A madeirai utak 90%-a jó minőségű aszfaltburkolattal rendelkezik - persze nekik könnyű, mert sem a fagynak, sem az extrém hőségnek nem kell ellenállniuk. A domborzat miatt tíz méternél hosszabb vízszintes út mindössze két helyen van a szigeten.  A posztot - teljes…

Azt, hogy a madeiraiaknak van humorérzékük, az alábbi fotónál mi sem bizonyíthatja ékesebben.A tábla, illetve a hozzá tartozó szálloda az alább már említett fennsíkon található, ahol a fonnyadt kétszikűeken kívül nincs más növény, az állatvilágot pedig pár kósza gyík…

Ha már madeirai szesz, nem hagyhatjuk ki a caninha-t, a cukornád-pálinkát, ami a poncha alapanyaga. Ez gyakorlatilag igazi rum, a 40-52 fokos vertikumban. A piacokon lehet natúr cukornádat is venni, amit el lehet rágcsálni (nagyon rostos és tényleg édes). Az üvegbe néha egy darabka…

Úgy emlékszem, Csuri evett banános kardhalat és nagyon ízlett neki. A helyi banán is megérdemel egy kitérőt: itt Európában a férfiarasznyi vagy annál is nagyobb, testes dél-amerikaiakhoz szoktunk, amelyek jótékony gázfelhőben, mindenféle kemikáliával dúsan megspékelve heteken…

Mindenki hallott már a madeirai borokról (a madeirákról, így, kisbetűvel), úgyhogy túl sokat nem időznék ennél a témánál. Lényeg, hogy a közvélekedéssel ellentétben (amely szerint a madeirai bor vörös, nehéz és édes), négy altípusa van: a sercial a száraz (rizlingszerű),…

Hogy a labdarúgást kedvelők se érezzék kitaszítottnak magukat, feltétlenül meg kell említenünk Madeira legnagyobb szülöttjét, Funchal csillagát, a Manchester United egykori, a Real Madrid mostani középpályását, a középkorú, tésztaarcú angol háziasszonyok kedvencét, akiről…

Tipikus madeirai sütemény a bolo de mel, vagyis a cukornád-mézzel készített, helyi érdekű kalács. Hogy őszinte legyek, nem egy nagy durranás. Az általunk megszokott, hasonló cuccoktól abban különbözik, hogy nem egy légies, szivacsos, könnyű testű édesség, hanem igenis jó…

Én jól kitaláltam, hogy ezt a posztot egy találós kérdéssel kezdem, na de akkor a címben nem adhatom meg a választ... Úgyhogy kénytelen leszel megpróbálni kitalálni, vagy tovább olvasni. Ravasz, mi?? :) A kérdésem, hogy mi az, amit alább látsz?

Egyszer minden véget ér. Nagy megkönnyebbüléssel tudatom (s hogy én megkönnyebbültem az egy dolog, de hát még ti!!) hogy ez a Madeira vége, már csak néhány pillantást vetünk a fővárosra fölülről, meg a vízről, és kész. Nem mintha nem lenne még vagy 150 kiváló kép, amit…

Most van az a momentum, amikor MUSZÁJ egy rekapitulációt tartanom szín-ügyben, hogy egy összfoglaló képben bemutassam, milyen is ez így együtt. Még mielőtt rátérünk a tarka posztra... Hát ilyen. Igaz itt a sűrű zöld erdő mintha nem is létezne, mert ezek a tarka sziklák a…

A zöld, azul és fekete után jellemző szín még a vörös, de nem egy piros árnyalatra kell ám gondolni, hanem amolyan téglaszínű-agyagvörösre. Igaz, ez már nem jelenik meg olyan nagy mennyiségben, mint az eddig taglalt színek, és nem is különül el annyira, de azért…

Az azul ég alatt, a nem kevésbé azul óceánban úszkáló zöld sziget esetében mit is akarhatok most itt a feketével? Szorgalmas olvasóinknak derenghet valami az előző posztokban emlegetett, sőt tettlegesen bemutatott fekete homokról - nos, ebbe az irányba kell kapirgálni... Madeira…

Szép-szép a zöld, ez az élet színe, klorofil, egyebek - de a kékek olyan kavalkádját nyújtja Madeira, sőt, nem is a kékek, hanem az azúr árnyalatainak kavalkádját, hogy az néha tényleg lélegzetelállító... Az azúr számomra eddig csak amolyan műszó volt, úgy éreztem ez…

Írtuk már hogy úszó virágoskert, meg a hegyek-fák-erdők szigete, de én most külön is ragoznám egy kicsit Madeirát, mint a színek szigetét. Rám a színek egyébként is elementáris hatással vannak, sokszor veszek meg valamit (cipőt, konzervet vagy mosogatószert) csak azért,…

Az északi parton, középen, ott ahol az észak-dél irányú út keresztezi a partmenti utat, nos ott van az egyik hangulatos kisváros, São Vicente. Már meg sem lepődünk, hogy magas hegyek veszik körül (naná, me' pampa), de lent a városkában viszont a pálmafa a menő. Nekem ez a…