Olvasóink tudhatják, hogy nem esünk zavarba, ha evés-ivásról van szó, és éhezni-szomjazni sem szoktunk. Baszkföldön azonban az evésért, bizonyos értelemben, meg kell dolgozni. Szóval nem egyszerű, véreim, nem egyszerű! De azért megoldható :)   A posztot - teljes…

Mai posztunkkal újabb vendégszerző iratkozik fel a csurtusblog dicsőségtáblájára, aki ráadásul azzal is tetézi a dolgokat, hogy egy olyan országról (pontosabban annak gasztrokultúrájáról) ad pillanatképet, amely eddig még nem szerepelt a listánkon. Olvassátok tehát P. Tarator…

Milyen téma is lehetne találóbb egy ilyen evős időszakban, amikor éppen csak hogy legyűrtük szánkban a karácsonyi fogások utóízét, s lélekben már készülünk a szilveszteri evészet (és ivászat) megpróbáltatásaira? Hát persze, hogy a kajáról fogunk mesélni nektek,…

Olvasóink százezrei (na jó: eddig csak ekkerjoz és MTi, de a többiek is ezt tették volna, ha van rá idejük) joggal észrevételezték, hogy lengyelországi (krakkói) kiruccanásunknak mindeddig nem volt gasztronómiai hozadéka; se ottani kajáról, se piáról nem írtunk még. Nos,…

Párizsban járva az ember óhatatlanul szembesül azzal a (lassan a történelem ködébe vesző) ténnyel, hogy egykoron Franciaország bizony komoly gyarmattartó nagyhatalom volt. Erre nem csak a roppant színes utcakép enged következtetni (nem folytatom, mert megint lerasszistáznak), hanem…

Viki bácsi egy huszáros (hogy ne mondjam: kalózos) suhintással megcsinált egy mesteri átkötést a New Orleans-i jambalayaról a paellára, s innen már csak egy ugrás a flamenco és a kalózvilág, illetve a sangria. (Apropó: tudtátok, hogy spanyolul ugyanazzal a szóval illetik ezt a…

csurtus 2008.09.15. 12:45

Békacomb (x)

A francia kultúra nagy tisztelőiként mindig is igyekeztünk megragadni az alkalmat és továbbadni barátainknak azt a keveset, amit a gall civilizáció pereméről összecsipegettünk: egy bloggal odébb meséltünk már nektek az osztrigáról, a pastisról, a párizsi Operáról, sőt, a…

Magát az utazást megelőzően az ember értelemszerűen gondoskodik a szállítóeszközről. Az, hogy repülni fogunk, nyilvánvaló volt; sem a rendelkezésünkre álló idő, sem a pénztárcánk nem tette volna lehetővé, hogy a hajót, illetve a szárazföldi közlekedést válasszuk, arról…

Folytatódik Viki bácsi floridai kalandozása. Megtudjuk, hogy a spanyolok és angolok sose' voltak puszipajtások, meg azt, hogy annó egy Floridáért adtak egy Kubát - ez a hír napjainkban biztosan pánikot keltene a Virágzó Föld mostani lakói között, Havannában meg kezdődhetne a…

Egy olyan országban, amely nem egészen 150 évvel ezelőtt még vagy hat (többé-kevésbé autonóm) államból tevődött össze, vakmerőség egységes konyháról beszélni. Ezt a szarvashibát nem is követjük el, ezért csak olyan általánosságokról írunk, amelyekkel az átlagos turista…

Pozsonyt szegényt 2 ízben is jól leteremtettem, egyszer a nemzeti galériával (de ez megérdemelt!), másodszor a renoválásra váró házakkal - most befejezésként viszont néhány kellemes kép és jó szó is telik tőlem :) A belvárosi sétálgatást már eddig is ajánlottam, ezt…

süti beállítások módosítása