Egy újabb olasz, akit a sors bánsági tájakra sodort a XVIII. század harmadik harmadában. És ki más jegyezné a posztot, mint Viki bácsi, akinek nemcsak ideje, de energiája is van arra, hogy a kultúrtörténeti kuriozitásokat ne csak jelenlegi lakóhelye (Binyamina - Izrael), hanem egykori otthona (Temesvár - Bánság) vonatkozásában is megossza olvasóinkkal.

(Ami csurtusékat illeti, nem is tudják, mit irígyeljenek jobban Viki bácsitól: az időt, az energiát vagy a tájékozottságot...)

Avval kell kezdenünk, hogy Francesco Griselini nem temesvári; 1717-ben, Velencében született és még csak nem is Temesváron halt meg, hanem Milánóban, 1783-ban (más források szerint 1787-ben).


És mégis Temesvár híres lakói között a helye, mert  az olasz polihisztor egy olyan írással ajándékozta meg Temesvárt (ahol két és fél évig lakott), amelyből többet tudunk meg a város történelméről, lakóiról és mindenapjairól, mint bárki mástól.

Egy olyan sokoldalú emberrel állunk szemben, amilyeneket csak a reneszánsz produkált; ezt bízvást állíthatjuk róla, noha jóval későbbi kor szülöttje. Szülővárosában Vándor Enciklopédiának csúfoltak, mert mindennel foglalkozott: földrajztudós, kartográfus, botanikus, agronómus, fizikus, zoológus, nyelvész, dramaturg, filozófus és történész is volt; és hogy milyen szinten művelte ezeket a tudományokat és művészeteket, arról csak annyit, hogy a londoni, berni, firenzei és bolognai akadémiák tagja is volt.

Drámaíróként nem volt az élvonalban, de a Socrate Filosofo Sapientissimo című tragikomédiája mégis ismertté vált, és nagyobb elismerést aratott az olasz komédiáról írt esszéjével is. Más ismertebb művei között érdemes megemlíteni az 1760-ban megjelent emlékiratait, valamint a Fra Paolo-ról (Paolo Sarpi) írott monográfiáját. Ez a Fra Paolo Galilei baratja volt, és nem mellesleg a vérkeringés egyik felfedezője.

Ez itt jobbra az egyik - orrszarvút ábrázoló - rajza.


Bennünket mégis inkább az a műve érdekel, amely a Temesváron eltöltött két és fél év alatt született. Griselini - aki kiábrándult a velencei politikai életből -  követte szabadkőműves társát, gróf Giuseppe Brigido-t Temesvárra, ahová 1774. szeptemberében érkezett és 1777. februárig maradt. Az eredmény egy vaskos kötet, Probálkozás a Temesi Bánság természetrajzi és politikai történelmére címmel. A mű Bécsben jelent meg, az első – részleges - román fordításra 1882-ben került sor, azután egy másikra 1985-ben; ennek a második kiadása 2005-ben látott napvilágot.

Leírja Temesvár történetét, olvashatunk benne a rablóbandává züllött Fekete Seregről, Kinizsi Pálról, aki megfékezte őket és hatszáz, brigantivá vált tagját csatába vágta le, majd a foglyul ejtett vezetőiket felakasztatta, kerékbe törette. Ugyancsak Griselini ír aprólékosan Dózsa György kivégzéséről, és a korszak további, vad kegyetlenségeiről: a románokról, akik megölt ellenségeik fülét és orrát levágják, szemeiket kivájják, de ír a békés románokról, magyarokról, szerbekről és cigányokról is.

Temesváron kívül ír Lugosról, Csanádról, Resicáról, Herkulesfürdőről és más bánsági településekről is. Foglakozik a helyi bányászattal, földműveléssel, és valódi elragadtatással emlékezik meg Maximilian Freman holland mérnökről, aki megépítette a Temes-Béga vízszabályzási rendszert, miáltal megszűntek az állandó áradasok, lehetővé vált az egészségtelen lápvidék lecsapolása és a Mária Terézia által betelepített németajkú svábok a lápokat lassanként gazdagon termő földekké változtatták.

A máig működő Temes-Béga csatornákat Griselini a grandiózus ókori római építkezésekhez hasonlította. Tény, hogy mindmáig ezek védik a várost az áradásoktól.

Hosszú lenne felsorolni, hogy még mi mindenről ír könyveben; a legjobb talán elolvasni. Egy biztos: ez a műve méltóvá teszi, hogy a város és a tartomány jelesei között helyet foglaljon, és hogy utcát nevezzenek el róla Temesváron.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A.Laci 2008.02.12. 08:18:59

Tisztelettel jelzem: van róla elnevezett utca: az egykori Bega nagyáruházzal szemben, a villamossinekre merőleges, a Dikaszteriális Palotába (vagy a mai Szavoyai Jenő Herceg utcába) torkolló rövid (kb 40 m) utca.

tistedur 2008.02.12. 20:08:58

tiszteletreméltó életpálya :) szegény egy hosszabb utcát is megérdemelt volna.
süti beállítások módosítása