2007.08.09. 08:09
Fogaras - Bâlea tó
Összességében szeretem a hegyeket, noha alkalomadtán elég komoly erőfeszítést igényelnek a civilizációhoz, hideg sörhöz és a viszonylag vízszintes terephez szokott városlakótól. Persze sokkal kényelmesebb lenne, ha nem kellene felfelé, majd (jó esetben ugyanannyit) lefelé mászni, ha nem fújna állandóan a csípős szél és azon a tiszta levegőn nem ürülne ki észveszejtő gyorsasággal tüdőnkből a nikotin.
Igen, a hegyek klassz dolgok. Úgy két-három évente közelebbről is meglátogatunk egyet-egyet, de gyorsan előrebocsájtom, hogy a National Geographic-, illetve a Spektrum-szerű csatornákon (a világháborús csatákról, a maja piramisok titkairól és a pörölycápák életéről szóló filmeken kívül) meg szoktam nézni azokat a műsorokat is, ahol megmutatják, hogy milyen kellemetlen tud lenni, ha az ember belefagy egy gleccserbe.
A Fogaras (Románia, Szeben megye) minden szempontból megüti a mércét. Ezek a felvételek valamikor júliusban készültek, de a hófoltok tanúsága szerint arrafelé más szabályok érvényesek. Ne feledjük, hogy 2000 méter felett járunk.
Amint látható, a "buja növényzet" jelzős szerkezet nem éppen alkalmazható a környékre, pedig mászás közben nagyon jól jönne egy-két fa vagy tökösebb cserje, amibe megkapaszkodva a turista túlélési esélyei ugrásszerűen megnőnének.
Igen, a hegyek klassz dolgok. Úgy két-három évente közelebbről is meglátogatunk egyet-egyet, de gyorsan előrebocsájtom, hogy a National Geographic-, illetve a Spektrum-szerű csatornákon (a világháborús csatákról, a maja piramisok titkairól és a pörölycápák életéről szóló filmeken kívül) meg szoktam nézni azokat a műsorokat is, ahol megmutatják, hogy milyen kellemetlen tud lenni, ha az ember belefagy egy gleccserbe.
A Fogaras (Románia, Szeben megye) minden szempontból megüti a mércét. Ezek a felvételek valamikor júliusban készültek, de a hófoltok tanúsága szerint arrafelé más szabályok érvényesek. Ne feledjük, hogy 2000 méter felett járunk.
Amint látható, a "buja növényzet" jelzős szerkezet nem éppen alkalmazható a környékre, pedig mászás közben nagyon jól jönne egy-két fa vagy tökösebb cserje, amibe megkapaszkodva a turista túlélési esélyei ugrásszerűen megnőnének.
Elszórtan vannak vízzel teli mélyedések, amelyeket a bennszülöttek "tó"-nak neveznek.
Ezek a képződmények abban különböznek például a Balatontól, hogy sem hőmérsékletük, sem vegyi összetételük nem hasonlít a vizeletéhez.
Ami furcsa, de ettől a tény tény marad.
Az egyik ilyen tó a Bâlea. Négy és fél hektárnyi négyfokos víz 2034 méteres magasságban (na jó, nyáron talán felmelegszik 7-8 fokra is). Tavasztól őszig kocsival is fel lehet menni egészen a tóra épült étteremig (az a pirostetős ott lent).
Az a kis alak, aki ott egyensúlyoz az élet és a halál mezsgyéjén, fittyet hányva a gravitációnak és a józan észnek: én vagyok.
A piros kalapos illető, akinek a lába éppen földbe gyökerezik (azaz sziklába, mert itt nincs föld), ő Csuri. Pont utánam kiáltott, megkérdezve, hogy hová tettem otthon a garázskulcsot.
A víz nem csak álló formájában manifesztálódik a Fogarasban, hanem esések alakját is magára ölti. Ez is látványos, mint a tó, csak hangosabb.
(A képekért és az élményért köszönet Ildisnek és Pipecnek)
Ezek a képződmények abban különböznek például a Balatontól, hogy sem hőmérsékletük, sem vegyi összetételük nem hasonlít a vizeletéhez.
Ami furcsa, de ettől a tény tény marad.
Az egyik ilyen tó a Bâlea. Négy és fél hektárnyi négyfokos víz 2034 méteres magasságban (na jó, nyáron talán felmelegszik 7-8 fokra is). Tavasztól őszig kocsival is fel lehet menni egészen a tóra épült étteremig (az a pirostetős ott lent).
Az a kis alak, aki ott egyensúlyoz az élet és a halál mezsgyéjén, fittyet hányva a gravitációnak és a józan észnek: én vagyok.
A piros kalapos illető, akinek a lába éppen földbe gyökerezik (azaz sziklába, mert itt nincs föld), ő Csuri. Pont utánam kiáltott, megkérdezve, hogy hová tettem otthon a garázskulcsot.
A víz nem csak álló formájában manifesztálódik a Fogarasban, hanem esések alakját is magára ölti. Ez is látványos, mint a tó, csak hangosabb.
Ezt csak azok kedvéért mutatom meg, akik sokszor gúnyosan elhúzott szájszéllel szokták a magyar úthálózat állapotát a "balkáni" jelzővel illetni.
Innen üzenem, hogy nagyon bírnám ám értékelni, ha mondjuk a kábé tengerszint magasságában húzódó itthoni négyes főút tetszőlegesen kiválasztott 10 kilométeres szakasza ilyen műszaki állapotban lenne, mint ez az 1800-2000 méteres szinten felépített és karbantartott, 90 kilométeres transzfogarasi.
(A képekért és az élményért köszönet Ildisnek és Pipecnek)
10 komment
Címkék: románia hegyek fogaras
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ErrorFlynn 2007.08.09. 13:03:16
amúgy is morc rossz borongós borzalmas kedvem van emiatt, már amiatt, hogy jönnöm kellett, hogy onnan, és hogy haza, és akkor mit találok itten, hát itten is hegyeket. szerelmetes hegyeket.
:-((
csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2007.08.09. 13:56:22
Alpok, mi?! Csak úgy lazán, mintegy csuklóból.
Van mit bepótolnod kommentek terén, meg aztán a pikánsabb/látványosabb élményekből is átnyújthatnál egy kisebb csokorra valót.
ErrorFlynn 2007.08.09. 14:45:37
van pl. rémületesen érdekes képem kőszáli kecskéről, nagyítóval és erős képzelőerővel felfedezhető sok szikla és nagy hegyoldalak díszletében :-))
de előtte még át kell rágnom magam madeira összes színén.
csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2007.08.09. 15:05:01
Semmi sürgősség, mi hétvégén úgyis majdani belföldi posztokhoz gyűjtünk anyagot valahol Észak-Baranyában.
ErrorFlynn 2007.08.09. 15:13:41
csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2007.08.09. 20:59:24
beho 2007.10.30. 18:31:03
Erdelyigyerek 2007.11.22. 23:24:07
csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2007.11.23. 16:35:00
Horváthné Raffai Pálma 2008.03.27. 10:57:13