerinte - angolból lopott görög szavakat, amelyeket a turistáktól, illetve katonaként a rádióban hallott: autonómia, demokrácia, terápia, fotográfia, erotika, szintézis, pszichológus,...

Folytatta volna, de - kihasználva, hogy öt perc elteltével még ő is kénytelen volt levegőt venni - félbeszakítottuk. Megkérdeztük tőle, hogy nagyon meglepődne-e, ha azt mondanánk: az általa felsorolt szavakat a franciák, németek, de még az angolok is a görögből vették át?!

Úgy nézett ránk, mint pedagógus (biztosan újabb lopott szó Jannisz szerint...) a kisegítő iskolai tanítványára, akinek a spenót egy kicsit kifolyt a szájából. És noha négyen próbáltuk meggyőzni, hogy fordítva van, és nincs mit szégyenkeznie anyanyelve miatt, Jannisz megmaradt szkeptikusnak (!).




Aztán - mivel megjött a báránysült meg a saláta, és Jannisznak is mennie kellett egy másik asztalhoz - ennyiben maradtunk. Nem tudjuk, azóta történt-e paradigmaváltás Jannisz világképében, de ezt követően tényleg sokszor felemlegettük a nyelvtolvaj görögöket. 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Thaddeus Griffin · http://osztgyunamigyun.blog.hu 2007.10.06. 11:03:52

Hmm,hmmm. Én a székely bácsit tudom csak idézni, aki megnézte a Star Warst, majd egy hét töprengés után így szólt: ezt én bizony nem hiszem el.

Thaddeus Griffin · http://osztgyunamigyun.blog.hu 2007.10.06. 11:09:43

Hmm,hmmm. Én a székely bácsit tudom csak idézni, aki megnézte a Star Warst, majd egy hét töprengés után így szólt: ezt én bizony nem hiszem el.

csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2007.10.06. 15:44:07

Pedig biza igaz. Van rá 3 tanúm (Jannisszal 4).

csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2007.10.06. 15:45:22

Pedig biza igaz. Van rá 3 tanúm (Jannisszal 4).

Thaddeus Griffin · http://osztgyunamigyun.blog.hu 2007.10.06. 15:54:05

Hmm, látom blogmotor nálad is vicces kedvében van:D

csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2007.10.06. 16:10:32

Úgy látszik, ez a belső égésű már megérett a cserére.

Thaddeus Griffin · http://osztgyunamigyun.blog.hu 2007.10.06. 16:14:03

Hja. Bár azt hiszem, a márkaszervízben nem nagyon tudnak mit tenni.

Apropó, korábban beszéltük, hogy kiírom Clint Eastwood két filmjét. Hozzáírjam még a korábban említett, Gyűlölet című alkotást? Azt hiszem, valamelyik párizsi posztnál említettem. Talán a szobrokkal kapcsolatban

csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2007.10.07. 18:26:23

Gyűlölet? Nem ugrik be, de gyöhet. Főleg, ha van benne zuhanyozó nő. Vagy darabolós gyilkos.

Thaddeus Griffin · http://osztgyunamigyun.blog.hu 2007.10.07. 19:20:28

Hmm, ez esetben a Zuhanyzó nőket gyilkoló darabolós őrült 4-et is ráírom;)

A.Laci 2007.10.08. 07:55:51

A vicces kedvű blogmotorról jut eszembe: két (moldáviai) rendőrfeleség beszélget nyaralásukról: S ti merre jártatok? Válasz: Báden-Bádenben. Mire a reakció: Jó, de nem értem miért kell kétszer mondani, hisz én nem vagyok hülye!

Thaddeus Griffin · http://osztgyunamigyun.blog.hu 2007.10.08. 08:22:16

Ezt ismertem, csak rabbival;)

(A gyűlölet c. film megtekintése után ezen poén is érthetővé válik:) )

ErrorFlynn 2007.10.08. 12:11:16

elég ritka madár az a pincér, aki vendégszavak fölött kesereg; a legtöbbjük feltehetően csak a vendég szó jelentésével van tisztában, de azt is sajátosan értelmezi - a vendég az a gyanús személy, aki arra kényszeríti, hogy dolgozzon - úgyhogy Janniszt meg kell becsülni, mert egy nyelvész veszett el benne, jó mélyen, ahogy a mellékelt elmélete mutatja...

Zzoorroo 2008.03.26. 12:13:30

Minden tiszteletem Krétáé, de szerintem Korfunak a nyomába sem ér. Sem a déli, sem az északi part.