Olyan szerzőt köszönthetünk mai vendégposztunkban, aki momentán és direkt módon nem ér rá, de Viki bácsi közvetítésével olyan, mintha személyesen a mi fülünkbe súgná megállapításait.

Josephus Flavius lábai idestova kétezer éve taposták a palesztinai fövenyt, stílusa azonban időtállónak bizonyult; és ha a Viki bácsi által készített fotók mellé olvassuk, hát tényleg olyan, mintha egy helyszíni tudósítás címzettjei lennénk.

Viki bácsi egy hosszabb lélegzetvételű munkában örökítette meg Caesareát és vidékét; ez az első fejezet. Leterheltségünk függvényében fogjátok kapni a többi részt is.

Kedves olvasók: fogadjátok szeretettel Josephus Flaviust és Viki bácsit!


A cukor marad a végére! – ahogy a német mondja. Miután bejártuk Dort és Binyaminát, be kell cserkésszük Caesareát is, de ez nem lesz olyan egyszerű, mert itt nem egy kis település maradványai vannak, hanem a középkelet egyik legnagyobb ókori városáé. Az lesz a legjobb, ha átadjuk a szót Josephus Flaviusnak, aki a következőket írja Nagy Heródes itteni építkezéseiről:

(Bocs a hosszú idézetért, de ő az ép várost látta, én csak a kiásott romokat.)

 Miután úgy látta (Heródes), hogy az a tengerparti város, amelynek Stratos Pyrgos volt a neve, pusztulófélben van, de gyönyörű vidéke miatt alkalmas arra, hogy újjáépítse a császár (Augustus) tiszteletére, fehér márványból csakugyan újjáépítette, pompás palotákkal ékesítette, és itt különösen megmutatta veleszületett nagyvonalúságát.

























Ugyanis Stratos Pyrgos Dora és Joppe közöt feküdt, és a két város közt egészen hosszan nem volt a tengerparton semmiféle kikötő, úgyhogy aki Főníciából erre hajózott Egyiptom felé, kénytelen volt a nyílt tengeren hányódni a veszedelmes téli viharokban, amelyek - ha csak mérsékelt erejük volt is - akkor is oly erővel csapkodták a sziklákhoz a hullámokat, hogy messze területen felkorbácsolták a tengert.













A király becsvágya és pazar bőkezűsége legyőzte a természetet és olyan kikötőt alkotott, amely nagyobb volt, mint a Peiraieusi, belsejében pedig számos védett horgonyzóhelyet építtetett.

Ámbár a hely meglehetősen kedvezőtlen volt, mégis éppen ez fokozta a király becsvágyát, hogy olyan művet alkosson, amely keményen dacolhat majd a tenggerrel és amellett olyan művészien szép, hogy a befektetett óriási munkát semmivel sem árulja el. Mindenek előtt tehát a kikötőnek szánt területet az imént említett hosszúságban kimérette és aztán 50 láb hosszú (kb. 16 m), 9 láb magas ( kb. 3 m) és 10 láb széles (kb. 3,3 m) hatalmas sziklatömböket süllyesztett a vízbe 20 rőfnyi mélységbe ( kb. 15 m). Miután így a mélységet kitöltötte, a töltésnek a vízből kiálló felületét 200 lábnyira (66 m) kiszélesítette; ebből 100 lábnyi azért készült, hogy megtörje a tenger hullámait. Ennek a résznek Prokymia (hullámtörő) volt a neve.
















A másik száz láb volt az alapja a kikötő körül épített falnak; ezt igen magas tornyokkal tarkázta, amelyek közül a legnagyobbat és legszebbet Drususról, a császár mostohafiáról neveztek el. A kikötőben rengeteg raktár volt az áruk elhelyezésére.











Előttük körben széles sétány, ahol az utasok kényelmesen körbejárhatták a kikötőt. A kikötőbejárat észak felől volt, mert az északi szél általában itt a legenyhébb.




A bejárat mindkét oldalán lábazatokon nyugvó, 3-3 óriási méretű szobor volt, amelyeket balról zömök torony, jobbról pedig egymással összekötött, egyenes oszlopok tartottak; ezek az oszlopok nagyobbak voltak, mint a velük szemben álló torony. A kikötő környékén az épületek ugyancsak fehér márványból voltak, s a város utcái egymástól egyenlő távolságban mind a kikötőbe vezettek.

A kikötő bejáratával szemben, egy magaslaton hatalmas, gyönyörű templomot építtetett a császár tiszteletére; ebben volt a császár óriási szobra, méltó párja az olympiai Zeusznak, továbbá Róma szobra, amely Héra argoszi szobra mintájára készült. Heródes a várost a tartománynak, a kikötőt pedig a hajósoknak szentelte, az egész építkezés dicsőségét pedig a császárnak, akiről a várost Kaisareiának nevezte el.



Az ott emelt egyéb épületek az amphiteátrum és a színház, továbbá a piactér ugyancsak méltók voltak ahhoz, akinek a nevét viselte. Ezután a király ötévenként visszatérő játékokat alapított, ezeket a császárról nevezte el, és az első játékokra a 192 olympiászon maga tűzte ki a jelentékeny versenydíjakat, nemcsak a győztest, hanem a második, harmadik helyezettet is díjakkal tüntette ki.”
Nem vitatjuk most Josephus Flaviust, akit a kortársai árulónak tekintettek, s aki ennek dacára az ókor egyik legnagyobb történetírója volt, de az előbbi idézet stílusa nagyon emlékeztet egy korombeli zsarnok dicsőítésére, aki szintén nagy palotákat építtetett, mint minden paranoikus diktátor. Heródesről még annyit, hogy egy üldözési mániában szenvedő, véreskezű zsarnok volt, aki az egész családját kiirtotta, s akiről Augustus (akit a fentiekben istenített) azt mondta:
“Jobb Palesztinában disznónak lenni, mint Heródes fiának. Mert a disznót – mint  tisztátalan állatot – nem lehet feláldozni, de Heródes a fiait feláldozza!”

folytatás következik

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ErrorFlynn 2008.02.14. 13:29:42

feltehetően nem árt zsarnoknak lenni, ha vki fel akarja építtetni a középkelet egyik legnagyobb ókori városát.

tistedur 2008.02.14. 19:37:47

ez de szép még így is..hát még fénykorában milyen lehetett..

Bárányi Sanya 2008.02.14. 20:45:58

Hihetetlenül élvezetes olvasmány!
És mennyire pontosan dokumentált a múlt és a jelen egyaránt! Köszönjük.És várjuk a folytatást!

mentula 2008.02.15. 22:33:45

Ha összepárosijjuk az évszámokat, a tárgybani Heródes a "Nagy", akiről az újszövetség sem pozitív hősként, hanem mint a 2 év alatti csecsemők gyilkosaként emlékezik meg. Nektek feltűnt, hogy ha ez a Heródes az a Heródes, a Kr. e. 4-ben .. izé, nem káromkodok.

Kérdés még, hogy Claudius császár egyetlen normális cimbije, Herodes Agrippa, ennek a H-nak a leszármazója ?

VIKI BACSI 2008.02.16. 09:58:08

A nagy Herodes K.E.37 es 4 kozott urolkodott.
Agrippa I Herodes unokaja, es Claudius gyermekkori baratja K.U. 37 es 44 kozot volt Palesztina kiralya.

mentula 2008.02.16. 20:40:54

Off
Hát ez az Viki Bácsi... Ha a történelmet összevetjük ez esetben Máté Evangéliumával, akkor Krisztus, Kr. e. 4 előtt több évvel született.

VIKI BACSI 2008.02.17. 08:21:14

metula Masok is rajottek erre es irtak rola egy par konyvet.

mentula 2008.02.17. 12:30:38

A rosseb ! Biztos voltam benne, hogy ez a rejtett összefüggés csak nekem, CSAKIS NEKEM tűnt fel, és borzasztó titok egyedüli letéteményese vagyok. Erre tessék, mások könyveket írnak róla. Tehát ezért nem jött értem egyetlen Opus Dei ügynök sem...

csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2008.02.18. 21:38:56

mentula,

azért a helyedben senkinek nem nyitnék ajtót éjjel...