Úgy tűnik, Albert Laci barátunk tényleg előkapta az ábécéskönyvet és ezen rendezőelv alapján veszi sorra a világ országait. Szerintünk ez a hozzáállás igenis van annyira logikus, mint a lakóhelytől számított távolság vagy a csapolt sör ára szerinti prioritás-lista.

Olvassuk tehát együtt az andorrai látogatással összefüggő érdekességeket, s közben – figyelemmel arra, hogy Laci átlagosan félévente szokott egy-egy vendégposztot írni - szurkoljunk, hogy mindannyian épségben, egészségben megérjük a zimbabwei beszámolót.

Azon kedves Csurtus-blog olvasóknak, akik minden más okkult számmisztika vagy horoszkóp helyett az ábécésorrendet részesítik
előnyben (és tudom, hogy vagytok ilyenek, szép számmal), meglepetéssel szolgálunk: Albánia után Andorra következik.

Katalóniai nyaralásunk (melyre még vissza fogunk térni) érdekes színfoltja volt a GPS szerint a szálláshelyünktől (Figuerola del Camp) mindössze 194 km-re lévő hercegség és annak fővárosa, Andorra la Vella (Szabadfordításban: Andorra, az Öreg). A hely túl kecsegtető volt ahhoz, hogy csak úgy, csuklóból ejtsük.

Egy rövid történelmi áttekintés szükséges ahhoz, hogy általában a törpeállamok és ezen belül Andorra anatómiáját megérthessük. Még mielőtt a száraz adatok sodrába kerülnénk –
ígérem, nem sokáig -, talán érdekes megjegyezni, hogy ez a kis zárvány sem létezhetne a két szomszédos nagy ország gentlemen’s agreement-je nélkül. Földrajzi elhelyezkedése kötelezi erre.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint maga a “társhercegi” szóösszetétel, amit rögvest megmagyarázunk.

A hagyomány szerint az andorraiak önrendelkezési joga Nagy Károlytól származik, aki a mórok elleni harcban való helytállásukért adományozta ezt nekik. A terület feletti ellenőrzés a helyi Urgel grófjáé lett, később Urgel egyházmegye püspökére szállt. A 11. században  a püspök és a szomszédos francia gróf között viszályt szült a terület hovatartozása.

1278-ban a konfliktust társhercegséggel hidalták át, amely szerint az Andorra feletti uralom megosztott a francia Foix grófja (akinek társhercegi címe később a francia államfőre szállt) és a katalán (spanyolországi) La Seu d’Urgell püspöke között. A társhercegség feudális intézménye által született meg a mai Andorra. 1934-ben egy orosz fehérgárdista tiszt, Borisz Szkozirev Andorra fejedelmévé kiáltatta ki magát, s egészen 1941-ig próbálkozott a trón megtartásával, de végül az urgeli püspök által küldött csendőrök kiebrudalták az országból. Relatív elszigeteltsége miatt Andorrát nem érintette az európai történelem, Spanyolországon és Franciaországon kívül kevés országgal volt kapcsolata.

Az 1993-ban elfogadott alkotmány szerint Andorra független parlamentáris demokrácia; a társhercegek továbbra is betöltik az államfői funkciót, de a kormányfőé a végrehajtó hatalom. Az államfőnek (társhercegeknek) korlátozott hatalma van, amiben nincs benne a vétójog a kormány tevékenysége felett.

Andorrában az államfőket delegáltjaik képviselik.

Éles elméről tett tanúbizonyságot az, aki kitalálta, hogy – igen! – kettő darab társherceg létezik, melyből – igen! nagyszerű! – az egyik francia, a másik pedig spanyol, azaz bocsi: katalán. Az aktuális társhercegek: Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök és Joan Enric Vives I Sicilia, Urgell püspöke.

A napperzselte, de gyakran zölddel – főként mogyorófaültetvénnyel - tarkított
katalán tájat lassan, de biztosan váltja fel a Pireneusok gyönyörű vidéke.

Az Y alakú völgybe szorult 70 ezres lakosú országocska ezzel a képpel fogad.

Aki – mellesleg joggal – azt feltételezné, hogy a parkolás anyagi vonzatát a helyszűke alaposan kondicionálja (nem semmi ez a szóösszetétel, mi?), nos, az téved. A fővárosban bőven van parkoló, ami nem drága. Mi például 4 vagy 5 órás parkolásért 1,20 €-val gazdagítottuk a helyi önkormányzatot.

És ha már szó esett az euróról, talán van olyan is, akit nem hagy hidegen néhány gazdasági, társadalmi vonatkozású adat:

Az andorraiak kisebbségben vannak saját országukban, a népességnek csupán 33%-át alkotják. A legnagyobb idegen népcsoport a spanyoloké (43%), a további nagy csoportokat a portugálok (11%) és a franciák (7%) alkotják. A hivatalos nyelv a katalán, a domináns vallás pedig a római katolikus.

Andorra csöppnyi gazdaságának motorja az idegenforgalom, ami a GDP 80%-át hozza. Az évi 9 millió turista Andorra vámmentességét, továbbá a nyári és téli üdülőhelyeket keresi. A bankszektor szolgáltatásai – az ország egy adóparadicsom – szintén jelentősen hozzájárulnak a bevételekhez.

A mezőgazdasági termelés korlátozott; a földterületnek csupán 2%-a megművelhető, így a legtöbb élelmiszert importálni kell. A legfontosabb tenyészállat a juh. Az ipari termelés főleg szivar, cigaretta és bútor gyártását jelenti. Andorra nem teljes jogú tagja az EU-nak, de kapcsolatuk speciális, mivel a készárumozgások terén az Unió tagként kezeli (vámmentesség), de EU-n kívüli országnak számít a mezőgazdasági termékek mozgásakor. Saját pénze nincs, szomszédaiét használja; 1999 előtt ezek a spanyol peseta és a francia frank voltak, azóta ezeket felváltotta az euró.


Az ottani ingatlanárakról és az utazási irodák kínálatáról íme egy kis ízelítő:

A közlekedési rendőr egyenruhája is eredeti:

A szálloda, a sportszerbolt és az ékszerkereskedés kapcsán úgy érzem, magyarázattal tartozom: igaz, hogy anyagi helyzetemre az elhúzódó világgazdasági válság ellenére sem panaszkodhatok, ilyen jól azért mégsem állok.

Az Albert egy ottani uralkodó család.

Amennyiben a hangulatos kis utcácskák valamelyikében a kirakat becsalogatna a boltba, úgy arról 14:00 és 16:00 óra között LE KELL MONDANOD, mert akkor – a szieszta ürügyén – minden zárva van egy-egy szédült és/vagy tájékozatlan fagylaltárus kivételével, akinek már a gimnáziumi marketingtanára is megmondta, hogy lúzer.

Bizonyára érdekes a szórólapokon feltüntetett dohány-, nemzeti automobil-, ikonográfiai, posta- vagy parfümmúzeum, de ezeket időhiány ürügyén hagytuk ki.

Tudom, hogy nagyon sajnáljátok, de a Csurtus-blog keretei is korlátozottak, így, ha fájdalmasan is, de lassan be kell fejeznünk a posztot. Búcsúzóul álljon itt egy pár fotó az utcákat szegélyező fák tövével, amik azzal vonják magukra a figyelmet, hogy nincs kettő egyforma.

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.07.13. 18:05:45

@Thaddeus Griffin:

Nem lekicsinylés, de gondold el, milyen klassz lehet az iskolásoknak, amikor hazájuk földrajzáról vagy irodalmáról tanulnak.

Mennyivel több idejük marad például idegen nyelvekre (pedig gondolom startból a spanyol/katalán és francia mindenkinek megvan) és informatikára!

Thaddeus Griffin · http://osztgyunamigyun.blog.hu 2009.07.13. 18:08:42

@tiboru: No igen. Én mondjuk szívesen élnék Lichtensteinben is. A geopolitika a nagyon nem mindegy :)

Vityaz 2009.07.13. 21:43:30

70 ezren laknak ott? Olyan sokan??? Azt hittem, kisebb ország.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.07.13. 22:48:48

@Vityaz:

Lehet, hogy ebben a számban már a juhok is benne vannak :-)

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2009.07.14. 18:47:00

még nem volt szerencsém arrafelé vetődni. az európai miniállamok közül San Marinoban voltam. Az sem sokkal nagyobb :)

Randomizer 2009.08.02. 15:02:19

A hely, hol egy uveg abszint -vagy barmi mas az egetett szeszek horizontjarol- olcsobb, mint egy uveg bor..

A fonokomnek van ott egy bungija, -igy mi oda jarunk sielni. Szerintem Soldeu kornyeken -ertsd, fent a hegyekben- Andorra egy pompas hely, de a pici La Vella borzaszto, hisz az csak dohany es elektronikai es sportboltok, parfumeriaktol buzos halmaza.