Minden önérzetes városnak megvan a maga építészeti szimbóluma, s Baku ilyen szempontból sem kivétel. Rómának a Colosseum, Párizsnak az Eiffel-torony, New Yorknak az Ikertornyok (bocs, ez már sajnos nem aktuális), az azeri fővárosnak a Szűzgarázs, akarom mondani a Szűztorony a…

Útinaplónk következő állomása Shkodra (Shkodër, olaszul Scutari), amit – ha már úgyis Albániában járunk – már csak azért is illendő felkeresnünk, mert ez volt az egyetlen olyan albán terület, ahová (még az első világháborúban) az osztrák-magyar hadsereg…

Krakkói beszámoló-sorozatunk következő állomása egy történeti visszatekintés lesz a város vélelmezett alapításáról és alapítójáról, arról az elsőgenerációs arisztokratáról, akiről elöljáróban még annyit, hogy – bizonyos hírek szerint – még egy…

Az első és a második rész után nem szeretném a pattanásig feszíteni olvasóink neuronjait, ezért ma befejezzük Tell Vilmos történetét, még akkor is, ha össze kell csapnunk a végkifejletet.A posztot - teljes terjedelmében - ide kattintva olvashatod! 

Az első rész után remélem, nagyon vártátok! Ott tartottunk, hogy mesteri ecsetvonásokkal felvázoltuk a történelmi és perszonális előzményeket, valamint az aktuális (szűkebb) környezetet, megismerkedtünk a főszereplőkkel, ezek jellemvonásaival, továbbá körvonalazódik a…

Ha fővesztés terhe alatt híres svájci személyiséget kellene megnevezniük, Csurtusék bizony gondban lennének. A lila tehén ugye nem ember, a nevét amúgy sem tudjuk. A Svájci Gárdával ugyanez a helyzet (mármint hogy nem tudjuk a nevüket). Talán Dürrenmatt? Á, őt hagyjuk; nem az a…

süti beállítások módosítása