Az építészet-történészek biztosan több tízezer oldalt írtak már tele egészen apró betűkkel arról, hogy az emberi civilizáció hányatott évezredei alatt a különféle nemzetek hány ívet, illetve kaput emeltek mindenféle - vélt vagy valós, katonai és polgári - sikereik megünneplése érdekében. Szerintem még az amerikai gyorsétterem logója is egyfajta kettős diadalívet szimbolizál, finoman arra célozva, hogy ez itt maga a Siker és a Győzelem záloga.

Rómában több diadalív is a kultúrhistorikusok rendelkezésére áll; mi is láttunk vagy hármat, de itt és most csak Tituszéról beszélnék egy kicsit.



A Colosseumtól induló, és a Fórumokat érintő Via Sacra közepén áll ez az egyívű kapu, amelyet Titus Flavius későbbi császárnak a zsidók elleni sikeres hadjárata emlékére emeltek. Aki nem tudná: 65-ben az akkori római provincia, Judea lakossága fellázadt; keresztény teológusok és történészek szerint azért, mert a Krisztus után szép számban felbukkanó hamis messiások hergelték fel őket, a zsidók szerint meg ehhez nem kellett hergelés, hiszen mindenkinek tele volt a zsákja a rómaiakkal (lásd még Brian életét).


A lényeg: Néró Vespasianus szenátort (szintén későbbi császárt, tudjátok, a vécéadót bevezetőt) és egyik fiát, Tituszt (Titust? - most akkor hogy írjam?) jelölte ki a piszkos munka elvégzésére. Mindenféle csetepaté és kardélrehányás, valamint a kedvenc római időtöltés, vagyis a tömeges keresztrefeszítés után 70-ben Titus(z) elfoglalja Jeruzsálemet, kivágatja az Olajfák hegyének olajfáit, felgyújtatja az ottani templomot és elviteti - többek között - a Tízparancsolatot tartalmazó kőtáblákat. Van, aki szerint ez volt az első intézményesített zsidóellenes pogrom a történelemben, de szerintem a rómaiak a központi hatalom ellen lázadók esetében roppant magas ívben nem törődtek a felkelők vallásával és ugyanilyen sors várt volna Judea népére akkor is, ha buddhisták vagy a Hit Gyülekezetének szurkolói.

Titus(z) Flavius Vespasianus itt látható jobbra fent, és nemcsak nektek az az érzésetek, hogy enyhén emlékeztet az erősen másnapos Phil Collinsra.

De szakadjunk el a történelemtől, még akkor is, ha olykor nehéz.

Ez itt a Via Sacra, illetve az út időtállónak bizonyult burkolata; elég komoly alapozása lehet, és nem kevés lábbeli koptatta az elmúlt közel kétezer évben; itt szervezték a győzelmi felvonulásokat, vagyis olyan volt, mint a Dózsa György vagy az Andrássy út Pesten, noha ez utóbbihoz viszonylag kevés igazi diadalmenet emléke fűződik. Hacsak a melegparádékat nem számítjuk.


Maga a diadalív így néz ki. Elég sok ember fantáziáját megmozgatta, többek között egy pökhendi korzikaiét, akinek annyira megtetszett, hogy utasítására 1809-ben azonnal fel kellett építeni egy hasonlót a francia fővárosban is: ez lett a háromosztatú Arc de Triomphe du Carrousel, vagyis a kisebbik a két klasszikus párizsi diadalív közül. Aztán jött az igazi, egyíves Arc de Triomphe de l'Étoile, de ez annyira ismert, hogy biztos már uncsi.






Ez a felirata, amivel nem fárasztanék senkit; csak azért tettem be, mert ez is úgy kezdődik, hogy Senatus Populusque Romanus (SPQR, ugye...), amiről már tanultunk együtt a múltkor.




Ez a dombormű-részlet itt alul az eredeti tituszi építmény belső oldalán látható a mai napig. Éles szemű olvasóinknak talán feltűnik rajta egy hétágú menóra, amint az eszmei hadizsákmány klasszikus példájaként a római katonák diadalmasan felmutatják.

Nos, ennek az az érdekessége, hogy amikor 1948-ban pályázatot írnak ki a frissen megalakult zsidó állam címerére, a lettországi származású Seftelovitz (később Shamir) testvérek innen veszik a később nyertes ötletet, illetve dizájnt és megalkotják Izrael állam címerét.

Hithű, keményvonalas zsidó állítólag a mai napig nem megy át Titus(z) diadalíve alatt, mondván: ahol kétezer évvel ezelőtt rabláncra fűzve erőszakkal keresztülhajtották őseit, ott önszántából nem haladhat át. Nem vagyok illetékes a témában, ezért megkédezem Viki bácsit és/vagy Tibort, hogy ez a szokás tényleg igaz-e, másfelől meg érdekelne, hogy ők átmentek-e, amikor ott jártak, vagy átmennének-e, ha eddig erre nem volt alkalmuk? Csak mondom: ha én zsidó lennék, bizony dacosan keresztülmennék alatta, lazán beintenék Titusznak és azt súgnám oda neki: nem jött be, öreg...

Mi átmentünk Csurival, és ezek szerint sem katolikusoknak, sem reformátusoknak negatív jogkövetkezménnyel nem kell számolniuk.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2007.12.14. 13:00:55

Na tessék: most meg az olvasom, hogy más források szerint egy Willie Wolf Wind nevű német zsidónak köszönhető az izraeli címer.

Lényeg, hogy egy csomóan részt vettek a pályázaton, aztán a legjobb műveket illetően (jó zsidó szokás szerint) született egy kompromisszum.


- Rabbi, szabad a Tóra olvasása közben dohányozni?
- Nem, szó sincs róla!
- És dohányzás közben szabad a Tórát tanulmányozni?
- A Tórát bármikor szabad tanulmányozni!

ErrorFlynn 2007.12.14. 13:59:02

Titus fejét mindig elég kiábrándítónak találtam. Nem így képzel el az ember egy győztes hadvezért.

ErrorFlynn 2007.12.14. 14:00:36

bár jobban megnézve, én azt hittem eddig, ez Vespasianus.

ErrorFlynn 2007.12.14. 14:05:44

vagy mi van? Titus Flavius Vespasianusnak volt a fia Titus?
igen.
péntek van :S

diab 2007.12.14. 16:40:30

Error: jogos a két pont, bárhogy is hívják. Külsőre harcos embert nem képzelünk el. Max. valami pederasztát. Na de mi nem is vagyunk olyanok ugye, akik külső alapján.... :)

csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2007.12.14. 16:57:28

diab,

a pederasztia (pederasztizmus?) emlegetésével nem is jársz olyan messze az igazságtól, legalábbis az ókori Római felső tízezrének szórakozási és szabadidő-eltöltési szokásait figyelembe véve. Már ha hinni lehet a krónikásoknak.

Error, diab,

a Szondi-tesztet ajánlom, ha igazán megnyerő arcokkal szeretnétek álmodni. Van köztük hadvezér-tipus is: azt hiszem, egy mániáko-depressziós piromán bádogos volt az illető a harmincas évek Közép-Európájában.

diab 2007.12.14. 22:50:38

jajj, a tudalatti tudásom néha felszínre tör :)
azt a tesztet egyzser már néztem. Némi gondolkodás után mindenkinek megszavaztam a bizalmat, hogy jó ember. Tuti, ami fix. inkább, mint, hogy ártatlanokat legyilkosozzak. sose többet nem aludnék.

VIKI BACSI 2007.12.16. 07:54:41

Tobbektol is kerdezoskodtem a a Titus diadal ivvel kapcsolatos tilalomrol , nem kaptam valaszt, de ezzen az alapon a Dunaparton sem szabadna setalni.Persze atmentunk alatta , meg pedig csoportostul.
Ami a menorat illeti Mozes masodik konyveben,pontossan leirja milyen kell legyen lasd
25-31 tol 40 ig. A rosz nyelvek szerint a 75 kilos arany menora meg mindig ott van a Vatikan titkos kincstaraban. Cimernek a Hasmoneusok hasznaltak eloszor(K.e.152-37).
A Kneszet elott levo menora Benno Elkan szobrasz muve,a Brit Parlament ajandeka 1956-bol.

mentula 2007.12.16. 15:25:04

Ha jól rémlik, ezen a blogon az a nagyon helyes álláspont, hogy komoly, történészi igényű történelmi regényekből igen jól, és egyben szórakoztatóan lehet művelődni. Ezen felbuzdulva megosztanám a vontakozó olvasmányélményeimet, persze feltételezve, hogy a többségnek nem mondok semmi újat. Ilyenek : a Feuchtwanger által írott "A Zsidó háború", ami sokat merít az eredeti Josef Ben Matthias azonos című munkájából, aki elég hiteles forrás, lévén ottan volt.
A másik Jean-François Nahmias Titusz című regénye.

Na persze a szintén már emlegetett Gaius Sueonius Tranquillus is megemlékezett a Flavius család mindhárom császári posztot betöltött tagjáról.

csurtus · http://csurtus.blog.hu 2007.12.16. 16:22:31

mentula,

köszönjük az ajánlásokat; bevallom, nekem mindkét könyv újdonság volt, úgyhogy fel is vettem őket a listámra.

VIKI BACSI 2007.12.16. 18:27:11

Itt va elotem Josephus Flavius: A Zsido Habor es Oneletrajz. Bibliaiskolak Kozossege kiadasa 1990 Budapest.Revay Jozsef forditotta gorogbol.

mentula 2007.12.16. 20:56:04

Viki Bácsi, hát nem semmi fószer volt ez a Josephus. A Zsidó háborúbam az az érdekes, hogy Józsefünket teljesen lenyűgözte a Római birodalom, és a munkásságát arra szánta, hogy ezt, és a birodalom legyőzhetetlenségét honfitársai is tudomádul vegyék. Ehhez képest hazafi is volt, mert mikor kitört a lázadás, mint helyi arisztokrata menten beállt. Nem szépített a sztoritn akkor sem, amikor JOtapata várát feladták, és megfogadták, hogy mindenki öngyilkos lesz. Persze ezt mindenki betartotta, kivéve a későbbi Flaviust, aki a szertartás végére hagyta magát, majd mikor minden bajtársa kardjába dőlt, rohant Vespasianushoz, és megjósolta, hogy hamarosan császár lesz.

A könyvét olyan furmányosan írta meg. hogy a római és a zsidó olvasó is elfogadta. Ilyet ma már nem tudnak.

Dani Csaba 2007.12.16. 21:30:15

Mentula
Teljesen igazad van Josephus Flavusról. Örzöm is könyvének egyik milleniumi rongyos kötetét. Hangsúlyozzuk, hogy ez a Flavius és Ben Mathias ugyanaz az ember. De ha már Feuchtwanger: könyörgöm, a Hamis Néro-t ne hagyjuk ki. Korabeli és imádom...

spájdernecc 2007.12.17. 09:13:28

nem vagyok
átmennék
vagy így nem cselendzs?

csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2007.12.17. 11:08:13

spájder,

így csak mérsékelt a kihívás; nekünk keresztényeknek a Colosseumban lenne cselendzs oroszlánokat hergelni, ami a történelmi előzményektől függetlenül igazi tesztoszteron-bomba lenne.

spájdernecc 2007.12.17. 11:29:09

Valóban :)
Akkor Titusz épített mindenkinek :)
Vagy a Colosseumot az öccse fejezte be, Domi?
nem emlékszem, olyan régen volt...

csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2007.12.17. 13:06:56

Ha jól emlékszem :-) az öreg Vespasianus kezdte, a mi Tituszunk fejezte be, majd Domitianus még igazított rajta egyet s mást.

Gondolom, ő szereltette be a riasztókat.

spájdernecc 2007.12.17. 13:29:00

az Istenek nagyobb dicsőségére
gondolom...
A Templom lerombolását én sem tartom pogromnak. Eltekintve attól, hogy a fogalom sem létezett, a felgyújtás-kivégzésdömping-rabszolgasorbavetés
a megtorlás-protokoll lehetett, kvázi.

Neoprimitív 2007.12.17. 14:08:21

Hogy néz ki egy hadvezér (bár ez talán a társblogba illene): egyik kedvenc képem 1943-ból, amin két mosolygós, szemüveges bácsika társalog egymással, egy szakállal mindkettő nyugodtan elmehetne Mikulásnak. Véletlenül mindkettőt Smithsnek hívták, mindkettő tengerészgyalogos vezérőrnagy volt és éppen túl voltak a rendkívül véres tarawai partraszálláson...

csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2007.12.17. 14:37:43

Hát igen; kevés olyan egyértelmű arc van, mint Skorzeny vagy Sepp Dietrich mestereké, akik bármit viselhetnének és bárminek öltözhetnének egy jelmezbálon, az ember valahogy rögtön érezné, hogy ezek az emberek biztosan nem könyvtárosok vagy rózsakertészek.