2007.09.24. 09:24
Róma - Cominciamento, avagy a Kezdet
Kábé száz órát töltöttünk Rómában; talán ezzel magyarázható, hogy mindössze nyolcszáz fotót készítettünk. Mára nagyjából felosztottuk magunk között a témákat, a munka dandárja folyamatban van. Ahogyan azt olvasóink megszokhatták, én a heraldikai és vexillológiai alapokkal kezdem, hiszen ezek nélkül oly idegenül éreznénk magunkat az Örök Város forgatagában, mint az európai értelemben vett magyar kereszténydemokrata a Kék Osztriga bárban; a népszerű tudatmódosító szerek ismertetése és a zabálás csak ezek után következhet.
Csuri az Angyalvár egyik bástyájáról készítette ezt a fotót, melyen a magyar szíveknek oly kedves színek lobognak az EU zászlaja felett, csak függőleges sávokban. A háttérben a 
Tiberis/Tevere folyik csendesen.
Az olasz címer már nem ilyen egyértelmű húrokat penget az átlagmagyar lelkében: a háttérben meghúzódó fogaskeréknek van egy enyhe sztahanovista íze, a közepén látható majdnem-önkényuralmi jelképről pedig jobb nem is beszélni.
Itt látható az egyik legkifejezőbb, legletisztultabb és (szerintem) a legelegánsabb európai fővárosi címer. Róma hivatalos színeiben (bíborban és aranyban) pompázik; az egyenlő szárú görög kereszt mellett a négy betű, amely úgy 2200 éve jelenti ugyanazt: Senatus PopulusQue Romanus, vagyis 
"A római szenátus és nép".
Ez a négy betű nemcsak kétezer éves szobrokon és épületeken figyelhető meg, hanem a Római Csatornázási Művek teljesen aktuális csatornafedelein is; innen is látható, hogy a rómaiak nincsenek túlságosan eltelve a múltjuk szimbólumaitól.
Ha már római szimbólumról esett szó, feltétlenül meg kell említenünk a két fiúgyermeket (Romuluszt és Rémuszt) szoptató anyafarkast.
Ezt százezerféleképpen feldolgozták az eredeti etruszk (?) szoborból kiindulva: van belőle freskó, dombormű, pizza, sütemény, hamutartó, csokoládé, főtt tészta, dugóhúzó és megannyi szépség. Azt viszont kevesebben tudják, hogy egyes (bizonyosan Róma-ellenes vénájú, vagyis mondjuk Torino vagy Nápoly
által busásan megfizetett) történészek és nyelvészek szerint a legenda alapja egy szándékos félreértés: a két őslatin hős anyja szerintük prostituáltként dolgozott, s ezen szakma művelőinek beceneve akkoriban lupana, vagyis nőstény farkas volt. És hogy történelmileg is hű emléket állítsanak, de bohócot mégse csináljanak Róma névadójából és testvéröccséből (akit mellesleg Romulusz nagy lelkinyugalommal lemészárolt), hát a régiek ezt a kétértelmű megoldást választották.
Pedig mennyivel ütősebb (és realistább) lett volna egy olyan szobor, amelyen a részeg szajha anyuka az egyik kezével éppen veri a két gyereket, a másikban pedig egy butykost tart, benne jóféle ecetes borral.
Ja: ennek a szobornak (mármint az eredeti farkasosnak) a másolatát küldte el Trianon után - román kérésre - Róma pár nagyobb erdélyi városnak: Kolozsvár és Temesvár is kapott belőle egyet-egyet. A feliratuk (ha jól emlékszem) olyasmi, hogy Roma Madre, vagyis "Róma Anya". Erre mondogattuk azt annó, hogy: Ja, anyátok...
Mondanom sem kell: Rómát nem ezért szeretjük. Meg aztán mindenkinek lehet rossz napja; majd pont egy 2800 éves városnak ne legyen..?
Csuri az Angyalvár egyik bástyájáról készítette ezt a fotót, melyen a magyar szíveknek oly kedves színek lobognak az EU zászlaja felett, csak függőleges sávokban. A háttérben a Tiberis/Tevere folyik csendesen.Az olasz címer már nem ilyen egyértelmű húrokat penget az átlagmagyar lelkében: a háttérben meghúzódó fogaskeréknek van egy enyhe sztahanovista íze, a közepén látható majdnem-önkényuralmi jelképről pedig jobb nem is beszélni.
Itt látható az egyik legkifejezőbb, legletisztultabb és (szerintem) a legelegánsabb európai fővárosi címer. Róma hivatalos színeiben (bíborban és aranyban) pompázik; az egyenlő szárú görög kereszt mellett a négy betű, amely úgy 2200 éve jelenti ugyanazt: Senatus PopulusQue Romanus, vagyis "A római szenátus és nép".Ez a négy betű nemcsak kétezer éves szobrokon és épületeken figyelhető meg, hanem a Római Csatornázási Művek teljesen aktuális csatornafedelein is; innen is látható, hogy a rómaiak nincsenek túlságosan eltelve a múltjuk szimbólumaitól.
Ha már római szimbólumról esett szó, feltétlenül meg kell említenünk a két fiúgyermeket (Romuluszt és Rémuszt) szoptató anyafarkast.Ezt százezerféleképpen feldolgozták az eredeti etruszk (?) szoborból kiindulva: van belőle freskó, dombormű, pizza, sütemény, hamutartó, csokoládé, főtt tészta, dugóhúzó és megannyi szépség. Azt viszont kevesebben tudják, hogy egyes (bizonyosan Róma-ellenes vénájú, vagyis mondjuk Torino vagy Nápoly
által busásan megfizetett) történészek és nyelvészek szerint a legenda alapja egy szándékos félreértés: a két őslatin hős anyja szerintük prostituáltként dolgozott, s ezen szakma művelőinek beceneve akkoriban lupana, vagyis nőstény farkas volt. És hogy történelmileg is hű emléket állítsanak, de bohócot mégse csináljanak Róma névadójából és testvéröccséből (akit mellesleg Romulusz nagy lelkinyugalommal lemészárolt), hát a régiek ezt a kétértelmű megoldást választották.Pedig mennyivel ütősebb (és realistább) lett volna egy olyan szobor, amelyen a részeg szajha anyuka az egyik kezével éppen veri a két gyereket, a másikban pedig egy butykost tart, benne jóféle ecetes borral.
Ja: ennek a szobornak (mármint az eredeti farkasosnak) a másolatát küldte el Trianon után - román kérésre - Róma pár nagyobb erdélyi városnak: Kolozsvár és Temesvár is kapott belőle egyet-egyet. A feliratuk (ha jól emlékszem) olyasmi, hogy Roma Madre, vagyis "Róma Anya". Erre mondogattuk azt annó, hogy: Ja, anyátok...
Mondanom sem kell: Rómát nem ezért szeretjük. Meg aztán mindenkinek lehet rossz napja; majd pont egy 2800 éves városnak ne legyen..?
· 1 trackback 13 komment
Címkék: zászló róma címer szobrok
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Thaddeus Griffin · http://osztgyunamigyun.blog.hu 2007.09.24. 12:00:04
Egyébként tényleg szép a római címer. Sosem szerettem a csicsás dolgokat, a letisztult, egyenes dolgokért vagyok oda (semmi asszociáció!). Egyszerűség sokkal kifejezőbb szvsz
Thaddeus Griffin · http://osztgyunamigyun.blog.hu 2007.09.24. 14:35:01
( www.business-opportunities.biz/ )
Aran-ka · http://aran-ka.blog.hu 2007.09.24. 15:47:19
Imadom a reszleteket:)
Nagyon vartam mar Romat!
(en kb 5 eve voltam)
csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2007.09.24. 18:13:31
Szicíliával Csuri már évek óta rágja a fülemet; érzem, hogy előbb-utóbb konkretizálódni fog...
csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2007.09.24. 18:15:04
részletekben nem lesz hiány... És nem csak te imádod őket :-)
Ezek szerint joggal számíthatunk a releváns kommentjeidre!!!
Thaddeus Griffin · http://osztgyunamigyun.blog.hu 2007.09.24. 18:16:07
csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2007.09.24. 18:18:28
Thaddeus Griffin · http://osztgyunamigyun.blog.hu 2007.09.24. 18:27:16
csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2007.09.24. 18:47:15
Thaddeus Griffin · http://osztgyunamigyun.blog.hu 2007.09.24. 18:49:08
Apropó sör...:)
Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2008.01.04. 12:33:27
Azt tudtátok, hogy a korai náci szimbolikában szintén markánsan megjelent a fogaskerék?
Aztán jött valaki az ötletével és a horogkereszt győzött a szimbolikában.
csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2008.01.04. 14:44:49
vén betyár 2010.03.24. 11:33:48
Köszi, pótoltam.
Jó volt!
Azt is mondhattátok volna: roma madre.Vagy gondoltátok?Sztem biztosan.Annó.