Provence-ban vagyunk hát, útban hazafelé a dél-francia és baszkföldi utazás végén.

már megírta a hely kiválasztásának történetét, én most a szálláshelyet mutatom be.

Bár kolostorban aludtunk, azért ez itt nem a Szűzgarázs!!!


Közeledve Saint Maximinhez (miután már kiderült, hogy ha órákig erősen keresgéltem volna, akkor se találhattam volna érdekesebb helyet a környéken), gondoltam: megolvasom, mit kell tudni a szálláshelyekről.
Az útikönyvben ez áll: Saint Maximinben egyedül az Hotellerie du Couvent Royalban édemes megszállni.

A couvent szót kolostornak szokták fordítani, pedig nem pont azt jelenti. Amikor utánaolvastam, olyasvalamit értettem a meglehetősen teologikus magyarázatból, hogy a couvent nyitottabb, világibb egyházi létesítmény, mint a kolostor, noha mindkettőben szerzetesek laknak. Biztosan van ennek magyar megfelelője az egyházi terminus technicusok között... Ha ismered, kommenteld be, kérlek. Köszi!

Hát ki vagyok én, hogy vitatkozzam ezzel a megállapítással?!
Ahogy az előző posztó Googlemapsén is láthattátok, a kolostor teljesen össze van építve a templommal, mitöbb: egyszerre kezdtek neki az építésnek, 1295-ben.

Van azért annak egy speciális bája, ha az ember a szállodaszobája ablakából rögtön egy olyan belső udvarra néz, amelynek egyik oldalát egy templomfal képezi...
Ráadásul ennek a falnak a tövében egy kerengő az étterem teraszaként funkcionál,
de erre, no és az itt fogyasztott vacsorára még visszatérünk.

A szállodaszobák a cellákban vannak, amelyekben 1316 és 1957 között  szerzetesek laktak.
Több évszám istenbiza nem lesz, de képek annál inkább. Mi a fenti képen látható folyosónál tágasabb helyről jutottunk az udvarra néző szobánkba, akarom mondani cellánkba, ahol a berendezésben szellemesen oldották meg a modern dizájn és az eredeti építmény jellegzetességeinek keveredését.
Az ajtó felett ez a négysoros volt a falon.

Egy Tu Fu nevű, úgy 1200 éve élt kínai költő műve, amit fordítson le az, aki spíler a konfucionista lírában; van benne méhecske, madár, gomb és lustaság, továbbá látogató és kérdőjel - ennyit segíthettem.

A fürdőszoba üvegajtaja pedig szintén feliratozott volt, a hangulatából ítélve ugyancsak Tu Fu mester egyik versrészletével.
A zuhanyfülke volt azonban nekem a legnagyobb meglepetés: ugyanis belülről, ahol az ember azt várná, hogy a falat csempe takarja körbe-körbe, az udvar felé eső fal nemes egyszerűséggel maga az épületet alkotó KŐ volt....
Ha belegondolunk, miért is ne? Ott áll többszáz éve, egy kis víz mit árthat neki, nem igaz? Az eredeti elemek praktikus felhasználása máshol is szembetűnő volt, ez a kézmosóhely például az étterem felé menet kifejezetten tetszett:
No és az étterem.... A lovagterem-szerű belső rész is hangulatos lehet, ha épp ott terítenek, de tekintettel a nagyon kellemes estére, a felszolgálás a kerengőbe telepített asztaloknál zajlott.
Kevés ennél hangulatosabb helyen vacsoráztam még, és az sem mindegy persze, hogy mit?
Az egyes számú előétel: kis bárányhús-darabkák, fűszeres polenta- (értsd: puliszka) tallérokkal és egy elképesztően finom (joghurtos, mentás) brokkolikrém-szósszal.

Az egész úton ez volt a legfranciásabb étkezésünk: kis finomságok, sok fifikával, ötlettel, merészen, fantáziával és eleganciával elkészítve: nyámm-nyámm :))
A kettes számú előétel: libamáj valami aszpikos fűszeres zselében, lilahagyma-lekvárral.
A vacsora természetesen az előételek után főfogásból és desszertből állt, amihez hagytuk magunkat rábeszélni egy helyi specialitásnak számító borra - amiről majd nyilatkozzon Té.

Hát maradjunk annyiban, hogy nem vagyok egy nagy fehérbor-fan, de udvariasságból elfogadtam a pincérlány ajánlatát - már ami a bort illeti. Semmi különös, egy hárslevelű-szerű valami volt; utána nem álmodtam róla. Igaz, gyomorégést sem okozott.

Bennem egy kellemes, friss, könnyű fehérbor érzete maradt meg, de ennél okosabbat nem tudok róla mondani.
A főfogás esetemben hal volt, fűszeres vajjal, valamilyen zöldségratatuille-szerűséggel (ez kb. a lecsónak felel meg).

Kivételesen Té is halat evett, valamilyen speciális tengeri halból az alább látható kis hengereket vágták ki (vagy ilyen volt eredetileg is a formája?? passz...), mindenesetre mindkettő nagyon kellemes és igazán franciásan könnyű, és fűszeres-illatos volt.

Ez tipikusan az a fajta ételsor, amitől én boldog vagyok, Té inkább csak elviseli... Hiszen egyetlen falat véres szték sem volt benne!

Vacsora közben is csodálhattuk a belső udvar gótikáját, és még zenei aláfestés is volt: nem túl messziről egy fúvós zenekar indulói és egy meglehetősen nagy közönség zajos tetszésnyilvánítása hallatszott.

Úgyhogy természetesen kisétáltunk a hangok irányába, hogy lássuk mi történik...?

De ez már egy másik poszt, egy másik blogon :)

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.12.27. 12:31:21

@Gloria Mundi:

Dominikánusok voltak a lakói, úgy 600 éven keresztül.

A neten megpróbáltam megtalálni a vers magyar fordítását, de nem jártam sikerrel, pedig Fu Tu költeményeit nem kisebb nevek ültették át magyarra, mint Kosztolányi, Illyés Gyula, Weöres Sándor vagy Szabó Lőrinc:

terebess.hu/keletkultinfo/tufu.html

tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.12.27. 13:40:34

@Gloria Mundi:

Hát a művészeti eklektika mindig is a franciák egyik erőssége volt, a szekularizációt meg (hála érte az Úrnak!) úgy 200 éve elég komolyan veszik :-)

bervas · http://mt10.blog.hu 2010.12.27. 15:47:46

Que de feurs! en boutons, en désordre...
Que d'envols! tant d'abeilles, de papillons...
J'habite a l'ecart, paresseux ou actif
Un visiteur arrive... qu desire-t-il?

Minden csupa virág! bimbók, összevisszaság...
Minden csupa szárny! annyi a méh, a pillangó...
Az árnyékban lakom, lustán vagy tevékenyen
Látogató érkezik... vajon mit óhajt?

Nem szó szerint ilyesmi van a falon. Franciául tudó bölcsészek majd kijavítják meg belekötnek.

csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2010.12.27. 18:20:27

@bervas:

Szuper, nagyon köszönjük! Amennyire meg tudom ítélni (non-bölcsészként), nagyon jól sikerült!

PS: hogy mennyire nem vagyok romantikus alkat, onnan is látszik, hogy a "bouton" szót reflexből gombnak és nem bimbónak fordítottam :-)

bervas · http://mt10.blog.hu 2010.12.27. 18:38:36

@csurtus:

Köszönöm. Épp nincs a zálogban a lírai énem :-)

Az ajtón levő szöveg nem nagyon látszik a képen, nem tudom pontosan végigolvasni.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.12.27. 19:06:06

@bervas:

Valami hideg hegyekről és tiszta forrásvízről szól, de - emlékezetem szerint - nem volt annyira költői, hogy lefotózzuk; annyi volt benne a poén, hogy úgy néz ki, mintha egy párás üvegre ujjal firkálták volna rá.

Radio Free Aberrania · http://radiofa.blog.hu/ 2010.12.27. 19:28:33

továbbra sincs kép az ágyról. gyanús, nagyon gyanús...

té, ott a pincérnő meg a bor kapcsán nem kerek a történet, most miről nem álmodtál?

a menü - bár nagyon nem vagyok halas - tök jól néz ki. na, meg a hotel is csábító. ha nincs poloska :)

Radio Free Aberrania · http://radiofa.blog.hu/ 2010.12.27. 19:30:22

@Gloria Mundi: én is utálom a korok és stílusok katyvaszát (lásd bilbao, guggenheim :), de ha jól érzem, itt dominánsan maradt a kolostor(?), és csak pár apróságot tettek bele katyvaszt, ez még asszem nem zavaró.

Csuri / Bariildi 2010.12.27. 23:33:32

@Radio Free Aberrania: Á nem, poloskáról és negatív meglepetésekről szó sem volt, sőt: itt csupa-csupa pozitív meglepetés ért bennünket! Mintha valaki elhatározta volna, hogy szép búcsúestét varázsol nekünk :)

A stílusok keverését én elég jól bírom, (lásd a Louvre piramisaihoz írott képes ódám valahol ebben a blogban, pl.)de csak ha van benne fantázia és ötlet, és nem csak L'art pour l'art csinálják.
Itt a kolostorban a hely hangulata dominált, a szoba berendezése szolid volt, az étterem pedig kifejezetten haute cuisine stílusú.

paranoid T.R. marcipan 2010.12.29. 10:11:29

Kellene a csurtusblog elé is egy olyan beléptető mint az elmúltam 18 - nem múltam 18. Valahogy úgy, hogy most zabáltam tele magam a kedvenc kajámmal - fogyókúrázok, ne most. :)

tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.12.29. 11:14:16

@paranoid T.R. marcipan:

1.) Elmúltam már 60/70/80/90/100 (kiló)
2.) Sovány vagyok, belépek!

:-)

21 hónap · http://www.reprintkiado.hu 2011.01.03. 23:41:49

Hogy miért mindig egy darab sajttal és egy pohár vörössel vetődök erre?... :)

Csuri / Bariildi 2011.01.07. 22:31:02

Egy kedves ismerős a Facebook-on küldött kommentet ehhez a poszthoz, most idemásolom a rend kedvéért:

-Tulajdonképpen jó a kolostor fordítás. A lényeg, ahogy ti is írtátok, a "hogyan éltek a szerzetesek"-ben van. A couvent-ban az ún. kolduló (mendikáns) rendek élnek, akik -ellentétben a monasztikus rendektől - nem vonulnak el a világtól. Adományokból tartják (!) fenn magukat, a világi javak megszerzése elviekben tilos (lenne), de gyakorlatból tudjuk, hogy nem az:)
süti beállítások módosítása