Folytatódik Viki bácsi floridai kalandozása. Megtudjuk, hogy a spanyolok és angolok sose' voltak puszipajtások, meg azt, hogy annó egy Floridáért adtak egy Kubát - ez a hír napjainkban biztosan pánikot keltene a Virágzó Föld mostani lakói között, Havannában meg kezdődhetne a tűzijáték.

Hogy egy kis kritikát is megfogalmazzunk háziszerzőnk felé: az ausztrál étteremről, illetve az ott elfogyasztott fogásokról lehetett volna egy kicsit részletesebben is beszámolni; legközelebb kérjük Viki bácsit, hogy ne feledje otthon a fényképezőgépét, ha egzotikus vendéglőbe megy!

Akkor következzék a folytatás, 1672-től a rántott hagymaszeletekig:



Drake támadása után mindenki belátta, mennyire sebezhető ez a hadászatilag igen fontos város. 1672-ben elkezdték építeni a hatalmas erődítményt, Castillo de San Marcost, amit 1695-ben fejeztek be. Ez a vár mindmáig megmaradt és napjainkra természetesen egy turistalátványosság lett belőle. A négyszögletes vár sarkaiban négy bástya van, amiket szintén szentekről neveztek el: San Carlos, San Pablo, San Pedro és San Augustin.




Hatalmas ágyúk merednek a tenger és a szárazföld felé, korhű mundérban pompázó “katonák” fogadják a turistákat, akik a trópusi meleg miatt rövid gatyában flangálnak a bástyákon, akárcsak jómagam.






A várost 1702 és 1704 között kétszer is megtámadták az angolok; az erődítmény bevehetetlen volt, de a lakónegyedeket porrá zúzták. Az élet nem volt könnyű a városban, a spanyolok nem tudták biztonságossá tenni. Az elkövetkező hatvan évben a város lakói állandó félelemben és harca készen éltek.


Az 1740-es évben az angolok nagy erővel támadtak a városra, de huszonhét napnyi ostrom után belátták, hogy az erődöt nem lehet bevenni. Végül az angolok békésen mégis bevonultak a várba, miután Spanyolország az 1756-1763-as francia-indián háború után átadta nekik Floridát, cserébe az angolok által korábban elfoglalt Kubáért.

Az angol uralom alatt (1763-1784) a spanyol telepesek tömegesen hagyták el Floridát, az angolok Minorca szigetéről hoztak új bevándorlókat. A város soknemzetiségűvé válik, a katolikusok helyét protestánsok veszik át.

A spanyolok az amerikai függetlenségi háború alkalmából ismét visszatérnek és Florida 1784 és 1821 között újból hispánná válik. A kevert népséget azonban már nagyon nehezen uralják, és öt millió dollár spanyol adósság fejében a 256 éves várost 1821. július 10-én átengedik az Egyesült Államoknak.




A vár 1924-ben nemzeti emlékmű lesz, aztán 1935-ben nemzeti  parkot csinálnak belőle, majd 2006-ban Viki bácsi odalátogat, alig pár ezer másik turistával együtt.

Persze a város legvonzóbb része a hatalmas tengerparti strand. Az Atlanti óceán partján, amíg a szem ellát, a hófehér homokpartokon ezrek napoznak vagy lubickolnak az óceán hullámaiban.






















Aztán a fürdéssel és a napozással betelve elmennek meglátogatni a Castillo-t meg az óvárost, ahol különböző iparművészeti boltok váltják egymást a cukrászdákkal, vendéglőkkel.

















Itt található az Egyesült Államok első iskolája is egy faházban, mint az a fényképen is látható. Ez volt a kezdet; jelenleg a világ tíz legjobb egyeteme közül nyolc az USA-ban van!

A strandolás és a sok látványosság után mi is megéheztünk és betértünk egy ausztrál étterembe. Mivel a blog gasztronómiával is foglalkozik, elmesélem, hogy mit ettünk.

Mielőtt azonban erre rátérnék, még el kell mondanom, hogy felkerestem az étteremben azt a helyet, ahová a király is gyalog jár kezet mosni. A legnagyobb meglepetésemre az ajtókra a szokott felirat helyet az volt kiírva, hogy BLOKES, illetve SHEILAS. Egy kis habozás után benyitottam a blokes-ba, mert a sheilas mégiscsak nőiesebben hangzott. Tényleg minden rendben volt, a falon ott voltak azok a bizonyos porcelántárgyak. Előre kell bocsájtanom, hogy a továbbiakban semmiféle túlzás nincs.

Mire visszaértem az asztalhoz, ott guggolt mellette a pincér; állítólag azért guggolnak, hogy - miközben felveszik a rendelést - az arcuk egy szinten legyen az asztalnál ülő vendéggel. Megérkezett az előétel, amit bloomin-nak hívnak: egy kocsikerék nagyságú tál, amelyen egy - krizantémra emlékeztető - virág van kialakítva rántott hagymaszeletekből; a közepén egy kisebb tálban mártás, amibe a kézzel leszakított szirmokat kell mártogatni. Nem egy könnyű előétel, már evvel jól lehet lakni, na de már hozták is a salátákat, amik dietetikusan nyakon voltak öntve sajtos mártással. Mivel tapasztalatból már tudtam, hogy Amerikában a ribs, azaz a sült marhabordák nagyon finomak, a hús olyan puha, mint a vaj, egy nagy adagot rendeltem belőle, nem sejtve, hogy mit is tartanak itt egy nagy adagnak. Újból egy kocsikeréknyi tálca került elébem, rajta egy akkora darab marhaborda, amilyet addig csak Fred Flinstone, vagyis Frédi, a kőkorszaki szaki mancsaiban láttam. Körülötte mindenféle kis tálak voltak, telistele édes babbal és más hasonló körítésekkel.

Mivel a többiek mást rendeltek, s miután nyakig voltam az étellel: becsomagoltattam. Másnap négyen megebédeltünk a maradékból, és ez nem vicc! Kezdtem megérteni, miért van annyi hájas pasas Amerikában. Persze az ebédhez automatikusan járó, korlátlan mennyiségű kólát nem is említettem, pedig még abban is van jó pár kalória.

Beültünk az autóba és a következő órákban csak a GPS hangját lehetett hallani: ”Fél mérföldre útkereszteződés, ott jobbra kell fordulni! Most forduljon jobbra!"

Ez így ment, amíg végül bemondta, hogy: “Szerencsésen hazaértünk!” (Mármint Gainesville-be).

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A.Laci 2008.03.30. 10:39:21

Tetszett a "kocsikeréknyi" mennyiség érzékeltető s automatikusan annak román változata jutott eszembe, amivel a nagy adag bécsi szeletet illetik: "cât un capac de budă" azaz vécéfedőnyi.

Aran-ka 2008.03.31. 15:20:41

Amikor en eloszor lattam, hogy leguggol a pincer, azt hittem azert, mert nem erti, amit mondok:)
Ezert honapokig csak bokodtem az etlapra, mikor mellem guggoltak:)Fo az onbizalom:)))

ErrorFlynn 2008.03.31. 15:21:52

de jól néz ki az a faházikó. azért nem tologhattak benne tömegestül a diákok...
a kajáktól meg már megint éhes lettem.

eMM2 2009.10.29. 14:47:56

Azért tán (még) kis hazánkban is van pár híres egyetem.
Amúgy ezért a tengernyi kajáért mennyit kelett fizetni?
süti beállítások módosítása