Háziszerzőink legmegbízhatóbbika, Viki bácsi a Vaterlandban járt, annak is az egyik legbarátságosabb részén, a Fekete erdőben. Igen, tessék tudomásul venni (Diab!), Németországnak igenis vannak kellemes részei!!!

Sajnos Brinkmann professzor egyéb irányú elfoglaltságai miatt már nem tudott megjelenni, Christa nővér nem kapott kimenőt a nyugdíjasotthonból, úgyhogy A klinika kimaradt a meglátogatható célok közül.


Úgy tűnik azonban, a helyi pisztrángok és spárgák feledtették az elfoglalt kórházi alkalmazottak hiánya felett érzett fájdalmat, a helyben főzött sörről nem is beszélve. Átadjuk a szót tehát Viki bácsinak, és nem árulunk el túl nagy titkot azzal, hogy nyugat-európai barangolásairól még olvashatunk ebben a blogban, már csak azért is, mert a bloggazdák ismét túlterheltekké váltak, és permanens időzavarban vannak.
 

ĺnyencfalatok a Fekete erdőben

Mindeddig nem voltam valami jó véleménnyel a német konyháról, de kénytelen voltam revideálni az álláspontom. Igaz, közel voltunk a francia határhoz, és talán ez is hozzájárul a dologhoz.

Majdnem három hetet voltunk Karlsruhe mellett lakó barátainknál, leszámítva azt az öt napot, amit Párizsban töltöttünk együtt. Volt tehát időnk egy kicsit körülnézni a Schwarzwaldban, és mivel ők sem vetik meg a jó falatokat, tudtak hogy mit és hol kell megízlelni.

Kezdjük Karlsruheban, ahol a város közepén egy középkori kastély áll, tornyokkal, bástyákkal és mindennel, amire egy valamirevaló várnak szüksége van. A vicc az, hogy minden van ott, csak éppen múzeum nincs; van benne szálloda, sörgyár, és vendéglő, de történelmi bemutató, az nuku!

Kifogtuk viszont az étteremben a szezon ínyencfalatját, a "Spargelpfenle"- t, azaz a spárgaserpenyőt. Május végén van a spárgának a főidénye, mindenütt árulják, a  cérnavékonytól a seprűnyélvastagságúig és a várkastély híres a spárgaételeiről.

Az elkészítési mód nagyon egyszerű: a főtt spárgát (adagonként) serpenyőbe teszik, sonkaszeleteket tesznek rá, és nyakonöntik egy besamel-mártással, majd szép barnásra sütik a sütőben. Mit sem érne az egész, ha nem hoznának hozzá (másfél literes, hűtött kerámiakorsókban) szűretlen sört az épületben található sörgyárból.


 












Azután újból találkoztam Rossini barátunkkal, akit már említettem a binyaminai bortermeléssel és a Rothschild családdal összefüggésben. Ott áll Wildbad-ban, öregen,  pocakosan, amint épp be akar lépni a híres termálvizes medencébe.









A zeneszerző  1856-ban kezeltette itt magát és – ismerjük be – nem csoda, hogy valami probléma lehetett a gyomrával: a mellékelt Tournedos á la Rossini receptje némi magyarázattal szolgálhat a bajokra.

Mindenesetre nagy tiszteletnek örvend a csodaszép Wildbadban, ahol már húsz éve, évente megtartják a Rossini-fesztivált; az idei júliusban lesz. Meg is érdemli, mert nem dőlt be a sznob baden badenieknek; rájött ugyanis, hogy Wildbad legalább olyan szép és a termálvize sem rosszabb.
De aki enni akar Wildbadban, annak el kell sétálnia a szomszédos Ganzbrunnen-be, a "Zur Alten Mühle", vagyis A Régi Malomhoz címzett étterembe.

Csodaszép völgyben kristálytiszta patak csobog egy pár medencén keresztül, amelyekben nyüzsögnek a pisztrángok.

Egy hangulatos fekete erdei malom-épületben, valamint az előtte lévő erkélyen szolgálják fel a szép, szőke, dirndlis pincérlányok a finomabbnál finomabb halételeket, mint például a tálon látható halszimfóniát (pisztráng-, lazac- és harcsaszeletek, megszórva hajszálvékonyra szeletelt mandulával).

Erre aztán csúszott a szürke burgundi bor, de az étvágyhoz hozzájárult a Fekete erdő ózondús, finom levegője, nem is beszélve a szép pincérlány mosolyáról.

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tistedur 2008.06.30. 08:19:11

hajnalok hajnalán ilyesmiket kell belenyomni szegény éhes olvasó arcába?!
micsida dolog ez,kérem alássan?!
nagyon szép helyen voltak viki bácsiék-kissé irigykedem :D

ErrorFlynn 2008.06.30. 10:37:32

a hely gyönyörű, a kastély gyönyörű, a hal gyönyörű. egy olyan Tournedos á la Rossini-tól helyben pusztulnék el.

spájdernecc 2008.06.30. 15:46:40

a rossinis rész kivételével mélyen egytértek Errorral.
minő meglepő...

Sanya 2008.06.30. 21:06:46

Gratulálok a gyönyörű képekhez, a könnyed stílushoz és őszintén irigykedem, mint aki nem lehetett ott...
Rossini merter receptjét is bizton túlélném, ha megcsinálná helyettem valaki.

cromwell 2008.07.01. 08:35:29

Gratulálok! Nosztalgia ébredt bennnem. 10 éve jártam Karlsruhe-ben (ban?)és minden emlékem feltámadt. Az Alb partján a szabadon kószáló nyulak, a vár és a természetrajzi múzeum. Meg a kiterjedt zöld területek... A közelben meg túrázni lehet igazi muskátlis tehénlepényes falvakon át. A kilátókon meg bronzból készült panorámatérképek a hegycsúcsok távolságával és neveivel. A közelben meg elővárosi villamosokkal megközelíthető gyöngyszemek: Bad Herrenalb (kis melegvizes fürdő élményelemekkel, naná, hogy sörrel és kolbásszal). Baden-Baden meg a Caracalla fürdőjével maga a mennybemenetel...

VIKI BACSI 2008.07.01. 08:46:34

cromwell. Egyetertunk veled, mert a villamosokat, a Herrenalbdi, termat, es a Baden Badeni Caracalla furdot is kiprobaltuk, tenyleg isteni volt!

gargoyle 2008.07.16. 13:06:31

a recept olvastam nekem a jo oreg levin mester jutott eszembe :D

drani 2008.07.17. 14:10:52

nagyon jó és kedvcsináló az írás, a pincérlány azért hagy némi kívánnivalót maga után

diab 2008.08.12. 15:39:00

értem én, értem a finom célzást. Ez lehet itt a "kivétel" abból a bizonyos mondásból. Olyan amúgy, mint egy megelevenedett képeskönyv.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: