A franciákat kívülről (azaz mindenki más által) illető számtalan, többé-kevésbé valós alapokon nyugvó jelző között elég nagy gyakorisággal fordul elő a csigaevő bélyeg. Nekünk az éticsiga egy olyan állat, amelyikről (a Sopron - Dunaszerdahely - Kézdivásárhely -…

Ahogyan azt roppant művelt olvasóink bizonyára tudják (ha nem máshonnan, hát a vonatkozó római posztunkból), a Pantheon szó eredetileg olyan ókori templomot jelölt, amelyet a pragmatikus görögök, illetve a még pragmatikusabb rómaiak a fontosabb istenségeknek (elvileg valamennyinek)…

Egy idegen városba érkező turista első problémái egyike a településen belüli helyváltoztatás, ezen belül a tömegközlekedési lehetőségek szemrevételezése: hogyan fogok eljutni A-ból B-be, mennyit kell gyalogolnom a látnivalók között, átlagosan hány tömegszerencsétlenség…

Vagyis a kezdet. Olvasóink egy része biztosan emlékszik arra a mondatra, amelyet a római kóborlásainkat megörökítő posztsorozat legelején idéztünk, s amely franciául így hangzik: Seule Paris est digne de Rome; seule Rome est digne de Paris, azaz Egyedül Párizs méltó Rómához;…

A francia földön tébláboló utazó, aki (vallása, neveltetése, meggyőződése vagy élettársa jelenléte okán) nem zárkózik el a különféle, alkoholtartalmú italok fogyasztásától, egy forró délutánon lebonyolított sétája alkalmával előbb-utóbb összefut olyan…

Hogy kiszálljunk egy időre a lassan kényszeresnek tűnő (és a kommentekből következtetve néminemű félreértésre okot adó) füvescigisholland-antikszobrosgörög mókuskerékből, kikapcsolódásul nyomunk nektek egy kicsit rendhagyó Párizst. Itt látható a gall főváros címere…

Ezeken az oldalakon már gúnyolódtunk egy párszor a legkeletibb franciaországi régió identitásán, ezért nem rúgnánk többet a gallok nemzeti önérzetébe. Azt azonban tényként le kell szögeznünk, hogy a Rajna nyugati partjainál fekvő terület pont annyira francia gyökerű,…

Nem hittük volna, hogy osztrigás posztunknak ilyen sikere lesz (index nyitólapi ajánlás szombat délutántól vasárnap délelőttig: közel 4000 olvasó 20 óra alatt, az eddigi napi átlag 50-70-hez képest). Tekintettel a gasztronómiai gurukra, prezentálunk még egy utolsó eresztést…

Ott tartottunk előző posztunkban, hogy - már az antik római idők óta - általában jégágyon hozzák, már ha élő osztrigát rendeltünk. Persze van grillezett, marinírozott, kemencében sült, stb. osztriga is,de az igazi a még mozgó. Bocs. Az is életbevágó tudnivaló, hogy valami…

Ahogyan azt már többször bátorkodtuk megemlíteni, Csurtusék mindenféle, reálisan bekövetkező élethelyzetre fel szeretnék készíteni olvasóikat. Ezen ars poetica jegyében már mindenki tudja, mi a teendő, ha a brit uralkodó meghívná a jachtjára vacsorázni. Mivel az ördög nem…

Mint már bátorkodtam mondani, a blogírás szükségszerűen exhibicionista műfaj; a szerző óhatatlanul betekintést nyújt önmagába. Ilyen szempontból nem tévednek azok, akik a naplóolvasást bizonyos szempontból a röntgenezéshez vagy a végbéltükrözéshez hasonlítják, azzal a…

Van abban valami mélyen perverz és igazságtalan, hogy a vikingek leszármazottai és a kontinentális kelták egykor szebb napokat látott tartományai egyrészt szomszédosak, másrészt napjainkban mindkettő fölött a francia trikolór lobog, harmadrészt pedig hogy mindkettőről olyan…

Ez a poszt legyen az építészeté.Normandiában sétálva néha az az ember érzése, hogy valami zavar támadt az erőben; mintha egy óvatlan pillanatban otthagytuk volna Franciaországot és pár száz kilométerrel északabbra, illetve ugyancsak pár száz évvel korábbra repített volna egy…

Minden év novemberének harmadik csütörtökjén furcsa hangulat lesz úrrá a francia lakosság 80 százalékán. A tömeg a kocsmák, kávézók és éttermek környékén lófrál, s fél szemmel folyton az órát lesi. 18:00:00-kor kipattannak a félig lecsukódott szemek, megfeszülnek az…

Bretagnei kószálásunk során számos - képeslapra, illetve turisztikai kiadványok első oldalára illő - képet készítettünk. Az itt látható kettő azonban nem tartozik ezek közé. Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy az állatokkal semmi bajom. Pár gyermekkori csínytevést…