Galambos Viki bácsi szokott nekünk, és a világban szétszórtan élő barátainak beszámolókat küldeni a kirándulásokról, amelyeket az Izrael-beli Biniamina nyugdíjasklubjával tesznek. Most Jeruzsálemben jártak, mi pedig úgy gondoltuk, hogy a látogatási jegyzet megérdemli a vendégoldalt...

Jeruzsálemi séta

A falu nyugdíjasaival rándultunk ki egy Jeruzsálemi sétára, és miután meglátogattuk a Herzl múzeumot és a környező parkot, eljutottunk a Szent Sírhoz, és az idegenvezetőtől nagyon érdekes dolgokat tudtunk meg, amit gondoltam: érdemes elmesélni.

Nem tért ki a város háromezer éves múltjára, mert arról napokig lehetne mesélni, csak a tizenkilencedik századból indult. 1850-ben, a török tartományi városnak 15.000 lakosa volt, a város épületei főleg romok es templomok voltak. Ezek körül ötven (!) nemzetiség, harminc (!) nyelven beszélő lakosság nyomorgott, fele zsidó vallású, több mint egyötöde keresztény arab, és mindezekre ezer török katona vigyázott, hogy meg ne egyék egymást.

A Szent Sír a keresztényeké volt, de ez nem olyan egyszerű, mert a különböző keresztény felekezetek között véres összetűzések voltak 1851-ben, mert nem tudtak megegyezni, hogy melyik egyháznak van joga a templom kupoláját megjavítani.

Ennek az áldatlan helyzetnek vetett véget Abdul Medshid szultán az 1852-ben kiadott Status Quo rendelettel, amelyet mindmáig betartanak.

Ezek szerint a különböző egyházak között megoszlik a fennhatóság a templom különböző részei felett, csak maga a tulajdonképpeni Szent Sír (amely a rotonda közepén van) és a ravatal kő tartozik közös fennhatóság alá.  

A templom többi része megoszlik az egyházak között: például a keresztre feszítés oltára a katolikusoké, a Golgota oltára a görögkeleti ortodoxoké, az örmény egyházé a Szent Heléna kápolna, a koptoknak a Szent Sír hátfalán, a szíreknek a koptokkal szemben van egy kis kápolnájuk, de az erkélyek, a falak feletti fennhatóság is mind mind pontosan meg van határozva.

Kép a Rotondából, az erkélyekkel és kápolnákkal.

Sorbanállás a tulajdonképpeni Szent Sír bejáratánál.
 

A Status Quo továbbá mindent meghatároz, hogy ki, hol és mikor imádkozhat, kik mikor és hol tarthatnak istentiszteletet, melyik mécsest ki és mikor tisztíthatja, és így tovabb, és kiköti hogy semmit nem szabad megváltoztani. Olyannyira nem, hogy van például egy létra, amin az ablakból lemásztak valami javítás miatt a Status Quo életbelépése napján, azóta is (1852) ott van. Párszor elrohadt a 150 év alatt, de mindig kicserélték...

Van azonban egy szokás amely még a Status Quo előttről származik és soha vita tárgyát nem képezte, ez pedig a templom kulcsaival van kapcsolatban.

A templom kulcsai ugyanis évszázadok óta egy jeruzsálemi muzulmán család birtokában vannak, ők zárják rá minden este a templom kapuját arra a három (katolikus, örmény és ortodox) szerzetesre, akik ott imádkoznak egész éjjel. Reggel pedig a következő ceremónia zajlik: a muzulmán férfi háromszor kopogtat az ajtón, a kopogásokra sorban válaszol bentről a három szerzetes, és csak ezután nyitja ki az ajtót.

Ebből a jól fizetetett munkából gondtalanul megél a család.

A templom különböző részeinek a restaurálása még mindig vita tárgyát képezi a Status Quo dacára; így látható az alábbi képen az évek óta beállványozott harangtorony, mert még mindig vitatkoznak az egyházak egymás között, hogy kinek van joga tatarozni.

A fentebbiekből látható, milyen nehéz ebben a városban egyetértést teremteni, ha a keresztény egyházak között ilyen viták vannak, mi van akkor még a muzulmán és a zsidó közösségekkel...

A Krími háború után 1856-ban a szultán ugyan kiadta a Tolerancia rendeletet, mely szerint az összes vallást  szabadon gyakorolhatják a hívők Jeruzsálemben, ez ma is érvényes, de viták voltak és vannak sajnos továbbra is.

A Szent Sír fennhatóságáért sok európai állam versengett, hisz a legtöbb király, császár címében a jeruzsálemi királyság is bennefoglaltatott, főleg Franciaország, Anglia, Oroszország, Németország versengett érte.

Vilmos császár még el is látogatott a Szentföldre, Auguszta császárnővel együtt, és ha már nem a Szent Sír templomaban, de ahhoz nagyon közel építtetett egy református templomot, amelynek a beszentelésén jelen volt 1898-ban.

Ennek a látogatásnak Haifán, sőt itt a falunkban (Biniamina) is megvannak az emlékei. A császár Teodor Herzl-t is fogadta a cionista küldöttség élén, akik kifejtették neki az elképzeleseiket a modern zsidó államról.  

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dani Csaba 2007.11.07. 08:19:21

Nagyon szép és tanulságos beszámoló! Dícséret a bölcs szultánnak, nélküle már kő kövön nem maradt volna.

csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2007.11.07. 13:08:47

Meghökkentő, hogy a napjainkra elvakult dogmatikusnak és a szélsőséges erőszakkal cimborálóknak tartott muzulmánok annó milyen toleránsak tudtak lenni...

(Persze ma sem a törökökkel van baj...)

ErrorFlynn 2007.11.07. 13:09:00

ez tényleg nagyon izgalmas, és az a kupola - is - tök szép!
harc a renoválásért - mért éppen a renoválásért? ha vki renovál, az azt jelenti, hogy az a rész már az övé?

csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2007.11.07. 13:11:52

Error,

te sem mehetnél at a kerítésen a szomszédhoz, mondván: olyan ócska a sufnija, hogy nem bírod nézni és felújíttatod.

(Noha a szomszéd - ha egy csöpp esze van - biztosan örülne neki. Ha nincs esze - és statisztikailag ez a valószínűbb - tiltakozni fog, mert attól tart, hogy ezzel elbirtoklod, illetve bizonyos igényt formálsz rá a tatarozás után).

csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2007.11.07. 13:13:20

A muzulmán család hitbizományos feladatával kapcsolatban meg az jutott eszembe, hogy ilyen melót én is elvállalnék.

ErrorFlynn 2007.11.07. 13:19:47

csurtus · csurtus.blog.hu 2007.11.07. 13:11:52
igen, én is hasonló köv.re jutottam.
a kulcsos meló meg nekem is feküdne, bár kíváncsi vagyok, van-e forgatókönyv arra az esetre, ha valamelyik éjszakázó nem kopog vissza.

csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2007.11.07. 18:29:53

Error,

feltételezem, ilyenkor valami kisablakon kiadják a holttestet, majd rögvest intézkednek a munkaerő pótlásáról. Az ajtó meg pár órán keresztül zárva marad. Zag són.

Thaddeus Griffin · http://osztgyunamigyun.blog.hu 2007.11.07. 19:49:30

Most nem azért, de ha meghal az egyik, és nagyon ki akarnak menni, miért ne kopoghatnának helyette?

Bárányi Sanya 2007.11.07. 20:15:06

Roppant érdekes, mennyivel több egy szokványos turista beszámolónál. Máskor is szivesen vendégolvasunk!

csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2007.11.07. 20:45:05

Peat,

egy ilyen régi cégnél biztosan vannak kopogási kódok, amelyek egy lezárt borítékban pihennek kétezer éve. A borítékot csak a Főnök nyithatja ki; rá meg 1964 éve hiába várnak.

Thaddeus Griffin · http://osztgyunamigyun.blog.hu 2007.11.07. 21:43:11

Oké, de x ideje együtt vannak, vajon mennyi idő kell a kopogási kód elsajátításához még vallásos áhitatban is?

csurtus · http://csurtus.blog.hu 2007.11.07. 21:51:32

Ezek egyenes, gerinces emberek; inkább belepusztulnak, de egyikük sem kopogna a másik kódjával.

Olyan dolgok ezek, Peat, amiket mi, az ateizmus mocsarában fetrengő véglények sosem tudunk igazából megérteni.

Thaddeus Griffin · http://osztgyunamigyun.blog.hu 2007.11.07. 21:56:12

Na de kérlek, én mindig is hittem/ hiszek valamiben.
Most példálul abban hiszek, hogy ez a sör, amit ittam, nem elég...

csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2007.11.07. 22:00:41

Én túl vagyok a második Heinekenen; megyek, olvasok egy kis vallási scifi-krimit (A Jézus-videó, Andreas Eschbach, nem indul rosszul, pedig námet írta), majd alvás.

Jó éjt!

csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2007.11.07. 22:01:20

námet = német

(Kevés volt a két sör)

ErrorFlynn 2007.11.08. 12:39:27

csurtus · csurtus.blog.hu 2007.11.07. 22:00:41
upsz, azt láttam filmben. ne nézzed meg.

VIKI BACSI 2007.11.09. 08:17:43

Nagyon jot mulattam a kommenteken !

e1 · http://beszoltam.hu 2007.11.22. 21:30:50

Ez ám a véletlen, pont egy hónapja voltam Jeruzsálemben erre fel mit olvasok eme blogon. :) Amúgy tényleg elképesztő, hogy mi van ott Jeruzsálemben és főleg az, hogy néhány kisebb konfliktus ellenére képesek egy városban élni,. egy busszal utazni, stb. mindenkinek ajánlom elnézni oda. Ami a fent említett felszabdalt templomot illeti, hát izé. Hányingerem volt attól, ahogyan ott az emberek tolongtak (este voltunk, már sötét volt) és félig hiszterikus állapot uralkodott néhány kő miatt. Szerintem a hit nem arról szól, hogy mint a csorda tapogassam Jeruzsáleben a köveket, de ez az én véleményem...

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: