Ismét Viki bácsi következik, ezúttal nem a bibliai tájakról, hanem az Újvilág egyik szegletéről (jelesül Floridáról) szóló posztsorozat első részével. Távolról fut neki a témának; visszamegy egyenesen Kolumbuszig, hogy aztán admirálisok és kalózok sokaságán keresztül eljussunk egy ausztrál étteremben elköltött étkezésig. De máris túl sokat beszéltem.

A témához előbb-utóbb Csuri is hozzá fog szólni, lévén hogy pár évvel ezelőtt ő is eltöltött pár hetet a narancsok (aligátorok, moszkitók, 99%-os relatív páratartalom, satöbbi) hazájában.




Az európaiak első városa Amerikában




A cím talán egy kicsit furcsa, de az első városokat Amerikában még az őslakó indiánok (inkák, maják, aztékok, stb.) építették, és a mai Amerika történelme 1492-ben kezdődik, amikor az itt balra látható Kolumbusz Kristóf elindul Indiába és felfedezi Amerikát.



Igaz, hogy csak a harmadik útja alkalmával érkezett el Dél-Amerika északi csücskére; az első kettőn csak Bahamára, Dominikára és Kubába, vagyis a Karib tenger szigeteire jutott el.

A földrészt mégis Amerigo Vespucci (jobbra) után nevezte el elég önkényesen egy német térképész, bizonyos Martin Waldseemüller (itt balra). Vespucci 1499 és 1502 között járt ott, majd a Kuba és Florida közötti útvonalon tért vissza Európába. Ez annyiból fontos a történetünk számára, hogy ez lett a két kontinens közötti hajóforgalom fő útvonala. A floridai szárazföldet csak 1513-ban fedezik fel a spanyolok, amikor Puerto Rico-ból visszatérnek Spanyolországba.

A felfedező Ponce de Leon, aki rájön, hogy a legbiztosabb út a Kincses Flottának, ha a Golf áramlat mentén térnek vissza Spanyolföldre a Karibi szigetekről. A kincsek, amit a vitorlások szállítanak: cukor, dohány, csokoládé, gyöngyök, keményfa, ezüst és arany.

A spanyolok maguknak követelik Floridát, amit Ponce de Leon fedezett fel, és meg is kísérlik a letelepedést: először maga Leon 1521-ben (sikertelenül), majd még öten próbálkoztak vele (ugyancsak sikertelenül) egészen 1565-ig, amikor II. Fülöp király Don Pedro Menedez de Aviles spanyol admirálist (itt jobbra lent) küldi Amerikába, hogy szerezzen érvényt a spanyol fennhatóságnak. San Juan (Puerto Rico) kikötőjéből egy egész flotta hajózik ki, hogy elkergesse a franciákat La Florida-ból, amely az akkori spanyol térképek szerint egeszen a Hudson öbölig terjedt.

A franciák 1564-ben megalapították Fort Caroline-t a Szent János folyó torkolatánál. Mendez flottája öt hajóból állt, amely 200 tengerészt és 500 katonát szállított. Az első kísérlet, hogy a francia hajókat elsüllyesszék, sikertelen. Mendez délebbre hajózik és megalapítja Szent Ágoston (St. Augustin) városát, mint támaszpontot a későbbi hadműveletekre. A francia hajók ellentámadásba lendülnek, de egy hatalmas viharnak (hurrikánnak, ami nem ritkaság arrafelé) sikerül, ami Mendeznek nem: megsemmisíti a francia flottát; mintegy 180 francia túléli a vihart és hajótörést szenved.

Mendez kihasználja az alkalmat, hogy Fort Caroline védelem nélkül maradt, és elindul ötszáz katonával, a heves esők által mocsarassá vált szárazföldön az ötven mérföldre fekvő Caroline-be (ma Jacksonville). Megérkezvén, rajtaütésszerű támadásával kiirtotta a település összes lakóját, kivéve száz embert, akik két megmaradt hajón elmenekültek. Az erődöt eltörölték a föld színéről.

A francia hajótöröttek, akik mit sem tudtak Caroline elestéről, St. Augustintól délre, egy öbölben gyűltek össze; Mendez bekerítette és mind egy szálig lemészárolta őket, hiszen eretnek hugenották voltak, s legyilkolásuk Istennek – de főleg a legkatolikusabb királynak, II. Fülöpnek (itt látható balra) – tetsző cselekedet volt. A helyet elnevezték Matanzas-nak, azaz Mészárlásnak. Egy pár franciának, akik katolikusok voltak, megkegyelmeztek, a többi százhetvenet kardélre hányták.

Ezek után lett 1565-ben St. Augustin Észak-Amerika legrégibb, európaiak által alapított városa; csak a Karib tengeri szigeteken lévő városok előzték meg.

A még fiatal várost 1586-ban az angolok támadjak meg Sir Francis Drake vezetésével. A várost - amin előzőleg egy hurrikán is áthaladt – az angolok teljesen lerombolják, a mezőgazdaságát is tönkreteszik. Egy tűzvész is pusztít Drake után, s a lakók már azon gondolkodnak, hogy feladják a telepet. A város katonailag mégis fontos Spanyolországnak, így aztán minden nélkülözés dacára lakott marad, és megőrzi a spanyol fennhatóságot a Tierra Florida, vagyis a virágos/virágzó föld felett.

Itt kell megjegyeznünk, hogy akkoriban Tierra Florida alatt egész Észak-Amerikát értették, fogalmuk nem volt, mekkora valójában a terület. Még Jefferson idejében, amikor az Egyesült Államok megvette Napóleontól Luisianát, még akkor sem tudták, pontosan mekkora darabot vásároltak…

folytatás következik

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Aran-ka · http://aran-ka.blog.hu 2008.03.20. 14:12:53

ez a Drake az a Drake, aki Erzsebet kiralyno szerelme?

spájdernecc 2008.03.20. 15:21:05

Sir Francis dúlta föl keresztül-kasul a spanyol városokat, még szőrsége előtt, féllegális küldetés során. A Böskekirálynővel folytatott viszonya inkább regényes, mint reális

Mentula 2008.03.20. 17:28:00

A Waldseemüller elvileg azért választotta keresztapusnak Amerigot, mert az ő levelezéséből győződtek meg arról, hogy ez egy új kontinens. Szeginyről, mármint W-ről, azt terjesztik, hogy tán még a tengert sem látta sose. Aztán elbizonytalanodtak, és pár év elteltével az újabb térképen már a fantáziadús terra incognita névvel illették az új területet.

tistedur 2008.03.20. 20:58:14

pálmafákat akarok!!! a krokodilok maradhatnak..:)

csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2008.03.20. 21:14:19

tistedur,

Csuri nevében ezennel százmilliómilliárd pálmafát ígérek egy majdani floridai poszt keretein belül!

tistedur 2008.03.20. 21:28:55

a virtuális pálmafa is pálmafa-tehát jöhet..:)
de két takarót és valamennyi üveggyöngyöt lazán felajánlanék florida bizonyos területeiért :) mint a régi szép időkben..

Mentula 2008.03.20. 22:01:01

Tistedur, pálmafák mittomén honnan, amíg a floridaiak meggyünnek :

www.youtube.com/watch?v=z9DqkM_XMZg&feature=related

tistedur 2008.03.20. 22:24:52

:D köszönöm :)

ErrorFlynn 2008.03.21. 12:26:50

azért szegény nyomorultak, akik túlélik a hurrikánt, kezdenek megkönnyebbülni, erre jönnek a nyakukra a spanyolok :S

tistedur 2008.03.21. 13:58:15

kellemes húsvéti ünnepeket mindenkinek :)én lassan eltávozom a netnélküli messzeségbe,tehát már most így előre nektek ezt :)

csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2008.03.22. 18:08:35

Boldog Húsvétot, Pészachot, továbbá kellemes Akitu, Sitala, Izisz, Minerva, Tara, Lakshmí, Saravashti és Ostara ünnepét, meg mindenféle egyéb tavaszi megújulási örömködést kívánunk mindenkinek!

Thaddeus Griffin · http://osztgyunamigyun.blog.hu 2008.03.23. 16:02:19

Kellemes nyuszis ünnepet kívánok mindannyiótóknak:)

Zzoorroo 2008.03.26. 12:00:55

A húsvétot Amerikában is annyira ünneplik, mint itthon?

eMM2 2009.10.29. 14:16:20

Én meg Kellemes Telet kívánok mindenkinek.Azzsem azt becserélnénk némi floridai időjárásra különösen ami a gázszámlát illeti.
Amúgy fel nem foghatom hogy mit ettek ezen a helyen a spanyolok amikor még légkondijuk se volt.A dögmeleget a páratalrtalmat a skorpiókat vagy a menetrendszerű hurrikánért telepedtek e itt le? Mert arany az nem nagyon volt erre.