2009.12.11. 12:11
A frankfurti repülőtér és a Lufthansa
Olvasóink jól tudják, hogy nem szoktuk őket saját nyavalyáinkkal és problémáinkkal fárasztani. Mai posztunkban azonban kénytelenek vagyunk kivételt tenni, mert véleményünk szerint a frankfurti nemzetközi repülőtéren három héttel ezelőtt megélt események igenis megérdemlik, hogy közkinccsé tegyük őket. Okulásul és tanulságul.
Történt, hogy a sors kegyelméből alulírott (Té) egy azerbajdzsáni meghívást kapott (amelynek turisztikai és gasztronómiai következményeiről ezen a blogon majd részletes beszámolót kaptok a közeljövőben). Lévén, hogy Budapest és Baku között nincs közvetlen repülőjárat, majdani vendéglátóm a frankfurti átszállás mellett döntött (szóba jöhetett volna még Isztambul, Moszkva és Bécs).
2009. november huszadikán reggel tehát kimentem Ferihegyre, hogy a Lufthansa LH 3441-es járatával 100 perc alatt Frankfurtba repüljek. A rohadt nagy köd miatt a gép másfél órás késéssel indult, s a tervezett 11:35-ös érkezés helyett délután egykor landolt. Ily módon a bakui járat eléréséhez már csak fél órám maradt.
Aki szállt már át Frankfurtban, annak nem kell magyaráznom, hogy ez milyen feszes tempót követel a tranzitutastól. Az A40-es kaputól a B32-ig (ha jól emlékszem) vágtatva, rohanva közlekedtem, alsó hangon jó másfél kilométert megtéve mozgójárdán, lépcsőn, liften és folyosókon. A hangosbeszélő már kétségbeesett hangon ismételgette a nevem, egyre sürgetőbben noszogatva miszter Tét, hogy szedje a lábait, mert a másik Lufthansa-járat (az LH 612) nagyon indulna.
Úgy 13:15 körül érkeztem a bakui járathoz, és mivel ez egyúttal a schengeni övezet elhagyását is jelenti, a kapu előtt újabb biztonsági kapu tornyosult, a szokásos személyzettel, fémdetektoros izével, átvilágítós futószalaggal. Nincs is ezzel semmi gond, a biztonság mindenek előtt.
A kézipoggyászomból és zsebeimből előrelátóan minden veszélyes cuccot eltávolítottam; nem volt benne sem folyadék, sem kisolló, sem időzített bomba, de még pornóújság vagy felfújható gumibaba sem (ez utóbbiaknak állítólag Bakuban nem szoktak örülni; ilyen szempontból elég konzervatív népek laknak arrafelé). Leveszem a dzsekim, ráteszem a futószalagra, majd átmegyek a kapun, és már röppennék is az egyre idegesebben toporgó sztyuvi felé, amikor a biztonsági személyzet egyik tagja, egy kifejezetten rosszarcú és meglepően ápolatlan benyomást keltő ötvenes nő rámutat az alagútból éppen kibukkanó zubbonyomra és ékes német nyelven rámrikácsol: Feuerzeug!
A némettel nem állok valami fényesen, de az megvolt, hogy tűzszerszámot mond, ami – és már akkor végigfutott a hátamon a hideg – ebben az esetben öngyújtót jelent. Hát persze; hosszú-hosszú évek óta használok Zippo öngyújtót, és mivel eddig soha, sehol nem okozott problémát egyetlen repülőtéren vagy légitársaságnál sem (pedig Isten a tanúm, hogy Washingtontól Tiranán keresztül Fokvárosig találkoztam már szigorú biztonságiakkal), most sem vettem ki a zsebemből. Sőt: mivel utántöltésre való benzint nem akartam magammal cipelni, mindjárt két Zippo is ott volt nálam.
Kiveszem tehát az öngyújtót a zsebemből és felmutatom a boszorkánynak, aki megereszt egy hosszú mondatot, amelyben a „nein” szó körülbelül ötször szerepelt.
Nem akarom szükségtelenül elhúzni a sztorit, ezért gyorsítok az elbeszélésen.
Angolra váltva végül tisztáztuk, hogy a két öngyújtóm (mert diadalmasan mindkettőt felfedezte; gondolom, ezért még Vaskeresztet kap, amit Merkel kancellár személyesen fog átnyújtani neki a következő Walpurgis-éjen), szóval tisztáztuk, hogy szerinte a két Zippo oly mértékben veszélyeztetné a bakui Lufthansa-járat biztonságát, hogy nem engedi fel a fedélzetre.
Ismételten hangsúlyozom: a stewardess már a sírógörcs küszöben rimánkodott, hogy menjek már, ezért egy utolsó, kétségbeesett kísérletet tettem: megmutattam a gonosz mostohának, hogy a Zippókból eltávolítom a gyújtószerkezetet (itt jobbra, ismeritek a mechanizmusukat), és csak a két, teljesen üres fémdobozt vinném magammal, a tűzkő meg a kábé 10 milliliternyi benzinnel átitatott posztó ám maradjon. Arra gondoltam, hogy később legfeljebb veszek új Zippókat és a régiek dobozába átteszem ezek belső szerkezetét.
Egy kis magyarázat a fenti kompromisszumkészségemhez. Érzelmes pali vagyok, s a két Zippo egyenként és külön-külön is nagyon fontos volt számomra.
Az egyiket hat évvel ezelőtt Anyámtól kaptam; pár hónappal a halála előtt a születésnapomra lepett meg vele; a monogramom volt diszkréten belegravírozva.
A másik egy ritka darab volt, amely korlátozott példányszámban, valamiféle speckó titánötvözetből készült, és egy hivatalos washingtoni úton repiajándékként kaptam akkori vendéglátóimtól, az egyik amerikai kormányhivatal belső biztonsági szervezetének vezetőjétől. Ez utóbbit úgy négy évvel ezelőtt (tiszta kíváncsiságból) felértékeltettem Brüsszelben egy Zippókra szakosodott boltban, ahol akkor 250 euróért vették volna meg, vagy fogadták volna el cseredarabnak, de természetesen eszem ágában sem volt eladni. Csak mondom.
A hárpia csak a fejét rázta, és gúnyosan megkérdezte, a hevesen gesztikuláló és engem sürgető légikísérő felé mutatva: most el akarok utazni, vagy sem?!
Ott álltam és kábé öt másodperc alatt két lehetőség közül választhattam: vagy otthagyok mindent és felszállok a gépre, vagy nekiállok izmozni a biztonságiakkal, hívatom a váltásparancsnokot (vagy ki a fenét), magyarázatot követelek, esetleg jegyzőkönyveztetem az esetet, lefoglalási papírt kérek, panasszal élek, stb…
Gondolhatjátok, hogy az első verziót választottam. Legyintettem egyet és robogtam lefelé a lépcsőkön, a várakozó busz felé, amely a géphez vitt bennünket. A lépcsőről még visszanéztem a még mindig vigyorgó nőre, aki már kedvtelve a két Zippót mustrálgatta, egy hasonszőrű, ugyancsak értelmes arcú társával együtt. Gondolom, osztozkodtak.
Ami még érdekes: a másik zsebemben volt egy eldobható gázöngyújtó (tudjátok, az a sima műanyag vacak, 200 forint minden utcasarki trafikban); nos, ez még a figyelmét sem keltette fel a ribancnak, pedig akkora lángcsóvára volt képes, hogy disznót lehet vele pörkölni. Ez nem volt veszélyes a légiközlekedésre.
Az úthoz még csak annyit (tényleg csak érdekességképpen), hogy a csomagomat természetesen nem sikerült idejében átpakolni a budapesti járatról a bakuira, ezért bőröndöm péntek este helyett vasárnap este (48 órás késéssel) érkezett meg a bakui szállodába. Legnagyobb meglepetésemre a számzáras, lezárt poggyászomban ezt a papírt találtam.
Ebből kiderül, hogy 2009. november huszadikán 15:50-kor felnyitották (ugyancsak a frankfurti reptéren, miközben én már valahol a Fekete-tenger fölött jártam) és kiemeltek belőle egy harmadik (!) öngyújtót. Már csak röhögni tudtam kínomban: a biztonságiak a lezárt bőröndömben, az egyik oldalzsebbe elhelyezett tartalék öngyújtót is veszélyesnek ítélték, ezért egy laza mozdulattal lenyúlták. Mivel frankón nem emlékszem, ez milyen típus volt, nem csináltam ügyet belőle, de azért érdekes jelenség, ugye? Mindeközben a Lufthansán fém evőeszközöket adnak, késsel, villával, miegyébbel… Mennyivel veszélyesebb szerintetek egy öngyújtó, amely a poggyásztérben, egy lezárt bőröndben van, mint egy fémkés a fedélzeten? És persze egy hang bocsánatkérést sem kaptam, mert két napig nélkülözni voltam kénytelen a teljes csomagom. Egy pasi hozta ki a bakui szállodába vasárnap este fél tizenkettő körül, aki az azeri nyelven kívül csak oroszul beszélt, alapfokon.
Nem akarok én senkit igazságtalanul megvádolni, ezért nem is mondom ki hangosan, hogy a két Zippóm elkobzása sima és szemérmetlen lopás volt, kihasználva a teljesen kiszolgáltatott helyzetem, vagyis azt, hogy értelemszerűen nem volt időm balhézni.
Nem akarom azt sem mondani, hogy a frankfurti repülőtéren egyszerűen tolvajok (is) dolgoznak, akik ily módon egészítik ki szánalmas, kábé kétezer eurós nettó havi keresetüket.
Az viszont tény, hogy amikor az egyik barátommal megosztottam a fenti élményem, legyintett és elmesélte, hogy úgy egy évvel ezelőtt hasonlóképpen járt, ugyancsak Frankfurtban, amikor (szintén járatcsúszás miatt) az utolsó percben érkezett a moszkvai géphez, és egy ezüst golyóstollat nyúltak le róla az utolsó másodpercekben, mondván: az írószerszám olyan hegyes, hogy az fegyverként is használható lenne a fedélzeten. Neki sem volt ideje tiltakozni, mert a gép nem várt volna, a biztonsági alkalmazott meg gazdagabb lett egy értékes golyóstollal.
Természetesen nem hagyom ennyiben: levelet fogok írni a frankfurti reptér illetékeseinek, magyarázatot kérve. Azon is gondolkozom, hogy a budapesti Német Nagykövetséget is tájékoztatom, hadd tudják meg, milyen jó hírét keltik a Vaterlandnak a buzgó biztonságiak a frankfurti légikikötőben.
És az sem véletlen, hogy (amint azt megtudtam) az európai repterek közül szerintetek melyiken fordulnak elő a legnagyobb számban poggyászfosztogatások, eltűnt csomagok, pofátlan biztonságiak miatti panaszok, bejelentések? Nem, nem Bukarestben, Szkopjében vagy Rómában, nem bizony… A feketelista első helyén bizony Frankfurt áll, és nem kizárólag az abszolút számok vonatkozásában, hanem a relatív, százezer utasra és csomagra vetített esetben is.
Innen is gratulálok a frankfurti reptér fenntartóinak, üzemeltetőinek. Tök buli lehet ott dolgozni, elvégre egy kis szerencsével minden napra jut egy kis mellékes: a zsebekben vagy a kézipoggyászban felejtett öngyújtók, írószerek, kozmetikumok, konzervek, svájci bicskák, manikűrkészletek.
Ha én ott dolgoznék, biztosan nyitnék maszekben egy kis vegyesboltot, amelynek bejárata fölé kiírnám: használt, de értékes apróságok, egyenesen az importőrtől, olcsón!
Egy biztos: ha lehet, ezentúl messzire elkerülöm nemcsak Frankfurtot, de a Lufthansát is. És erre fogok mindenkit biztatni. Ha van saját - hasonló - élményed, oszd meg velünk, hadd szörnyűlködjünk közösen.
Úti- és gasztroélmények pedig majd jönnek. Köszönöm a figyelmet.
Ez NEM fizetett hirdetés!
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Radio Free Aberrania · http://radiofa.blog.hu/ 2009.12.11. 13:50:14
én is jártam frankfurtban, semmi gondom nem volt. előfordul ez is :)
ezeket az elkobzásokat eleve az utas által kérhetően kis vonalkódos tatyókba tenném, amit mondjuk 30 napig őriz a reptér (megbízásából az alvállalkozó), és 5-10 ojróért vissza lehetne váltani, ha újra arra jársz.
amúgy én élből istanbul felé mentem volna. ottalvással :)
tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.12.11. 14:14:01
Visszaváltani? De hát egy külföldi repülővel menne tovább. És ha visszaadják, akkor elismerik, hogy marhaság volt elvenni, nem?
Vagy ismét elveszik a következő becsekkolásnál. U.s.w.
Thaddeus Griffin · http://osztgyunamigyun.blog.hu 2009.12.11. 15:26:33
szomszédsrác 2009.12.11. 17:05:52
Radio Free Aberrania · http://radiofa.blog.hu/ 2009.12.11. 20:03:25
csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2009.12.11. 20:16:55
Lisszabonban oldották meg nagyon civilizáltan: a biztonsági kapu mellett van egy automata, ahol felbélyegzett (és bélelt) borítékot lehet vásárolni.
Ott például a bicskámat felejtettem a kézipoggyászomban (az előírás még nagyon friss volt), de semmi probléma nem adódott: vettem tán 4 euróért egy borítékot, beletettem a bicskát, megcímeztem magamnak és bedobtam a kihelyezett postaládába. Három nap múlva a bicskám itthon volt.
Sehol máshol nem láttam ezt a megoldást; riszpekt a portugáloknak.
Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2009.12.11. 22:02:06
Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2009.12.11. 22:09:04
MTi 2009.12.11. 22:31:04
csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2009.12.11. 22:54:47
Á, azért ennél keményebb fából faragtak; igaz, első dühömben a bakui gépem sok vodkát megittam, s a végén tényleg úgy éreztem, hogy kicsináltak :-)
MTi 2009.12.12. 09:18:57
Remélem, a vodkás intermezzó nem veszélyeztette szigorúan titkos és bizalmas küldetésedet!
molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2009.12.12. 12:35:00
Radio Free Aberrania · http://radiofa.blog.hu/ 2009.12.12. 13:44:25
Quicksilver 2009.12.12. 18:46:32
proletair · http://lemil.blog.hu 2009.12.12. 20:41:28
paranoid T.R. marcipan 2009.12.12. 21:47:22
2. vodka kiváló itat, minden alkalomra.
3. nagyon ügyes az időzítés (remélem más nem vette még észre) :)
bdj 2009.12.12. 21:51:11
Szerk · www.addictus.blog.hu 2009.12.12. 22:10:26
A lényeg hogy miután kiröhögtük magunkat, hogy mit is akart a gépre felvinni, 1 perc alatt lepapírozák az egész ügyet. Kapott egy bizonylatfélét, hogy a két elvették tőle, és 3 hónap mulva mikor jön vissza, a papír ellenében visszaadják...
És tényleg igy is történt... Ez volt a mi kis Ferihegyünk...
Nekem a Londoni repülőterekkel van rossz tapasztalatom... felszakított böröndök... kifoszott cuccok, mindenféle dokumentáció nélkül... Elég durva. Mindig felidegesítem magam haarra járok és sajnos ez kikerülhetetlen...
De ha van tippetek ez ellen, szivesen olvasnám okulásul...
Goldmann&Sachs 2009.12.12. 22:40:14
szigetlakó · http://fabos-net.ws/ 2009.12.12. 23:06:17
Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2009.12.12. 23:43:19
Goldmann&Sachs 2009.12.13. 01:23:36
VIKI BACSI 2009.12.13. 08:03:56
Stutgartban pedig a robbanas veszelyes borotva krememet kellett a barataimnal hagyni.
proletair · http://lemil.blog.hu 2009.12.13. 09:02:15
Azannya! Nem rossz! Hasonló, mint az én megoldásom. Nekem van egy csoffadt 70 literes noname zsákom. Na azt még sosem bontották ki, pedig se lakat, se számzár. Csak a nyomorult, szegényes külső.
Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2009.12.13. 10:25:50
Goldmann&Sachs 2009.12.13. 13:17:26
Goldmann&Sachs 2009.12.13. 13:21:19
tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.12.13. 18:45:41
Megnéztem volna a kubai határrendészet arcát, amikor ezzel a válladon átsétálsz a havannai reptér zöld folyosóján és odaveted a vámosnak, hogy "Nothing to declare!"
:-)
Maracska 2009.12.13. 22:36:42
Több esélyt adva eljövendő dédunokáidnak a légzési problémáik enyhítésére. Vagy a tengervíz csak a kopoltyúkra való átállás után lepné meg őket.
Lásd: Koppenhága - ....
Goldmann&Sachs 2009.12.14. 00:40:26
proletair · http://lemil.blog.hu 2009.12.14. 06:11:25
Ugye nem haragszol, ha megjegyzem: fenti beírásod elég jelentős ökológiai lábnyommal bír.
(szóval nem kell ahhoz feltétlen röpködni, hogy szennyezzük a környezetet)
Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2009.12.14. 08:06:59
Egyébként ez a ne repülj hisztéria egy sumák dolog. Akkor érdekel embereket amikor lehet menni randalírozni. Akkor viszont nem, amikor a belvízi hajózás és a vasúti szállítás fejlesztése vs. közúti kamion a kérdés.
ZöPö_ · http://route66.blog.hu/ 2009.12.14. 10:31:56
Én akkor éreztem életemben először, hogy VALAKI vagyok, amikor Ferihegyen "Zoltai és Balogh urakat" sürgették a beszálláshoz, egyre idegesebben. (Keményen ittunk a kollégával a tranzitban.)
:-))))))
Radio Free Aberrania · http://radiofa.blog.hu/ 2009.12.14. 13:53:17
amúgy most olvasom, hogy az összes, környezetért rajongó fejes zsákruhában, gyalog meg úszva érkezett koppenhágába, nem ám kormányzati A-310-en meg B-747-en (12 fő/óriásgép).
tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.12.14. 14:01:38
Aham, arról híresek :-)
Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2009.12.14. 15:26:02
De nekem a Lufthansával meg az Air Berlinnel csak jó tapasztalataim vannak, viszont a WizzAir-rel nagyon rosszak ...
tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.12.14. 15:54:24
Itt nem is annyira a Lufthansával volt gond, hanem a Frairporttal :-(
A portugálok meg tényleg vagányak :-)
Radio Free Aberrania · http://radiofa.blog.hu/ 2009.12.14. 16:57:52
Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2009.12.15. 10:12:58
Na jó, ma abbahagyom a portugál nemzet dicsőítését, tiboru úgyis halálra röhögi magát, amikor ilyeneket írok :)
És ki kellett volna Barroso helyett?
tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.12.15. 17:13:54
Nem is halálra :-)
Barroso helyett? Hát ha én ott lettem volna, Blairre szavazok.
bet-li, kínai játékos 2009.12.18. 02:06:10
Jepüjababa 2009.12.18. 18:16:53
Én havi rendszerességgel megteszem a BP-FFM,FFM-BP távot, van egy két történetem nekem is. Hál istennek semmit se koboztak még el a rosszarcú biztonságiak. Jöttem már át egy elektromos dobozzal amihez, kábel is tartozott, kapcsolóval:D Azt is megtarthattam, igaz kisebb nézeteltérés után. Pedig akkora volt mint egy Anakonda (kézi poggyászban, persze) utoljára 3kg pókerzseton miatt kellett magyarázkodom:D De az is simán ment, ezek szerint egy öngyújtó veszélyesebb:D
Sajnos a Lufi reggeli járata ősztől tavaszig mindig késik:(
A terminálok közti átszállós rohangálás, na az is nagy élmény:D
Összefoglalva: Részvétem, Ígérem legközelebb is jól megdolgoztatom őket valami finomsággal:D
Jepüjababa 2009.12.30. 18:40:22
szs. · http://szabosandor.blog.hu 2010.01.28. 21:18:58
csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2010.01.28. 23:52:33
Arra azonban basztak válaszolni, hogy miért nem engedték tovább, miután kivettem a kanócot...
Elnézést, de megint felment a vérnyomásom. Továbbra is fenntartom, hogy igazi tolvajok dolgoznak a frankfurti reptér biztonsági szolgálatánál, és nem fogom ennyiben hagyni.
Adás vége. Mégegyszer elnézést.
tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.01.29. 01:16:23
Az esélyegyenlőség jegyében egy meleg olasz is kapott egy lehetőséget.
vén betyár 2010.01.29. 17:28:46
FeAt 2010.02.03. 11:51:13
Az elmúlt 6-7évben kb. 300 vagy még több felszállás-leszállásom volt, a legváltozatosabb légitársaságokkal.
RyanAir és easyJet kiesett, velük soha a büdös életbe nem utazom. Semelyik reptérről! Rohadjanak meg ott ahol vannak!
A meglátásom, hogy ennek az egész "biztonsági" herce-hurcának semmi az Ég egy adta Világon, semmi értelme nincsen. Csak az egyszeri szerencstlen utasokat ba***ják, megnehezítve ezzel az utazást. Egy-egy repülő út, itt Európában, 1-3 óra, biztonsági hülyeséggel 5-6 órára hízik, plussz az a rengeteg kellemetlenség és megalázás ami az úgynevezett "biztonság" érdekében van. Ha csak nem több ezer km-re kell utaznom, nem repülök többet, ha egy mód van rá. (Berlin-Bp repülővel nettó másfél óra, valójában vagy 4-5 óra.. teljes utazás ahonnan én megyek 10.. autóval kaputól kapuig 11óra, nyugodt körülmények között (nincs súlyhatár, vihetem a kiskésem vagy a Zippo-t..). Szerinted mivel utazom a legközelebb? :-) )
Tökéletesen átérzem a helyzeted, respect!
Ne hagyd annyiban ha már elkezdted, de számíts rá, hogy csak németül tudsz majd valamire is jutni, mert "külföldiül", ilyen helyeken nem beszélnek.
Tapasztalat, itt élek már évek óta.
tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.03.17. 20:17:50
travelline.hu/hirek-szines/20100317_ongyujto_repter_panik.aspx?s=gadget
pecs2010 2010.03.18. 09:04:33
Szerintem elég szélsőséges ez, Én a Lufthansaval teljesen meg vagyok elégedve, a reptérrel is, de ne csodálkozz egy olyan reptéren ami európa HUB-ja, ahol kábé mindenféle ember utazik csak nem német, nem hiszem, hogy a biztonságiak lennének a legnagyobb mumusok, van ott lopás bőven a külföldiek által.
Személyes emlékeid miatt átérzem az öngyújtók veszteségét, de remélem nem gondoltad komolyan, hogy a fedélzetre felviszel magaddal egy gyújtóeszközt.
Ez a LEGALAPABB biztonsági előírásokban is bennevan, hogy nem lehet a fedélzetre gyújtóeszközt felvinni, még ha erzsébet királyné maga kovácsolta azt akkor sem.
tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.03.18. 10:42:57
Túl azon, hogy az elmúlt években tucatszor repültem öngyújtóval a zsebemben (többek között Lufthansával és Frankfurtból is), azt hol írja, hogy az üres fémdobozt sem lehet felvinni, miután odaadtam nekik a tűzköves-benzines belsejét?
Olyan ez, mintha a fegyvert ábrázoló fényképet tartalmazó könyvet is elkoboznák.
Tudod, mit válaszoltak a panaszomra? Hogy az illetők szabadságon vannak, azért nem lehet meghallgatni őket. Négy hónapja...
Én is ott szeretnék dolgozni, ahol négy havi folyamatos szabadság jár.
Lopnak na, ennyi az egész.
Gildor Inglorion · http://gildorblog.blogspot.com 2010.04.16. 12:33:20
pecs2010 2010.04.29. 14:37:36
Erre csak azt tudom mondani, hogy akkor az eddigi repüléseidnél HATALMAS szégyen, hogy felengedték az öngyújtót.
Akkor miért van betiltva a gépen a dohányzás?
tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.05.02. 19:57:42
A dohányzás betiltása és az öngyújtók fedélzetre vivése között nem igazán látok kapcsolatot.
Közösülni sem szabad a gépen, de az óvszereket nem kobozzák el.
pecs2010 2010.08.25. 13:30:12
...mert egy öngyújtóval fel tudod gyújatni a gépet, azért...
tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.08.25. 14:39:16
Ezt a technológiát szabadalmaztatnod kéne a Közel-Keleten...
Ha egy gépet egy Zippóval fel tud valaki gyújtani, akkor egy Boeing veszélyesebb, mint egy zeppelin.
CrazyHorse 2010.11.03. 19:17:01
Erich von Däniken 2010.12.27. 14:04:12
Egy korszerű repülőgép ilyen szempontból biztonságosabb, mint egy családi ház.
kalapocska 2010.12.28. 09:10:21
tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.12.28. 10:14:12
Na végre, valaki megmondta a frankót.
kalapocska 2010.12.28. 11:16:25
csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2010.12.28. 14:27:29
Biztosan bennem van a hiba, mert nem sikerült elmagyaráznom a problémámat, arra pedig nem is gondolok, hogy nem olvastad el a posztot.
Én is sokat utazom, és én is odafigyelek ezekre. De azt sehol sem írja, hogy egy üres Zippo-fémtestet (amelyből kiveszem a tűzkövet és a teljes belső szerkezetet) nem lehet felvinni a gépre. Miközben a műanyag öngyújtóra rá se hederítenek.
Érted?
Lopás volt, na, ne szépítsük.
De nem akarom századszor is leírni... Köszönöm a hozzászólást.
Roppongi 2010.12.28. 16:27:38
Mert pedig te voltal a hulye. Tenyleg.
csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2010.12.28. 19:29:12
Persze-persze. Köszönöm neked is a kommentet, de most határoztam el, hogy tényleg nem fogom mégegyszer elmondani a problémát, akkor sem, ha ezentúl kizárólag olyanok szólnak hozzá, akik szövegértés terén komoly kihívásokkal küzdenek.
Búék mindenkinek, autista felebarátainkat is beleértve.
Roppongi 2010.12.29. 15:23:08
Raadasul valoszinuleg arrogans is voltal a kapunal amikor el akartak venni az ongyujtodat. Mutass egy olyan biztonsagi embert nekem, aki ha beszolnak neki akkor azt mondja, hogy: bocs, tenyleg igazad van... igy mar atviheted. Ha nem lehet akkor nem lehet. Ezek szerint a dohanyzastol a tudorakon kivul gutautest is lehet kapni.
BUEK
Az autistak klubja
Königin 2011.01.03. 16:33:38
Lipcséből repült Bonnba, majd vissza.
Bonnban vett egy kb. 25 cm-es zseblámpát, épp nyaralás előtt álltunk, és ahhoz szerezte be.
Na, ez a hazafelé úton nem tetszett a biztonságiaknak, ugye egy zseblámpa igen veszélyes szerszám...
A férjem azonban nagyon ragaszkodott a zseblámpához, hogy már pedig ő most vette, és nem fogja nekik ott hagyni (mivel 3 napra ment, csak kézipoggyásza volt). Rendőr jött... A végén született egy kompromisszumos megoldás. A biztonságiak oda adták a stewardessnek, aki felvitte a gépre, majd átadta a pilótának, a zseblámpa a pilótafülkében utazott... Mikor leszálltak, a férjem a pilótától kapta vissza a zseblámpát. :-))
csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2011.01.03. 17:09:45
Korrekt eljárás; jó, hogy ilyen is van.
vén betyár 2011.01.04. 07:06:28
ttp://homar.blog.hu/2011/01/03/a_ferihegyi_repter_az_uj_albania