2008.04.25. 08:00
Vendégoldal - Viki bácsi 9.0
Mai posztunkban Viki bácsi egy zsidó származású, reneszánszkori politikusnő és üzletasszony életpályájából ad apró részleteket.
Én tényleg soha nem tartoztam azok közé, akik a nőket csak korlátozott feladatok ellátására tartották alkalmasnak, de ez a Hanna/Grácia azért csettintésre késztetett. Még a huszadik században is elismerésre méltó karrier, hátmég 500 évvel ezelőtt...
“Nincs új a nap alatt!” – mondotta volt Akiba rabbi, aki kétezer évvel ezelőtt lakott itt a szomszédságunkban. Ha a tévében látjuk Angela Merkelt tevékenykedni, azt hisszük, hogy a politikusnő a huszonegyedik század vívmánya, pedig nem így van.
Anno Domini 1510, Lisszabon. Itt született Dona Gracia Miguis, egy maranos családban. A keresztségben a romantikus Beatrice de Luna nevet kapta, de titokban héber nevet is kapott, mégpedig Hannának nevezték el. A spanyolok nem a név hangzását változtatták meg, mint a magyarok (Hannáról Annára), hanem a jelentését fordították spanyolra, ugyanis Hanna héberül ugyanazt jelenti, mint a Gracia portugálul, illetve spanyolul (magyarul: bájos, kecses, kellemes).
Ezek a maranosok spanyol zsidók voltak, akiket 1492-ben száműztek Spanyolországbol, s akiket Portugália minden további nélkül befogadott. De amikor a portugál trónörökös elvette feleségül a legkatolikusabb Ferdinánd és Izabella leányát, Portugáliában is kényszerítették az odamenekülteket, hogy kikeresztelkedjenek. Ezt formálisan meg is tették, de a legtöbben titokban megmaradtak az ősi vallás mellett. Ők voltak a maranosok; a szó tulajdonképpen disznót jelent, amit sem a zsidók, sem a muzulmánok nem ettek, és egyben "hízelgő" is volt azoknak, akiket illettek vele.
Itt Gracia az inkvizíció árnyékában nevelkedett. Tizennyolc éves korában, tehát 1528-ban adták feleségül egy dúsgazdag fűszerkereskedőhöz, Francisco de Mendes-hez. Mendes jóval idősebb volt nála (az apja lehetett volna), de egész flotta szállította neki a borsot és más fűszereket Indiából akkor, amikor a bors ára megegyezett a vele egy súlyú aranyéval. Mérhetetlen vagyont gyűjtött össze; egy bankháza is volt Antwerpenben, és miután tíz évig játszotta az öreg férj szerepét a gyönyörű fiatal feleség mellett, 1538-ban jobblétre szenderült.
ĺgy maradt özvegyen Gracia, Reyna nevű lányával, minek következtében elhatározta, hogy átköltözik Antwerpenbe, ahol a sógora, Diego lakott. A fiatal és bájos özvegy nagyszerűen elboldogul a hatalmas bankkal és kereskedőházzal; kitűnő üzletasszonynak és politikusnak bizonyul.
Katt a térképre, ha nagyobbab szeretnéd látni Hanna európai útvonalát.
Az akkori világot két hatalom uralta: egyfelől a pápa (oldalán az inkvizícióval), másrészről a Magas Porta, vagyis a török szultán. E két hatalom között lavírozik Dona Gracia, a gazdasági hatalmával és nem kis diplomáciával.
Hűséges a népéhez, és mindig mindent megtesz, hogy segítse őket: anyagilag és politikailag egyaránt. Többek között eléri, hogy Portugáliában megszüntessék az inkvizíciót. Tárgyalásokat folytat II. Henrik francia, VIII. Henrik angol királlyal, majd Erzsébet királynővel, továbbá V. Károly spanyol uralkodóval, valamint III. és IV. Pál pápákkal.
Hogy ezeket a tárgyalásokat sikerre vigye, felépít egy hírszerző hálózatot, amely kísértetiesen hasonlít a maiakhoz. Több száz titkos ügynöke járja Európát, mindenről értesül, és kamatoztatja is értesüléseit. Bokros teendői állandó vándorlásra késztetik: Antwerpenből Velencébe, majd Ferrarába, végül 1553-ban Kushtába (Isztambul egyik kerületébe) költözik. A török fővárosba történő bevonulása szemkápráztató: ilyet a törökök még nem láttak.
Felépül a "Casa Dona Gracia", amely rövidesen a világ zsidóságának központjává válik. Szabad bejárása van Nagy Szulejmán szultán udvarába, az uralkodó kedveli a szellemes, csinos nőt és sokra értékeli, mint bankárt és kereskedőt.
Ezt használja ki Dona Gracia, hogy – négyszáz évvel Hertzl Tivadar és Rotschild báró előtt – megvalósítsa álmát: visszatelepíteni a zsidó népet ősi hazájába. E célból 1558-ban kibéreli a szultántól Tiberiást évi ezer dukátért, és zsidó családokat telepít a Galil tó partjára. Később eléri, hogy a szultán a vejét kinevezze Tiberias és Safed kormanyzójává. Yosef Nasi folytatja a betelepítést.
Közben Dona Gracia zsinagógát építtet Isztambulban, amely máig épen maradt; lefordíttatja az Ótestamentumot ladinóra (ladino: spanyol zsidó zsargon).
Az álma az volt, hogy a török birodalom segítségével zsidó államot alapít, de sajnos – éppen, amikor Tiberias falait kezdték épiteni, az ottani Casa Dona Graciat – 1569-ben elragadta a halál.
Eltelt majdnem ötszáz év, amikor a tveriai (Tiberias) Amselm család elhatározta, hogy mégis megépítik a Casa Dona Graciat, ami egy luxusszálló és egyben múzeum.
Dona Gracia életének egyes fázisai diorámákban vannak megörökítve, a babák ruhái korhűek, s olyan aprólékosan vannak kidolgozva, hogy az áruk horribilis összeg volt. A berendezést (antik bútorokat) nagyrészt Európából hozatták, azokról a helyekről, ahol Dona Gracia élt. Van spanyol terem, velencei terem, és így tovább.
És hogy a turisták (keresztény zarándokok), valamint a többi látogató (általában nyugdíjasok) tényleg a tizenhatodik században érezzék magukat, az akkori viseletbe öltözött közönségnek elmesélik a fentieket, egy filmmel illusztrálva.
Ha jól megnézitek a festői csoportkepeket, talán felfedezitek rajtuk Dona Gracia de Colombo-t és Don Vitorio de Colombo-t.
23 komment
Címkék: nők zsidók vendégoldal antwerpen
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ekkerjoz 2008.04.25. 08:46:21
spájdernecc 2008.04.25. 09:06:47
Főleg a török vonal meglepő számomra.
Köszi.
sammy 2008.04.25. 09:25:15
csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2008.04.25. 09:34:32
Mi lehet ennek a magyarázata?
ekkerjoz 2008.04.25. 09:44:37
hami · http://toriblog.blog.hu 2008.04.25. 09:53:28
Az oszmán birodalom, ill. gyakorlatilag az összes középkori iszlám állam számára jól jöttek a nem muszlimok, mert több adót lehetett tőlük szedni. amennyiben ezek (zsidók, vagy keresztények) alávetették magukat a muszlim főhatalomnak, és védelmet kértek, akkor nem volt ok őket zargatni. Azóta viszont a muszlim társadalmak átalakultak, ráadásul a zsidó állam megalapítása muszlim területen történt, ez nagyjából olyan hatással volt rájuk, mint a keresztes háborúk..
pacorro · http://pacorro.extra.hu 2008.04.25. 09:59:58
A törökökhöz tenném hozzá, hogy nemcsak a zsidó, hanem a többi vallást is elfogadták. Pl. a XVII. században egy magyar református sokkal könnyebben gyakorolhatta a hitét a török területeken, mint a Habsburg birodalmon belül. Elég megfigyelni az Erdélyi Fejedelemséget, szembetűnő, hogy bár formálisan az oszmán birodalom része volt, kulturálisan, vallásilag, nyelvileg mennyivel függetlenebb, mint az osztrák császár uralma alá került magyar területek. Sok szempontból jóval toleránsabbak a törökök, mint az osztrákok (németek).
Nagreju 2008.04.25. 10:03:15
spájdernecc 2008.04.25. 10:07:30
eredetileg az iszlám eltévelyedett testvérnek tartotta a judaizmust és a kereszténységet, hiszen mindhárom vallás gyakorlóját a "könyv" népéhez sorolta.
Engem inkább a szultán viszonya, mint tárgyalópartnerhez lepett meg. A független nő?
A török birodalomban?
csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2008.04.25. 10:13:02
hami · http://toriblog.blog.hu 2008.04.25. 10:25:16
Az iszlámnak muszáj volt toleránsnak lennie, máskülönben esélye sem lett volna arra, hogy elterjedjen. A kereszténység és az iszlám közötti különbség tolerancia tekintetében elsősorban abban keresendő, hogy más körülmények között zajlott le a kialakulásuk és elterjedésük. A kereszténységnek egy pogány, és jelentős részt barbár közegben kellett elterjednie, ahol a tolerancia ismeretlen volt, míg az iszlámnak egy keresztény közegben, keresztény lakosságot uralva. Mind a korai arab, mind az oszmán terjeszkedésnek az a lényege, hogy egy eredetileg keresztény lakosságú területre telepedtek rá, ha nyíltan elnyomták volna a keresztényeket, akkor rövid úton elzavarták volna a muszlim elitet. Amint viszont arról volt szó, hogy már közel 100%-ban muszlim területeket más vallás fenyeget, rögtön nem lettek toleránsak: igaz ez a keresztes háborúk időszakára, ahol a keresztények kiszorulása után igen komoly keresztényellenes pogromok zajlottak, vagy akár a zsidó állam megalakulására.
hami · http://toriblog.blog.hu 2008.04.25. 10:27:46
Az eliteken belül azért a nők helyzete nem volt annyira elnyomott. Hannának pénze volt jó sok, már miért ne tárgyaltak volna vele? :)
tistedur 2008.04.25. 10:29:30
csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2008.04.25. 10:30:49
pont ez a pragmatizmus tiszteletreméltó a szultán magatartásában; hogy felül tudott emelkedni a "macsóságon", az esetleges vallási előítéleteken.
Amúgy a magyarázatod itt két kommenttel feljebb nagyon logikusnak tűnik; profi.
hami · http://toriblog.blog.hu 2008.04.25. 14:07:50
Machiavelli óta a pragmatizmus nem volt rendkívüli dolog, pláne nem az Oszmán Birodalomban, amely magát Bizánc örökösének tartotta. :)
Bárányi Sanya 2008.04.26. 22:45:22
VIKI BACSI 2008.04.27. 08:50:47
Haill, István 2008.05.02. 14:14:26
Nagyon várjuk már, hogy találkozhassunk !
81 2008.05.05. 18:36:23
SgtPepper 2008.05.05. 19:10:16
bdj 2008.05.06. 15:43:15
Miért kell neked erre járnod???? Nem találsz magadhoz illő helyet? pedig van abból bőven.
cromwell 2008.05.06. 16:18:26
tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.05.06. 17:06:04