Ha meg kellene neveznünk azt a törzsolvasónkat, illetve vendégposztolónkat, aki mindig megérzi, hogy köll a vitézség, mert csurtusék ismét időzavarba kerültek egy kicsit - nos, nem hiszem, hogy Viki bácsin kívül bárki más kapna szavazatot.

Mai vendégposztjában bemutatja nekünk a világ legszebb tölgyfasorát, továbbá rávilágít arra, hogy mi is az a jambalaya (amit mintegy harminc éve dúdolunk, de fogalmunk sem volt róla, hogy miről is énekelt Hank Williams vagy a Carpenters).

Ami pedig az utolsó bekezdés utolsó mondatát illeti - nos, innen is látszik, hogy Viki bácsi azért tudna tanítani az Élet Iskoláján. Már ha ráérne.

És természetesen külön köszöntjük Viki bácsit tucatodik vendégposztja alkalmából! Rengeteg egészséget és (önző módon) még sok vendégposztot kívánunk neki és olvasóinknak!

Többször jártunk az USA egyik déli tagállamában, Luisianában, amit Napóleon adott el Jeffersonnak, és aminek a tizenkilencedik században olyan rossz híre volt, hogy azokat, akik Luisianában költöztek, előre meggyászolták, s nem is alaptalanul: a főként mocsarakból álló terület, ahol még ma is nyüzsögnek az alligátorok, egy malária- és sárgaláz-fészek volt, ahol az emberek úgy hullottak, mint a legyek.
A nedves klíma viszont kitűnően alkalmas a cukornád és a gyapot termesztésére, az államot átszelő Mississippi pedig nagyszerű szállítási lehetőségeket kínált a cukornádnak. Így tehát az egészségtelen éghajlat dacára voltak vállalkozók, akik potom pénzért hatalmas területeket vásároltak és cukornád- vagy gyapotültetvényeket alapítottak. És mivel nem nagyon akadtak bevállalós munkások, kénytelenek voltak fekete rabszolgákat vásárolni; velük dolgoztatták meg az ültetvényeket, és általuk gazdagodtak meg annyira, hogy szebbnél szebb kastélyokat építettek az ültetvényeken, amelyeket rendszerint  hatalmas parkkal vették körül.
Ezeknek a kastélyoknak, parkoknak legtöbbje ma már múzeum. A leghíresebbek: Rosedown, San Francisco Farm, Madewood, és az Oak Alley. Véleményünk szerint a legszebb közülük Oak Alley, ezért maradjunk egyelőre ennél.
Oak Alley, azaz Tölgyfasor; a Mississippi partján terül el Vacherie városka mellett, és főleg a 240 méter hosszú tölgyfasoráról híres.
Ezeket a live oak (örökzöld) tölgyfákat az ezerhétszázas évek elején  ültették és most a huszonyolc, egyenként jó háromszáz éves órias alkotja a világ talán legszebb tölgyfasorát.
A Mississippitől a kastélyig terjedő allé végében áll az 1839-ben emelt kastély, amelyet Jacques Telesphore építtetett. A négyzet alaprajzú kastélyt ugyancsak huszonnyolc dórikus oszlop övezi. Az épületen jól kivehető a francia kreol stílus befolyása.

És mivel a blog gasztronómiával is foglakozik, megemlítem, hogy a francia stílus a konyhát is befolyásolta. A kanadai Acadiából telepitették át az angolok ide, Luisianába a francia nyelvű lakosokat; ők a cajun-ök és a cajun konyha a francia cuisine helyi, luisianai változata, amely felhasználta és beépítette a helyben található élelmiszereket és fűszereket.

Két nevezetes ételt sikerült is megkóstolnunk New Orleans-ban: a Crawfish Étouffée-t (itt fent), amely a mocsarakban tenyésző kis édesvízi  rákokból készül, és a Jambalaya-t (itt lent).
Ez utóbbi egy rizs alapú étel, amelyet százféleképpen lehet elkészíteni. Ezért minden évben megrendezik a jambalaya-versenyt Baton Rouge-ban (Luisiana fővárosában), és ugyancsak itt rendezik meg a cajun konyha séfjeinek az évi versenyét. Persze az ínyenceknek nem árt a crawfish, vagy a jambalaya előtt pár korty pezsgővel leöblített osztrigát enni előételnek.
 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ekkerjoz 2008.08.20. 10:31:34

Igen! Nagy tisztelettel, szép, de kicsit rövid post volt.
Mindenütt van a lecsóhoz hasonló étel, amit ugye ezerféleképpen lehet készíteni.
Paella, pajitas, jambalaya, hurka, és majdnem mindben van rizs.

Sanya 2008.08.20. 15:48:07

Ahohy ezt elnézem ebben bőven van egészben buggyantott tojás is a rizs mellett. Egyebekben egyetértek ekkerjozzal, főleg a poszt rövidségét illetően. Én még úgy olvasgattam volna...

VIKI BACSI 2008.08.20. 17:38:20

SANYA: Az nem buggyantott tojas , hanem garnella rak. Ha sikere lesz a posztnak esetleg irni fogok Rosedown -rol , az sem csunya es van ott egy par erdekes dolog.

Írországi Utazók · http://www.reserva.blog.hu 2008.08.20. 19:07:33

Viki bácsi,
A poszt tetszett, a tölgyfasor gyönyörű lehet képen is az, hát még élőben)
a Jambalayat én is megkóstolnám!!

Soós Zoltán 2008.08.21. 07:26:19

Anekdóta:
Megkérdezték egy jambalaya-főző verseny győztesét, mi a titka a készítményének;
Válasz: Road kill(közúti balesetben elhunyt állatok).

ErrorFlynn 2008.08.21. 11:37:08

1. éhes lettem már megint.

2. akarok, akarok magamnak egy olyan fasort.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.08.21. 16:29:10

Soós Zoltán,

az a sok rohadt tengeri rák; hát nem folyton ott mászkálnak az autópályán?!

:-)

Soós Zoltán 2008.08.22. 07:41:11

Az a fránya sok kocsi, már a rákoktól is balesetet szenvednek ??? :D
/me elmegy rákászni

Neoprimitív 2008.08.22. 19:26:54

Error

én is, de csak azért, hogy legyen hol mászkálniuk a rákoknak (mielőtt jambalaya-t csináltatok belőlük a szakáccsal).

cromwell2.0 2008.09.04. 19:27:08

Igen, jöjjön Rosedown! Attól, hogy nem beszélek bele, még olvasom és élvezem! Lapossága ellenére szép nagyon ez a Délvidék. Irigykedem...

gargoyle 2008.09.05. 12:20:23

a jambalaya is olyan mindentbele dolognak tunik mint a gumbo csak a kevesebb le okan nem annyira meglepetesgazdag es rejtelyes (:

tiboru · http://lemil.blog.hu 2008.09.05. 15:28:21

gargoyle,

a gumboról eddig még nem is hallottam; mesélhetnél pár dolgot róla...

(Már ha nem alkotmány- és erkölcsellenes és nem alkalmas kiskorúak riogatására)