A poszt címe szándékosan provokatív; kíváncsi lennék, hány olvasónk kapcsolt. Őszinte vallomásokat a kommentekhez kérünk. Gugli csak utána ér.


Szóval az ír nyugati partoknál, a Clare megyében található Moher szikláiról (a betolakodók nyelvén: Cliffs of Moher) készülök írni pár mondatot.

Lehet, egyes szemfüles olvasóinkak déja vu érzése támad, hiszen egyik korábbi posztunkban, a portugáliai Cabo da Roca kapcsán hasonló érzéseket megfogalmaztunk: ez itt kérem a világ legvége. Itt is az Atlanti óceán találkozik a szárazfölddel, itt is meredek sziklafalakon lehet a jószerencsét és az egyensúlyérzéket tesztelni, és (Madeirához hasonlóan) a geológusok itt is csillogó szemmel tapasztalhatják, hogy mindaz, amit az egyetemen a földrétegződésről tanultak, nem kamu.

Moher sziklái nyolc kilométer hosszan húzódnak, átlagos magasságuk 130 méter, de az egyik helyen (O'Brien tornyánál) eléri a 215 métert.

Hogy a geológusokon kívül a blogunkat olvasó mérnökök és mentősök is  találjanak szakmai érdekességet, érzékeltetésül elmondom, hogy ha valaki leugrik (vagy leesik) O'Brien tornyánál, az illető (testsúlyától függetlenül) mintegy 6,5 másodpercet fog zuhanni, a vízbe pedig 117 km/órás sebességgel fog becsapódni.

A példámnak utánagondolva helyesbítenem kell: a mentősöknek olyan sok dolguk már nem lenne.

A már említett portugál posztnál azon sajnálkoztam, hogy a Cabo da Rocánál nem használják ki az idegenforgalomban rejlő lehetőségeket. Nos, ír barátaink viszont mindent bevetettek, ami a csövön kifér: multimédiás turistacentrum, háromdimenziós mozi, tízezerféle szuvenír, alagút, akvárium, légifelvételek, hőlégballonos utazás, botanikai látnivalók - csak győzze az ember idővel, pénzzel és energiával.

A látogatóközpontot 17 évig (!) építették, de megérte. Lévén, hogy a környék természetvédelmi terület, megértem a körültekintést.

Aki megteheti, naplementekor is nézze meg magának a helyet. Ha szép az idő, a pár kilométerre a Galway öböl bejáratánál fekvő Aran szigetekig el lehet látni, amelyek arról híresek, hogy ott az ősi ír (gaelic) nyelvet még mindenki beszéli. Persze mindhárom szigetnek külön dialektusa van, ami teljesen normális, hiszen köztük akár 2-3 kilométernyi víz is elterül.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ErrorFlynn 2007.07.09. 12:59:05

ha már Írországban is mászkáltok, kárpótlásul kideríthetnétek nekem, hogyan kell kiejteni azt, hogy Rathbreasail.
nem tom, mi provokál engem a címben...

csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2007.07.09. 15:31:36

Error,

csak az a biztos, hogy az ai-t jó hosszú ó-nak ejtik gaelic-ül. A törvényhozásukat úgy írják, hogy Daíl és úgy ejtik, hogy Dóóól.

A többes szám meg sajnos nem helytálló: csak jómagam mászkáltam ottan, kaptam is a pofámra rendesen. De majd elviszem Csurit is. Mert megérdemli.

ErrorFlynn 2007.07.09. 15:57:15

ha többes számot használok, értsétek úgy, hogy egyikőtök, másikótok vagy mindkettőtök, s akkor nem lesz fennakadás.
szóval az utolsó szótagom megvan, feltéve, ha nincs itt működésben az írek 850 rejtelmes kiejtési szabálya közül az egyik olyan, amiről nem tudunk.

csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2007.07.09. 17:06:51

Az különösen jópofa, amikor született írek lelkesen, elképesztő intenzitású angol hangsúllyal éneklik az Amhrán na bhFiann, vagyis az ír himnusz gaelic nyelvű változatát.

(Voltam olyan zenés-éneklős kocsmában, ahol az éjszaka 11 órási zárás előtti utolsó "szám" a himnuszuk volt és mindenki énekelte!)
süti beállítások módosítása