csurtus 2011.10.17. 08:00

Portugália - piknik

A portugálok ismét meglepetéssel szolgáltak, mintegy bizonyítva, hogy mennyire urbánus népség. Azt vettük észre ugyanis, hogy a vasárnapi piknikezés során, amikor az egész nagycsalád (minimum 8-10 ember) kivonul a zöldbe pihenni, nos, ilyenkor sem mennek 6-8 méternél messzebbre az…

csurtus 2011.05.07. 18:00

Madeira - caninha (x)

Ha már madeirai szesz, nem hagyhatjuk ki a caninha-t, a cukornád-pálinkát, ami a poncha alapanyaga. Ez gyakorlatilag igazi rum, a 40-52 fokos vertikumban. A piacokon lehet natúr cukornádat is venni, amit el lehet rágcsálni (nagyon rostos és tényleg édes). Az üvegbe néha egy darabka…

csurtus 2011.04.04. 12:00

Madeira - banán

Úgy emlékszem, Csuri evett banános kardhalat és nagyon ízlett neki. A helyi banán is megérdemel egy kitérőt: itt Európában a férfiarasznyi vagy annál is nagyobb, testes dél-amerikaiakhoz szoktunk, amelyek jótékony gázfelhőben, mindenféle kemikáliával dúsan megspékelve heteken…

Olvasóink tudhatják, hogy nem esünk zavarba, ha evés-ivásról van szó, és éhezni-szomjazni sem szoktunk. Baszkföldön azonban az evésért, bizonyos értelemben, meg kell dolgozni. Szóval nem egyszerű, véreim, nem egyszerű! De azért megoldható :)   A posztot - teljes…

A Rekordok Könyve tele van haszontalanabbnál haszontalanabb legekkel, amelyeken a hozzánk hasonló fancsali csak ironizálni tudna: a foggal történő kókuszdióhámozás világbajnokától kezdve a legmagasabbra ugró malacokon át a legnagyobbra növesztett körömig mindenről olvashatunk,…

csurtus 2010.09.11. 09:11

Madeira - borok (x)

Mindenki hallott már a madeirai borokról (a madeirákról, így, kisbetűvel), úgyhogy túl sokat nem időznék ennél a témánál. Lényeg, hogy a közvélekedéssel ellentétben (amely szerint a madeirai bor vörös, nehéz és édes), négy altípusa van: a sercial a száraz (rizlingszerű),…

csurtus 2010.09.05. 07:00

Madeira - sütemény (x)

Tipikus madeirai sütemény a bolo de mel, vagyis a cukornád-mézzel készített, helyi érdekű kalács. Hogy őszinte legyek, nem egy nagy durranás. Az általunk megszokott, hasonló cuccoktól abban különbözik, hogy nem egy légies, szivacsos, könnyű testű édesség, hanem igenis jó…

Egyetlen, Portugáliáról szóló beszámoló sem lehet teljes a bacalhau megemlítése nélkül. Portugália bacalhau nélkül olyan lenne, mint Franciaország bor, Anglia köd, vagy Magyarország hazudós politikusok nélkül: elképzelhetetlen és unalmas.A posztot - teljes terjedelmében - ide…

csurtus 2010.08.21. 12:30

Portugália - kávé (x)

A portugál gasztronómiai hagyományok felsorolásakor nem feledkezhetünk meg a kávéról, hiszen valódi latinok lévén, a luzitánok a koffein segítségével óriási erőfeszítéseket tesznek a szívritmuszavarok és a kórosan magas vérnyomás előidézésére. Főleg Angolából és…

Egyszer régen már írtunk egy posztot az osztrigáról, s egy rövid posztot a feketekagylóról. Mivel azóta már mi is beruháztunk holmi digitális fényképezőgépekbe és nem kell azzal a rohadt szkennerrel bajlódni, ha az ember saját fényképeket akar felpakolni a netre, most egy újabb…

Mai posztunkkal újabb vendégszerző iratkozik fel a csurtusblog dicsőségtáblájára, aki ráadásul azzal is tetézi a dolgokat, hogy egy olyan országról (pontosabban annak gasztrokultúrájáról) ad pillanatképet, amely eddig még nem szerepelt a listánkon. Olvassátok tehát P. Tarator…

csurtus 2010.05.10. 07:00

Kuba - A mojito (x)

A Floridita mellett (róla itt írtunk) van egy másik híres havannai kocsma (étterem), amit a messziről jött, koktélkedvelő turistának már csak azért is illendő meglátogatnia, mert (imént említett társához hasonlóan) egy világszerte népszerű koktél szülőhelye. Igen, ez a…

Csuri / Bariildi 2010.03.23. 10:00

Kuba - koktél

Mikor még csak készültünk Kubába, kérdezték, hogy mégis, mit fogok ott csinálni? Mondtam kapásból, hogy koktélokat iszom, szivart szívok mellé és süttetem a hasam a nappal. Mint egy rendes, globalizálódott, tucat-turista. Ez olyan standard válasz, hogy mindenki bele is…

csurtus 2010.03.04. 14:00

Kuba - A daiquirí (x)

Mára rendelt posztunk Havanna egyik emblematikus kocsmájával, Hemingway és Graham Greene hajdani (ugyancsak egyik) törzshelyével, és természetesen ennek leghíresebb produktumával (egyben Kuba folyékony nemzeti szimbólumával) foglalkozik. A posztot - teljes terjedelmében - ide kattintva…

Mai posztunk megszakítja az azeri élményekről szóló írások sorát, azzal az előre kitervelt, galád szándékkal, hogy egy kis ízelítőt adjunk a világ gasztrosznobjainak egyik kedvenc ételéből (amit a békesség kedvéért nevezzünk inkább fűszernek), a titokzatos…