Amikor az ember külföldre készül, a turisztikai és gasztronómiai érdekességek mellett nem árt, ha képbe kerül az ottani fizetőeszközök, valamint azok használata vonatkozásában, és az is jól jön, ha – teszem azt – a helyi árak és (miért ne?) a bérek alakulásáról meg az életszínvonalról is van némi fogalma.

A kubai bevezető poszt után mai írásunkban a fenti területet járjuk körül, természetesen Kubára vetítve.

Mindjárt egy önkritikával kell kezdenünk. Mielőtt kiutaztunk volna, Té elmulasztotta felfrissíteni ismereteit Kuba és az USA barátinak korántsem mondható viszonyáról, illetve ennek monetáris vetületeiről. Holmi régi, homályos emlékekre támaszkodva elballagott a bankba és dollárra váltott egy hazai átlagfizetésnyi forintot, mondván: a jenki fizetőeszköz biztosan jól jön majd egy olyan országban, amely (mint tudjuk) alig 130 kilométerre fekszik az USA felségvizeitől.

Most már tudjuk, hogy ennél nagyobb hülyeséget csak akkor követhettünk volna el, ha egy szakajtónyi albán leket vagy ukrán hrivnyát viszünk magunkkal. A Kubai Nemzeti Bank (de helyette nyugodtan mondhatunk Kubai Kommunista Pártot is) ugyanis kereken öt éve úgy döntött, hogy az országban addig széles körben elfogadott és gyakorlatilag bárhol fizetőeszközként szereplő amerikai dollárt 10 százalékos büntetőilleték sújtja, ha az úgynevezett konvertibilis pesóra (CUC-ra) váltja az ember. Ezért tehát hiába ér elméletileg egy CUC egy USD-t, a pénztárnál egy dollárért csak 0,82 CUC-ot kapsz (8 százalék minden külföldi pénz pesóra váltásánál felmerül költségként).

Kuba ily módon akarja rákényszeríteni a turistákat, hogy ne dollárt hozzanak az országba, na és jól megsarcolja azokat a kubaiakat, akik az amerikai rokonságtól különböző úton dollárt kapnak (csak Floridában úgy kétmillió kubai, illetve kubai származású személy él).

Innen máris látható, hogy Kubában kétféle pénz van forgalomban. Vegyük sorra őket.

1.) A „normál” peso (CUP)

Ez a „moneda nacional”-nak, vagyis nemzeti fizetőeszköznek nevezett pénz. A kubai állampolgárok ebben kapják a fizetésüket, ezzel fizetik a közüzemi számláikat, bizonyos (egyre csökkenő számú) üzletekben, utcán és vidéki piacokon még apróbb vásárlásoknál is lehet használni, de összességében ki kell mondanunk, hogy a CUP felmutatása a kubai kereskedelmi egységek 90 százalékában kizárólag harsány kacaj kiváltására alkalmas; körülbelül azt a hatást éri el, amit mondjuk 1989-ig egy DDR-márkabankjegy meglobogtatása okozott volna egy frankfurti áruház kasszájánál vagy egy müncheni söröző fizetőpincérénél.

Ja igen: ebben a pénznemben lehet kifizetni a kizárólag jegyre, korlátozott mennyiségben kapható árucikkeket: a rizset, a cukrot (igen, a cukornádtermesztés egyik fellegvárában a cukrot jegyre adják; ha jól tudom, két kilót havonta és fejenként), a fogkrémet, a mosóport…

Azokon az üzleteken, ahol elfogadják, általában nagy felirat hirdeti, hogy moneda nacional. Mi voltunk egy havannai… hát, minek is nevezzem? Talán gyorsétteremnek. Szóval voltunk egy havannai gyorsétteremben, ahol CUP-pal lehetett fizetni, ettünk is és ittunk is, de bevalljuk, hogy nem tartozott a gasztroélmények csúcsai közé., a Cristal sör azonban jó hideg volt. Jártunk továbbá vegyesboltban, ahol a választék kimerült műanyag karosszékekben, műszálas nyakkendőkben és meghatározhatatlan funkciójú textildarabokban, amelyek egyforma erővel megfeleltek volna hálóingnek, abrosznak vagy hullazsáknak – már ha valaki kedveli a hatalmas, stilizált bordó rózsákat ábrázoló hullazsákot.

Nem reprezentatív felmérés alapján kijelenthetem, hogy a kubai emberek többsége nem is tart magánál CUP-ot; vagy ha igen, kizárólag azért, hogy olykor elővéve rácsodálkozhasson a bankjegyeken ábrázolt nemzeti hősökre (José Martíra, Ernesto Che Guevarára, Antonio Maceóra, Máximo Gómezre vagy Camilo Cienfuegos-ra), és halkan megkérdezze tőlük: ugye ezt ti sem gondoltátok volna?!

Hogy nem a levegőbe beszélek, elmondom, hogy két napomba telt, amíg sikerült hárompesós bankjegyet szereznem a gyűjteményembe ("para mi collección!"); ezalatt legalább húsz kubainál próbálkoztam piacon, parki járókelőnél, pincérnél, míg végül régi és megbízható üzleti partnereim, a taxisok segítettek (de ott is csak a hatodiknál volt).

Hopp, eszembe jutott még valami: a tömegközlekedési eszközökön (havannai buszokon) is lehet ezzel fizetni, na és a másik nemzeti sport, az autóstoppolás során – erről majd megemlékezünk külön.

Bárki (tehát külföldi is) válthat devizát vagy CUC-ot nemzeti pesóra, ha nem zavarja, hogy percekig tartó, a fuldoklásig intenzív (mert udvariasan visszafojtott) röhögés tárgyává teszi magát a hallótávolságon belül tartózkodó kubaiak körében. Én 20 eurót váltottam CUP-ra az első nap, amiért kaptam vagy hatszáz pesót (gyorsan elmondom, noha már említettem az egyik korábbi poszt kommentjei között, hogy ez egy jó kubai fizetésnek felel meg; az átlagbér ugyanis havi 390-430 CUP, azaz 14-16 euró…), de ebből is hazahoztam vagy kétszázat, egyrészt a collecciónomba, másrészt mert egyszerűen nem tudtam elkölteni, az útlevélkezelőnek meg nem mertem odaadni, mert biztosan kaptam volna vagy öt évet vesztegetési kísérletért.

Tanács: váltsatok be mondjuk 10 eurót, amiért kaptok 320-350 nemzeti pesót; nagyon meg lennék lepődve, ha ennél többet sikerülne mondjuk egy hét alatt elköltenetek. Már úgy értem: CUP-ban.

Ha elszámoltad magad és az utolsó napon a reptéren döbbensz rá, hogy van még pár száz elköltetlen (mert elkölthetetlen) CUP-od és vissza akarnád váltani CUC-ra vagy valutára, van egy rossz hírem: az ilyen váltásokat csak a nagyvárosok központjában, bankban lehet megejteni (tehát sima pénzváltónál nem), ráadásul a havannai reptéren semmiféle árut vagy szolgáltatást nem lehet vásárolni nemzeti pénznemért. Erre az esetre (is) ajánlom a taxisokat…

A taxisok máskülönben a világ bármelyik tájékán, Tiranától Fokvárosig  a Megoldást jelentik a turista bármilyen problémájára - csak készpénz kérdése az egész. És imádnak beszélgetni; az én egyik legfontosabb kubai forrásom Boris volt, a matanzasi taxisofőr (sajnos nem José vagy Rodrigo, a szülei tehetnek róla...), akiről majd még mesélek a további posztokban.

Nemcsak bankjegyek, hanem érmék is forgalomban vannak, de nyugodtan megfeledkezhettek róluk, mert igen kevéssé valószínű, hogy ilyet látni fogtok. Ami a papírpénzeket illeti, egyik oldalukon a kubai történelem nagyjai, a másikon pedig a klasszikus (már úgy értem, egy - viccesen - népi demokráciának nevezett rendszer esetében megszokott) életképek: Fidel bejelenti a forradalom győzelmét, Che önkéntes munkát végez egy cukornádültetvényen, Maceo haditanácsot tart, szorgos és mosolygós munkások kapálnak és banánt cipelnek a vállukon…

Egy CUP körülbelül hét-nyolc forintnak felel meg (elméletileg), s egy CUC-ért 25 CUP-ot kapsz.

2.) A konvertibilis peso (CUC)

1994 óta van forgalomban, s 2004-ig párhuzamosan használták a dollárral. Jelenleg ezért a pénznemért lehet megvenni azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyeket a moneda nacionalért nem – vagyis gyakorlatilag mindent: vannak boltok, ahol CUC-ért megvan a standard választék alapvető élelmiszerekből (cukor, rizs, olaj, liszt) és tisztálkodószerekből (szappan, mosópor, fogkrém, sampon), de az árak bizony nagyjából megfelelnek az itthoniaknak (egy pipereszappan 1,2-1,4 CUC, egy kiló cukor ugyanennyi, egy fogkrém 1,8 CUC).

És aki most azt mondaná, hogy ez nem is olyan szörnyű, annak ismételten hangsúlyozom: egyhavi kubai átlagbér háromezerháromszáz-háromezerötszáz forint (15-17 CUC, vagyis kábé 390-430 CUP), vagyis ha valakinek az lenne a rögeszméje, hogy fogkrémet vesz az egészből, akkor az fix tíz tubussal töltheti fel odahaza a fürdőszobai kisszekrényt.

Az egyik legsokkolóbb ár, amit láttam: egy közértben az egyik polc tele volt ilyen savanyúságos üvegekkel. Egy négyliteresért közel 35 CUC-ot, vagyis úgy hétezer forintot kértek; valami nagy tolongást nem észleltem a környéken…

CUC-ra bármikor és bárhol beválthatod az euród, dollárod vagy svájci frankod: bankokban, szállodákban, illetve a CODECA felirattal ellátott cséndzsmanis helyeken. Hétvégén felbukkannak a magánpénzváltók is, akik (természetesen) egy hangyányival kevesebbet adnak a pénzedért, mint amennyit a bank adna – ha nyitva van. A szállodák, magánszállások, éttermek, taxisok kizárólag konvertibilis pesót fogadnak el, illetve áraikat is ebben határozzák meg, s ugyanez érvényes (külföldiek számára) a múzeumokban és az idegenforgalmi látványosságok belépőinél.

Számos blogban és honlapon olvastam, hogy óvatosságra intik a turistákat, mondván: nehogy összekeverjék a két pénznemet, és CUP helyett az annak 25-szörösét érő CUC-cal fizessenek.

Nos, először is egy átlagturista kevés olyan helyre sodródik, ahol CUP-pal kéne fizetnie (de erről már írtam az imént). Másrészt pedig az utcán, egy tenyérnyi pizzaszelet mellé kitett árcédula láttán, amelyen a 12 $ felirat látható, csak a nagyon.., khm, a nagyon tájékozatlanok tételezhetik fel, hogy a perceken belül összeverődő tömeg azért tolong, mert egy húszdekás tésztáért ki szeretné fizetni a háromheti bérét.

Azt elismerem, hogy egy kicsit zavaró a $ (peso) jel, amely nekünk a dollárral kapcsolódott össze (eredetileg a jenkik is a mexikóiaktól vették át a szimbólumot), s amelyet sokszor mindkét peso jelzésére használnak, de egyre több helyen a CUC betűk állnak a számok mögött. És a józan ész is segít. Ha nagyon bizonytalan lennél, kérdezni is lehet, vagy megfigyelni, hogy az előtted vásárló mivel fizet.

A két bankjegy-családot szerintem nem lehet összekeverni, noha – szintén olvasmányaimból tudom – sokaknak még ez a performansz is sikerül. Most itt  lent a két egypesós előoldalát láthatjátok, és el lehet dönteni, mennyire téveszthető. Ultimate tanácsként azt tudom mondani, hogy legyen két pénztárcátok; a konvertibilisest garantáltan sokkal többször fogjátok elővenni.

A CUC-os bankjegyek előoldalán kubai szobrok és emlékművek vehetők szemügyre, hátoldalukon pedig a szobor ihletőjének életéből vett képek. Így a hárompesós CUC-on a santa clarai Che-mauzóleum főalakja, egy Guevara-szobor van, a hátoldalán pedig az 1958-as santa clarai ütközet egyik momentuma (az ominózus, Batista-féle páncélvonat kisiklatása).

3.) Egyéb

Bankkártyával egyes boltokban lehet ugyan fizetni, de nem nagyon érdemes, mert az üzletekben 10 százalékos kezelési költséget számítanak fel érte, vagyis drágább, mint készpénzzel rendezni a számlát.

Borravalót mindenhol illik adni, és el is várják. Nem kell persze úton-útfélen Krőzust játszani, de a hagyományos 5-8 százalékot mindenki kibírja szerintem, és ha egy kétfős fogyasztás esetén a 28 CUC-os számlát harminccal egyenlíted ki és nem kérsz vissza, máris úriember (úrinő) voltál.

A kétféle pénz miatt jópofa alkudozási helyzetek adódhatnak. Én például egy havannai taxissal bonyolódtam izgalmas szellemi tornába: az útért 8 konvertibilis pesó kért, én ötöt ajánlottam, s végül hat CUC-ban és tíz CUP-ban egyeztünk meg és mindketten elégedettek voltunk az intellektuális teljesítményünkkel.

Ahogyan azt már szóvá tettem, az árak (és most ismét a CUC-ról beszélek) valahol a magyar és a német között vannak, legalábbis ami az idegenforgalmi termékeket és szolgáltatásokat illeti. Egy hazai 0,33-as sör 1-2 CUC, egy egytálétel 7-10 CUC, igényesebb vacsora két személyre rummal, sörrel és édességgel 50 CUC, múzeumi belépő 2-4 CUC, a havannai taxi 10 kilométerre kábé ugyanennyi pénz, a háromcsillagos szállodai szoba két személyre reggelivel 80 CUC (négycsillagosban ugyanez 95-110).

A jobb minőségű képeslapok darabja 0,80 CUC, a nagyszerű kubai zenét tartalmazó CD-k 5-6 CUC-ba (a DVD 12-15 CUC-ba) kerül, a hazai kiadású (főleg a Revoluciónról, a Disznó-öbölről, Fidelről és az amerikai politikusok rettenetes disznóságairól szóló) könyveket ugyanennyiért árulják, de én például Che Guevara „Guerilla Warfare” című alapmunkáját (egy ausztrál könyvkiadó gondozásában; itt balra látható a borítója) 12 konvertibilis pesóért vettem meg egy jóarcú dílertől (az alku 15-ről indult), és kaptam hozzá grátisz egy, a Comandantét ábrázoló exkluzív  (ő mondta, tehát biztosan így is van) képeslapot is.

Ami (értelemszerűen) jóval olcsóbb, mint itthon, az a rum, a szivar (általában a dohánytermékek) és a (sajnálatosan kevés és elég szegényes választékú) vidéki magántermelői zöldség-gyümölcs. Ezeken a helyeken egy fürt (az általunk megszokottnál jóval kisebb) hazai banán, egy hatalmas avokádó vagy két papaya egyformán 1-1 CUC (meglestük, hogy ugyanezen termékeket kubaiaknak 5 CUP-ért adták, de nem haragudtunk rájuk…). És persze a koktélok: a hely színvonalától függően 2-4 CUC-ért kapsz egy mojitót, daiquirít vagy piña coladát; a havannai Floridita bárban vagy a Bodeguita del Medióban persze drágább (5-6 CUC).

Nagyobb szállodákban és a turisták által belakott helyeken euróval is lehet fizetni, de CUC-ban fogod kapni a visszajárót. Amikor ott voltunk, egy száz CUC-os termékért 81-82 eurót kértek.

Ha van kérdésetek, tegyétek fel a kommentekben; igyekszünk válaszolni rájuk, de ha megakadnánk, biztosan lesz az olvasók között valódi Kuba-szakértő, aki segít.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

eMM2 2009.10.31. 15:32:57

na most akkor jól számolom hogy egy CUC(li) az = 1 Euró? mert a post ez a része nekem egy picit zavaros,de biztos én vagyok a hülye.:)
De ha mégegyszer Kubába szeretnék menni(mert egyszer már akartam) akkor tuti hogy savanyúságot viszek valutának ha ilyen jó ára van.:)
Egyébként ezt Moldova is írta hogy nem nagyon tudott a helyi pénzel fizeni.És akkor még CUC nem is volt.

Válasz erre 

Ronald 2009.10.31. 15:33:56

Érdekes írás, nagyon tetszik.

Kérdés: minek a röviditése a CUP és a CUC. Milyen szavak állnak mögöttük?

Válasz erre 

Toxic11 2009.10.31. 15:44:26

@eMM2: Pedig ott van. 100 CUC = 81-82 Euro

Válasz erre 

Toxic11 2009.10.31. 15:53:58

@Ronald: CU-bai P-eso és CU-bai C-onvertibilis peso

Válasz erre 

Birca · http://bircaman.freeblog.hu/ 2009.10.31. 15:56:17

cup = cuban peso
cuc = cuban convertible peso

Válasz erre 

Birca · http://bircaman.freeblog.hu/ 2009.10.31. 15:58:15

régebben a helyzet az volt, hogy az átlag kubainak csak cup-ja lehetett

pontosabban akkoriban nem is volt cuc, hanem helyette amerikai dollár vagy más valuta, ill. volt egy cuc-féle, de nem egy, hanem NÉGY változat: úgy hívták, hogy CERTIFICADO

Válasz erre 

Birca · http://bircaman.freeblog.hu/ 2009.10.31. 16:04:38

volt certficado A, certificado B, certificado C és certificado D

az A és a C konvertibilis volt szabadon, az A-t külföldiek kapták, a C-t pedig privilegizált kubaiak (magas beosztásúask, diplomaták, tebgerészek, legaálisan külfökldön dolgozók)

a B és a D 1991-ben megszűnt, a B csak külfödliek számára, a D pedig privilegizált kubaiak számára, ez azonban nem szabadon konvertibilis pénz volt, hanem csak KGST-en belül konvertibilis, azaz pl. magyar forintért vagy román lejért lehetett venni certificado B-t és D-t, de A-t és C-t nem

mire szolgált a B és a D? a diplomataboltokban voltak olyan részlegek, ahol ezért lehetett vásárolni, pl. cigaretta, kokakóla, igazi kávé, jó szivar, elehronikai eszkös csak A és C certificadóért volt, viszont élelmiszerek B-ért és D-ért is

Válasz erre 

grizliewok 2009.10.31. 16:06:03

Kurvák voltak?

Válasz erre 

tiboru · http://lemil.blog.hu 2009.10.31. 16:29:26

@Birca:

Atyaisten... és én még azt hittem, hogy a mostani helyzet a komplikált...

Válasz erre 

csurtus · http://csurtus.blog.hu 2009.10.31. 16:43:47

@grizliewok:

A nejemmel voltam; szerinted mit lehet erre a kérdésre válaszolni..?

:-)

Válasz erre 

eMM2 2009.10.31. 16:48:38

@grizliewok: Kurvák:)
Homárok azok igen, Moldova szerint elég sokan, mert relatíve kevés a nő.De ő ezt 1975-77 ben írta az akkori helyzet.

Válasz erre 

eMM2 2009.10.31. 16:50:24

@Toxic11:
Akkor az nem is akkora olcsóság.Inkább Albániába megyek birkát ennni.

Válasz erre 

Birca · http://bircaman.freeblog.hu/ 2009.10.31. 16:59:30

@grizliewok:

a szomorú az, hogy bár van igazi kurva is, a kubai lányok nagy része egy szappanért megkapható, s ők ezt valódi ismerkedésnek fogják fel, persze elég sok otromba külföldi ezt alaposan ki is használja

Válasz erre 

Birca · http://bircaman.freeblog.hu/ 2009.10.31. 17:01:21

egyébként ajánlom a hu.wikipedia.org/wiki/Kubai_konvertibilis_peso cikket, ott vannak a certificadók is, a cikket 99 %-ban én írtam

Válasz erre 

Birca · http://bircaman.freeblog.hu/ 2009.10.31. 17:03:37

@eMM2: kuba olcsó hely külfüldieknek, még most is, de régebben még inkább az volt

viszont a belföldieknek iszonyűan drága, havi 5-6 ezer magyar forintnyi átlagjöveelem mellett magyarországi árak

Válasz erre 

Carmesina · http://carmesina.blog.hu/ 2009.10.31. 17:14:37

Nagyon tanulságos ez a leírás, főként a kommunizmus igazi természetéről, ahol mindenki egyenlő. Egy normál kubai hogy jut cuc-hoz, ha nem kap mondjuk dollárt a rokonoktól és nem is funkci? Vagy ez nem derült ki? Tényleg, ha már a taxisoknál tartunk, olyan nem volt, h valahová nem szabadott elvinniük?

Válasz erre 

snr torrente 2009.10.31. 18:01:53

2007-ben jártam Kubában. Az első hét után kialakult egy beteges hobbink, hogy csak "rendes" pesós (CUP) helyeken ettünk és vásároltunk: elég sok sajtos pizzát és tojásos zsömlét kajáltunk, na meg mangót, ananászt, banánt (kubai piac rules), amit Manacas sörrel öblítettünk le. :)
cubaphotos.uw.hu/Cienfuegos/slides/IMG_1102.html
cubaphotos.uw.hu/Cienfuegos/slides/IMG_1152.html

Holguinban belefutottunk valami utcai fesztiválba is, ahol csirkehús és mojito is volt CUP-ért. Azt hiszem azok voltak ott életem legolcsóbb koktéljai.

Rendes pesóért még kubaiaknak szánt szivarokat vettünk, ami aztán szóróajándék volt az itthoni barátoknak (talán 1 peso volt egy szál). Akik elszívták, azok nem panaszkodtak rá, hogy förtelmes lenne.

Másik szóróajándékunk a Che arcképes pénzjegy volt, illetve az érmés változata az arcképével és szép patria vagy muerte felirattal. Nem kellett nagyon vadászni rájuk, sok összejött.

Egyik házigazdánk (jogász volt) nekünk azt mesélte, hogy fizetése nagyobbik részét rendes pesóban kapja és havonta kap minimális konvertibiliset is. Mondjuk a keresete kb. semmire nem volt elég. Ezért is adtak ki szobákat.

Titeket nem próbáltak meg átverni a "harmadik fajta, új peso" jutányos utcai váltásával? Vicces volt, hogy milyen hanta szöveget nyomtak ezek a "hellomyfriend" arcok és hogy meglepődtek, amikor elküldtem őket spanyolul a náthásba.

A végére egy állami pesos bolt:
cubaphotos.uw.hu/Baracoa%20-%20Guardalavaca/slides/Imagen%20514.html

Válasz erre 

snr torrente 2009.10.31. 18:09:09

Hogy szerez konvertibilis pesot az átlag kubai? Csencseléssel, ügyeskedéssel, vagy pl. zsebbe kér egy kis pénzt és bemehetsz zárás után a delfináriumba delfint simogatni (a hivatalos ár töredékéért)...

Válasz erre 

Birca · http://bircaman.freeblog.hu/ 2009.10.31. 18:50:10

@snr torrente:

átlag kubai amerikai rokonától szerez cuc-ot, ugyanis az amerikai embargó nem tiltja a rokonnak való pénzküldést negyedévenként 300 usd értékig (lehet, hogy most már több), ezért is van kubában western union, ami egyébként kissé vicces, hogy az amerikai kormány engedi működni az embargó ellenére kubában az egyik legnagyobb amerikai pénzügyi céget, viszont a kubai western union másképp műlödik, mint bárhol a világon, pl. csak kapni lehet pénzt, s nem küldeni, s csak az usá-ból lehet feladni pénzt kubai western unionhoz, máshonnan tilos (kivéve persze a guantanamói amerikai támaszponton lévő western uniont, arra nincs korlátozás, de oda nincs hozzáférése kubainak)

Válasz erre 

csurtus · http://csurtus.blog.hu 2009.10.31. 18:55:03

@Carmesina:

Mostanában már bárki válthat CUP-ot CUC-ra (kubaiak is), ha kifizeti az ebbe az irányba érvényes 27:1 átváltási arányt.

És hogyan juthat közvetlenül CUC-hoz az egyszerű kubai? Hát külföldieknek adja el a munkaerejét, áruját, szolgáltatását: maszektaxizik, gyümölcsöt vagy kézimunkát árul, takarít, csomagot cipel, dug, idegenvezet, hamisított szivart és rumot tukmál rájuk, sapkát készít sörösdobozokból, nyakláncot gyümölcsmagvakból, és még folytathatnám...

A taxisok meg bárhová elvisznek, ha van rá pénzed. Persze biztosan vannak zárt területek (mint minden országban), de a turista ezekről általában nem is tud, tehát nem is tudja azt a címet bemondani.

Boriszról, a matanzasi taxisról amúgy lesz még sztori!

Válasz erre 

ősi homár fapados 2009.10.31. 18:57:56

@grizliewok: nyóckerből vagy testvér?

(amúgy ha családdal/asszonnyal vagy békén hagynak, még akkor is, ha ránézésre nem az a tipikus holland nyugdíjas vagy, de sétálj egyedül egyet ebéd után a Hotel Inglaterra /Havanna/ környékén , mer a csajok éppen pihennek egyet a szállodában, egyből minden szembejövő ellenálhatatlan kényszert érez, hogy a tudomásodra hozza: van itt minden, pont nála, pont most óccó, el is magyaráztam, hogy szeretnék egy magánhelikoptert bérelni, de ezt viszont nem tudták megoldani)

Válasz erre 

Birca · http://bircaman.freeblog.hu/ 2009.10.31. 18:58:53

amikor én éltem kubában 6 éven keresztül 1980-1986 között, még az volt, hogy valutás bolt nagyon kevés volt, s kubai be se léphetett oda

akkor turizmus se nagyon volt (évente 100 ezer alatt volt a turisták száma, ezek egy része is valójában amerikai-kubai volt, azaz nem tipikus turista) és pl. szállodákban is lehetett fizetni cup-ban, viszont ilyen helyekre a kubaiakat nem engedték be

voltak még kgst-boltok - ahová kubai szintén nem léphetett be - ahol a "szocialista országok" kiküldöttjei vásásrolhattak kgst-valutáért - a normál kubai boltokhoz képest hatalmas volt az árukínálat, persze valókában szegényes, s sok "kemény" tremék nem volt (pl. kakaó, kávé, cigaretta, rágógumi, kókakóla, magnókazetta, jobb ruhák)

Válasz erre 

csurtus · http://csurtus.blog.hu 2009.10.31. 18:59:15

@snr torrente:

Speciel harmadik féle pesót nem próbáltak eladni, de minden mást igen!

A tárgyalástechnikájukról pedig külön poszt lesz, mert szerintem egyetemen kéne tanítani...

Válasz erre 

ősi homár fapados 2009.10.31. 19:02:08

"cukornádtermesztés egyik fellegvárában a cukrot jegyre adják"

jajajaj, tán nem kéne ennyire elcsodálkozni, láttunk már máshol is ilyet, ráadásul ott nem volt ennyire jó seggük a nőknek

Válasz erre 

csurtus · http://csurtus.blog.hu 2009.10.31. 19:03:21

@snr torrente:

Ha már pizza: az erről a kajáról kialakított felfogásuk eléggé érdekes :-)

Válasz erre 

Birca · http://bircaman.freeblog.hu/ 2009.10.31. 19:04:58

@csurtus:

"Mostanában már bárki válthat CUP-ot CUC-ra (kubaiak is)"

az arány nem 1:27, hanem 1:25 oda és 1:24 vissza

Válasz erre 

Birca · http://bircaman.freeblog.hu/ 2009.10.31. 19:08:39

@csurtus: nem is igazán ajánlatos az a pizza, jó gyomor kell hozzá

egyébként maxval.nolblog.hu

Válasz erre 

csurtus · http://csurtus.blog.hu 2009.10.31. 19:12:55

@Birca:

A havannai Occidental Miramar szállóban október közepén egy CUC-ért 27 CUP-ot kértek, direkt megkérdeztem.

Ezek szerint volt egy kis, khm, rugalmasság az árfolyamalakításban :-)

Válasz erre 

csurtus · http://csurtus.blog.hu 2009.10.31. 19:14:05

@Birca:

Mi kipróbáltuk; sok sörrel nekem sikerült legyűrnöm, de még órák múlva is egy kicsit avas olajat böfögtem :-)

Válasz erre 

VIKI BACSI 2009.11.01. 08:50:05

A jegyre adott cukorrol, eszembe jutott hogy anak idejen megkerdeztek a Jerevani radiot, hogy lehet e a Szaharaban felepiteni a szocializmust ?
A valasz az volt hogy lehet, de egy par ev elteltevel a homokot ott is jegyre fogjak adni!

Válasz erre 

Neoprimitív 2009.11.01. 09:23:24

Csuri nyugtass meg, hogy a Perro Caliente hot-dog volt és nem valamilyen észak-koreai baráti segítség!

Attól félek, hogy a világnak ez a szeglete már végleg kimarad majd az életemből, legalább is ebben a formájában, pedig szívesen megnézném.

Válasz erre 

kacce 2009.11.01. 12:01:25

Érdekesek ezek a kubai élmények, nagyon várom a következő posztot!

Válasz erre 

MTi 2009.11.03. 08:44:21

@csurtus: telefonkártya-collectión gyarapodott-e :)
Viva la Collectión!

Válasz erre 

grizliewok 2009.11.05. 11:45:46

@csurtus: Bölcs Manitu vagy.

Válasz erre 

grizliewok 2009.11.05. 11:53:08

@Birca: Ez tényleg szomorú, de az igazság az, hogy ők alapból lazábban állnak hozzá a szexhez, akkor is, ha nem prostituálódnak éppen és nem csinálnak belőle tököm tudja milyen lelkiismereti vajúdást, persze gondolom ez egy pocakos bajos sörfőzőmesterre kevésbé áll.

Válasz erre 

Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2009.11.05. 14:55:34

Láttátok a gyűlölt ellenségeink Kuba-posztját? Furcsa egybeesés ...

Válasz erre 

tiboru · http://lemil.blog.hu 2009.11.05. 22:04:38

@Gloria Mundi:

Nem, de máris indulunk szemügyre venni. Amúgy kedveljük őket, tehát esetükben igenis hiszünk a véletlenekben :-)

Válasz erre 

Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2009.11.06. 14:35:45

@tiboru: Hirtelen azt gondoltam, h esetleg te követted el (nem tudom, hány álneved van errefelé), de sztem jobbat írnál :)

Válasz erre 

tiboru · http://lemil.blog.hu 2009.11.06. 14:57:54

@Gloria Mundi:

Te kis hízelgő :-)

De nem én voltam, Kurtz ezredesnek csak távoli tisztelője vagyok.

Válasz erre 

catta25 · http://www.bedouin.hu 2009.11.06. 16:16:45

sziasztok!

2 éve jártunk Kubában, életem egyik legnagyobb élménye!természetesen beszámoló készült az utazásról.Érdekes sztorikat olvasshatok a következő linkre kattintva:

www.bedouin.hu/archives/2007/09/kis-kubai-gazdasagtan/hu/

Válasz erre 

maxval · http://bircaman.nolblog.hu 2009.11.08. 18:50:32

@grizliewok: ez igaz, de viszont monogámok

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés:

Mégsem

Kimoderálom ezt a trackbacket/pingbacket.