Mire gondolnál egy múzeumban, ha azt olvasod, hogy van valahol egy térképterem? (Galleria delle Carte Geografiche)

Üvegvitrinben régi, megsárgult, beszakadt szélű, foszladozó térképek, amelyek a maguk nemében nagyon édesek, és lehet böngészni rajtuk hogy mennyire hasonlítanak a maiakhoz, no meg felismerni a régi városokat a berajzolt híres épületekről, stb.
De az ilyesmihez idő kell, úgyhogy mondtuk is: ez most kimarad, Té ha velünk lenne, neki ajánlanánk, de mi megyünk Raffaellohóz és a Sixtusiba...

De az útvonal arra vezetett, és végül egészen mást találtunk, mint amit feltételeztünk.


Egy hosszú-hosszú terem, amelynek a FALÁRA vannak föstve a térképek (nem tudom hogy ennyi freskó után miért csodálkoztunk ezen: általános mánia volt ott a falra festegetés...).
Számszerint 40 darab, Olaszhon különböző tájegységeit mutatják és egységesen az 1500-as években készültek, 3-4 év leforgása alatt.


Itt azért volt turista bőven, úgyhogy csak egy kölcsönvett képpel érzékeltetem hogy milyen a terem (én nem tudtam volna ilyesmit fényképezni, mert akkor mindjárt 10-15 idegen is belelógott volna...)

Nagyobb képet nem találtam a guglin, restellem is hogy ilyesmivel szúrom ki a szemeteket...
A továbbiakban majd igyexem jóvátenni.

Itt csak a terem nagyságát - formáját nézzétek. Tudjuk, hogy 40 térkép van, no meg a szobrocskák, egyéb csicsa, ezen 12 látszik csak belőlük, tehát a teremnek ez kicsit több mint a fele...

Csodálkoztatok, hogy a mozaikpadlón végigtrappolnak a turisták, és nem féltik.
Hát az 500 éves falfestés, amelyre rányitják az ablakot, rögtön eső után, dől be a jó kis párás levegő és a napfény?
De meg se kottyan neki, szemmel láthatóan élénkek a színek, és nem úgy tűnik, mintha pattogzana...























A teremben mégis a legfeltűnőbb plafon. Miért van az, hogy nem fakadtok apró kis sikolyokra a meglepetéstől ennek hallatán...?

Íme, immár saját képen:



De nem ám úgy elképzelni, hogy ezek az izék ismétlődnek az 50-60 méter hosszú teremben...

Minden térkép fölött az arra a tájegységre jellemző valamik vannak megfestve, és a kis angyalkastukkók is mindenhol mások.

























Ahogy azt Csuritól megszokhattuk: közelítünk. További komment helyett....





































































És hogy a kidolgozottságról is legyen fogalmatok:






























Nem is feszítem tovább a húrt mára.
A fiúknak már ez is biztosan sok volt :)))

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Thaddeus Griffin · http://osztgyunamigyun.blog.hu 2007.11.26. 12:33:33

Esküszöm perverzek ezek az olaszok. Az 1500as évek ilyen nyugodtan teltek, hogy szépen ráértek ennyit festegetni? Én már a dupla rajzórától rosszul voltam annó...

Aran-ka · http://aran-ka.blog.hu 2007.11.26. 13:52:05

Nem volt kedvuk netezni, inkabb festegettek:)

ErrorFlynn 2007.11.26. 14:07:11

tényleg szörnyen tömény. az embernek késztetése támad berendezni a közepén egy kis, fekete szobát, hogy legyen hová bemenekülni, ha túltelítődik.

Csuri / Bariildi 2007.11.26. 20:05:38

Error,
egyetértek.
Ott ez lehetne a pánikszoba. Szó szerint :)))
El lehetne menekülni a látvány elől....

A. Laci 2007.11.27. 09:47:25

Má' bocsika, de senki nem tartja ezt legalább 1 kicsit is giccsesnek? Vagy csak az én szépérzékem szállt el?

csurtus · http://csurtus.blog.hu 2007.11.27. 11:52:23

Laci,

hogy klasszikust idézzek: nem kicsit, nagyon! De az ötszáz év valahogy bocsánatossá teszi.

süti beállítások módosítása