Azon roppant ritka alkalmak egyikén (kettő volt tán??), amikor szüleimmel gyerekkoromban külföldön jártunk, voltunk Pozsonyban is és persze felmentünk a várba.
Emlékeztem a bejáratra, és valami halvány kép maradt bennem a tornyokról - na, mondok magamnak, ha már itt vagyok, ezt nem lehet kihagyni.



Pozsony nem tudom pontosan mekkora kiterjedésileg, de a lényeges dolgok sétányi távolságra vannak egymástól.
A szállodámul szolgáló Boteltől át kellett csak menni a híd alatt, melynek egyik oldalán, a tövében ott a koronázási templom (ez külön poszt lesz), a másik oldalon a hegyen ott a vár.

Már előre lelövöm a poéntot, de elárulom, hogy a legszebb az odavezető út, és már csak ezért is megéri felsétálni a kikövezett - mellvédezett szerpentines-lépcsős gyalogúton.




Felfelé kaptatás közben visszanézve egyszer csak egy szinten vagyunk a koronázási templom tornyával...































Ráadásul a fenti és a lenti fán látható koszos-szürke vattaszerű pamacsok közelről, és a vaku felvillanó fényében ilyen szépek tudnak lenni...















































Ahogy megyen az ember fia felfelé, kilátás nyílik a Dunára és az új hídra is, de ha nem haragszotok ez a látvány sem élőben, sem képen nem akkora durranás, hogy megörökítsük.
Annál figyelemreméltóbb a várfal némely bástyája, kapuja:

























és a hegyoldalban heverő piros bogyók:






































































Felérve, ha nem vagyunk eléggé óvatosak, akkor a hegy tetején lévő parlamentet is útba ejtsük, amely pont a vár terület főbejáratával szemben van.

Hááát... Na jó, nem leszek rosszindulatú, de azért az itteni Duna-partival összehasonlítva az van hogy nem lehet összehasonlítani.
























A várat érdekes módszerrel renoválták (ilyet majd látunk még). A főbejárata meg van csinálva szépan:


































ott fent kell bemenni a központi udvarba, illetve pontosítok: ott lehet bemenni. De nem érdemes.



























Ez pedig a hátsó fele, amelyiket csak akkor látjuk ha megkerüljük. A formája nem vall túl nagy fantáziára, de az egyszerű szimmetria mégis akár impozáns is lehetne, csak ugye elkelne egy kis vakolat... no meg szín, hogy konstans mániámat is elővegyem.














































A várat körülvevő park viszont nagyon kellemes, hatalmas és rendezett, még a november végi időben is jó volt sétálgatni benne.



























Ha peddig körbeértünk, akkor megint a külvilágnak szánt, zászlós kép tűnik elő, ez többé-kevsébé fel van újítva - ez a kirakat.
Ezt látjuk akkor is ha a Dunán, mélyen alatta elhajózunk, és meg kell mondanom hogy abból a perspektívából még jól is néz ki.

Hát ez a vár (de mire?).

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bárányi Sanya 2007.08.11. 17:27:02

Nekem lenne egy-két ötletem, hogy mire várjon, de a ti blogotokban sem politikai sem alkotmányellenes stb.. ,hát felejtsétek el!
süti beállítások módosítása