A jómúltkori kínzó kérdés kapcsán szó esett a római légiókról is. Mivel a téma amúgy is érdekes (engem legalábbis régóta és nagyon érdekel), azt gondoltam, egy posztot megér; már csak azért is, mert a Colosseum környékén folyamatosan grasszálnak műkedvelő…

Ha Belgiumban kószáltok, előbb-utóbb - már csak a nagy számok törvénye alapján is - rá fogtok futni legalább egy nagy csata helyszínére (lásd még a Belgium geostratégiai helyzete a történelemben című szemináriumunkon tanultakat).   A posztot - teljes terjedelmében…

Ahogyan azt már említettem, blogunk egyik vastörvénye a politikamentesség. Most is igyekszem ehhez tartani magam, noha az (észak)ír kérdésben meglehetősen sarkos véleménnyel rendelkezem. Az írek és országuk (figyelem: nem államuk-at írtam!) a kedvenceim toplistáján dobogós helyet…

Elmenni Albániába és nem megnézni Kruját – nos, ez olyan lenne, mint Írországban elmulasztani egy kocsmalátogatást, Párizsban kihagyni az Invalidusok dómját, vagy Fokvárosban nem körülnézni a Table Mountain tetejéről. Kruja azt jelenti az albánoknak, amit nekünk Eger,…

Csurtus (aka tiboru) rajongása a kiemelkedő hadtörténelmi személyiségek iránt (amit Csuri nem mindig oszt, de ez legyen az ő baja) nem ismer határokat. Ily módon semmi meglepő nincs abban, hogy mai posztunk az albánok nemzeti hőse (és a magyarok nagy barátja), Szkander bég halála…

Mai rövid posztunkban (mintegy azerbajdzsáni előételként) röpke kiegészítést eszközlünk a Tiborublog nagysikerű Sorge-trilógiájához. Aki nem tudná: a második világháború egyik legsikeresebb hírszerzője, a szovjet színekben játszó, német újságírói fedéssel dolgozó,…

Viki bácsitól ezúttal egy katonahistóriai visszaemlékezést kapunk, a világtörténelem első írott haditudósításáról (megtűzdelve csipetnyi gasztronómiai történelemmell), amely alsó hangon három és fél évezredet ölel át – ha nem számítjuk persze azt az apróságot,…

Folytatódik a keresztes lovagokról és konyhájukról szóló poszt, az első után a második résszel. Megtudjuk, hogy mi a helyzet a fűszerekkel, a fridzsider-hiánnyal, valamint Oroszlánszívű Richárd is kap egy kis simogatást a múltkori barackok után. Na és persze várjuk Viki…

Azt, hogy a franciák megkülönböztetett figyelemmel kísérik a háborúkban megsérült, nyomorékká vált egykori katonáik utólagos sorsát, már a párizsi metróról szóló posztunkban jeleztük, amikor felhívtuk olvasóink figyelmét a tömegközlekedési járműveken elhelyezett…

Brassó környékén járva mi sem természetesebb annál, mint hogy az ember rövid kitérőt tesz dél, azaz Törcsvár (Bran) felé, megtekintendő azt a Drakula-kastélyt, amelyről mindenki tudja, hogy semmi köze a mindannyiunk szívéhez oly közel álló erdélyi nemeshez, de még a…

Sorozatunk mai szereplője, egy tiszteletbeli temesvári – érintőlegesen – már felbukkant blogunk oldalain, amikor Vajdahunyad múltjával és jelenével, valamint az ominózus várkút legendájával bátorkodtunk fenntartani tisztelt olvasóink érdeklődését. Minden nemzeti…

Tőlünk teljességgel idegen, roppant igazságtalan módon hosszú-hosszú idő óta megfosztottuk olvasóinkat a híres temesváriak sorozatunk további szereplőitől, pedig annyi van belőlük, hogy - ahogyan azt láttuk -, ha nagyon muszáj, még Budapestnek vagy Hollywoodnak  is jut…

Természetesen Vajdahunyad várához is kapcsolódik egy-két legenda; ezek közül ma a várudvaron látható kút köré font történetet meséljük el nektek. Persze garancia nincs, hogy minden száz százalékig úgy történt volna, ahogyan itt alant olvashatjátok, de a lényeg változatlan.…

Nem, kéretik nem összerezzenni: sorozatunk mai szereplője NEM a baloldalon látható Kiss Ernő tábornok, hanem az azonos nevű, szintén a generálisok közé tartozó, itt a jobboldalon szereplő személy. Mai főszereplőnk a tizenhárom aradi vértanú egyike, aki kétszeresen is bánsági,…

A reformkor küszöbén, a XIX. század második-harmadik évtizedében, 14 éven keresztül volt Temesvárnak egy igen agilis polgármestere, bizonyos Klapka József személyében. A messzi morva tájakról származó család első, viszonylag híres tagja az ő apja, Klapka Károly, aki II.…