Nem rossz-nem rossz. Én a támadás esetén a szűz lányok menedékhelyére adnám a voksom, csak azok a fránya lőrések ne a tenger felé néznének...

A hullák kipakolása a torony tetejére nem olyan depressziós ötlet, a zoroasztriánusoknál a hullával nem fertőzik meg a földet (temetés) vagy a tüzet (hamvasztás), hanem a dögevő madarakra bízzák a piszkos munkát, majd összegyűjtik a csontokat. ld: en.wikipedia.org/wiki/Tower_of_Silence . Mondjuk személy szerint a katonai funkciót valószínűbbnek tartom, a bankjegyen lévő térképen is a városfal egy megerősített pontjának, kvázi kikötőerődnek tűnik. Az, hogy nem fér bele az egész lakosság, nem meglepő, a középkori lakótornyok csak a tulaj és szűk kísérete/családja (plusz a vagyona) számára nyújtottak biztonságot.

"zár egy 12 méteres magasságban található ajtón" - lehet, h volt eredetileg egy odavezető falépcső
ű, ami régesrég elkorhadt?

"miért építettek húsz centis kőgyűrűket a felső részébe?" - talán színes díszítő kővel/csempével akarták kitölteni a réseket utólag - vagy volt is ott valami, de nem bírta ki az idő vasfogát?

Masszivitását talán indokolja, h lehetett ott korábban is földrengés, és az építők biztosra akartak menni.

Világító-torony, a kitüremkedés meg ahova a tüzet (máglyát) rakták? Ha igen, nem irigylem a tüzelőcipelőiket:(

Esetleg földrengésbiztos kincs- és szűztár?

@EsGé:

De gondolom (nem tudom, csak feltételezem), hogy nem egy település közepén állítják fel ezeket a madáretetőket.

@Licus:

Állítólag találtak nagyon kezdetleges csőmaradványokat a környéken, amin lehet, hogy a gázt vezették fel a tetőre.

A földrengésbiztosság, mint szempont bizony megfontolandó...

Ja és ha tűzoltók is olvassák: hátha voltak az ottani vezetőknek néminemű rossz tapasztalatai, és tűzbiztos bunkert akartak? Hány m-es kőfal mögött lehet huzamosabban is elviselhető a hőmérséklet pl. egy X hetes, napi Y kg fa elégetésével zajló kifüstölős ostrom során (a valós famennyiséget a környezet korabeli adottságai /kivágható erdők/ alapján kéne kikalkulálni)?

@Licus:

Ilyen szempontból az öt méteres falvastagság azért szerintem túlzás, pláne huszonakárhány méteres magasságban.

Szerintem is a földrengések miatt építették vastagra a falakat. Nekem úgy rémlik, hogy azon a környéken nem olyan ritkák. És lehet, hogy tényleg a városi szüzek védelmére készült, az ablakok pedig azért voltak rajta, hogy ha már a férfiakat lemészárolták lent, és minden remény veszni látszik, akkor ki tudjanak ugrani az ablakon, inkább feláldozva magukat, mint hogy az ellenség becstelenítse meg őket.

@tiboru: a halottak felpakolása összekapcsolódhat vallási jelentőséggel, és akkor ez már magyarázhatja a központi fekvést. egy ennyire elmebeteg erejű torony (mi a frász tudta volna azt csak közelítőleg megbontani, akkoriban??) inkább hordozhat szakrális értelmet, mint világit.

amúgy pedig a korabeli gázhajtású űrrakéták kilövő-állomásáról van szó, annyira világos a sztori, hogy nem kell a konteóra megírni.

@Dmarci:

Hát elég karcsú szüzeknek kell lenniük ahhoz, hogy azokon a lőréseken kivessék magukat :-)

@Licus: igen, a német wikipedia arról ír, hogy találtak a fenti ajtóhoz csatlakozó felépítményre utaló nyomokat.

http://de.wikipedia.org/wiki/Qız_Qalası

Tudom, hogy tiboru nem szereti a wikipediát, de itt külön érdekes a forrás: Corvina Kiadó, Ilona Turánsky, Károly Gink: Aserbaidschan - Paläste, Türme, Moscheen. Budapest 1980, deutsch von Tilda und Paul Alpári.

És itt van magyarul is: http://bookline.hu/search/oldbooks!execute.action?descId=63330&_v=Gink_Karoly_Turanszky_Ilona_Azerbajdzsan_Palotak_tornyok_mecsetek

@sapuh: A magasan lévő bejárat a védelmet szolgálhatta: ha fentről lehetett leengedni vmi lépcső/feljáró-félét, akkor tényleg csak az jött be, akit a bent lévők akartak.

Nekem a kitüremkedése a legfurcsább! Kerek bástya/lakótorony (soványabb...) van másutt is, node ez a fül!

Megalomániás uralkodó saját óriás szobrának talpazata? A szobor aztán nem készült el?

"érdekes", de az összes nyílás körül foltos a torony (kivéve a főbejáratot). létezik, hogy utólag törtek lőréseket/ajtót a falra??? (az elméletemet gyengíti, hogy az ajtó mellett jobbról-balról is van folt, holott semmilyen nyílás nincsen ott.)

@Licus: hát, muszlim uralkodók igen ritkán emeltetnek szobrot maguknak :)

A szabálytalan téglalap alakú rész talán egy megkezdett gigantikus várfal kezdeménye lehet, ami Konstantinápollyal konkurálhtott volna. Aztán ennyire futotta.

upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/10/Car_bed_luk3.jpg

@Radio Free Aberrania: a nyílások körüli világosabb foltok nekem pótlásoknak tűnnek.

Igazi különlegesség. Nem tudom, mennyire valószínű, h konkrét, praktikus (mondjuk katonai) célokat szolgált, főleg, ha az alaprajzát nézem, az nagyon szabályos. Inkább a kultikus használatra tippelnék. Nekem mindenféle denitáliák is eszembe jutnak, de tőlem ez már nem meglepő, gondolom :P

Nagyon érdekes építmény, ez a kör alakú alaprajz nekem gyanús, főleg ilyen vastag falakkal ... Az jut róla eszembe, h Rómában a Vesta-szentély is kör alakú volt. Lehet ennek vmi jelentősége, főleg, mert a szüzességhez, a nőieséghez kötődik mindkét épület. Esetleg vaginára emlékeztet? (A tornyok sokszor fallikus szimbólumok, de ez nem annak tűnik.) A nyúlvány sztem későbbi betoldás, megzavarja a tökéletes kört, nem hiszem, h az eredeti elgondolás szerint is ott kellett volna lennie ...

Na, ilyenkor tudok megőrülni, most mégis megjelent az első kommentem ... A denitáliák=genitáliák :)

@sapuh: Jaaaaj, dehogynem építtettek muszlim uralkodók is szobrot maguknak - és az elkészülték soktucat disznó levágásával, elfogyasztásával ünnepelték. A véres hurkára és szalonnára ollan jól csúszott a pálesz és a borocska! A falra meg realista képregényként lefesttették mindezt, onnan tudom:(((
(Jajde lüke ötlet volt tőlem ez a szobros dolog - bár ha nonfiguratív lett volna, akkor nem sértette a vallási előírásaikat...)

@Gloria Mundi: úgy tűnik, neked mindenről csak AZ jut eszedbe... Nem akarod megírni az első freudista építészettörténetet? :)))

@Licus: igaz, erre nem gondoltam. Talán egy perzsa Henry Moore lett volna a mester :)

@Gloria Mundi: úgy tűnik, neked mindenről AZ jut eszedbe... Nem akarod elsőnek megírni Az építészet freudista világtörténetét? :)))

@Licus: erre valóban nem gondoltam, talán már ki is néztek egy perzsa Henry Moore-t :)

Éljen soká a blogmotor!

@sapuh: Nem nekem jut mindenről AZ az eszembe, vagy nem CSAK nekem :) Egyébként, ha egy kis feminista irodalomkiritkát olvasol, elkerekedik a szemed, mi minden szól csak ARRÓL. A mitológiában, régi vallásokban meg mindenképp. Nem én erőltetem bele :)

@Gloria Mundi:

A nyúlvány a toronnyal egyidőben készült - csak azt nem tudni, mikor :-)

@Gloria Mundi: mármint a feminista irodalomkritika szerint mi minden. És az irodalomkritika ezen ágáról nekem nagyon nincs jó véleményem, de ez már eléggé OFF.

Természetesen a szexualitás mindig is igen komoly mértékben meghatározta az emberi kultúrát, DE: azért én nem gondolom, hogy a történelem folyamán minden egyes torony fallikus szimbólumnak vagy minden egyes kör alaprajzú épület a vagina építészeti metaforájának épült volna.

(A mitológia feminista olvasatát ugyanígy hibának tartom, mint ahogy a marxista/freudista/trappista és minden egyéb egyoldalú olvasatot is. Az élet ehhez túl komplex volt mindig is.)

Tényleg, tiboru, már meg szerettem volna kérdezni: a cédille-t az azeriben tényleg dzsének ejtik?

@sapuh: Én sem vagyok feltétlen híve a feminista irodalomkritikának, csak arra utaltam, h az még sokkal szélsőségesebb, mint én. (Én nem vagyok szélsőséges :) Egyébként egyetlen irányzat sem abszolút üdvözítő.
Az ötletem nem volt egyéb, mint ötlet. Nem tudom semmivel alátámasztani, de ez jutott eszembe, és érdekesnek találtam leírni. Ha a nyúlvány egyidejű, ez rontja az esélyeimet :)

@Gloria Mundi: hát, attól függ, mert ha a felülnézeti rajzot nézed... hmm, ha egy kicsit hosszabb lenne az a nyúlvány :)))

@sapuh:

Szerintem a leginkább a mi "dzs" és "cs" hangunk közötti, de az én közép-kelet-európai fülemmel a c és a ç kiejtése között túl nagy különbséget nem érzékeltem. Asszem annak is van jelentősége, hogy milyen hangrendű magánhangzók között van.

Magyarországot pl. Macarıstan-nak írják és (körülbelül) Mádzsárüsztán-nak ejtik, de az óváros (İçərişəhər) kiejtése nagyjából Idzseriseher (igaz, hallottam Icserisehernek is...)

Papírforma szerint a török ábécé kiejtését kéne alapul venni, ami a c esetében "dzs", a ç esetében meg "cs"...

Nem egyszerű az életük, na...

@tiboru:

A tea (çay) meg egyértelműen csáj. Na erre varrjál gombot...

@sapuh: Na tessék, megfertőztelek :)

nekem kapásból három dolog jut eszembe, mi is lehetett ez az izé? Lássuk a konteókat:
1) UFO leszállópálya és személylift
2) hallották, hogy Kun Béla munkanélküli lesz hamarosan a Krímben, és felskészültek a legrosszabbakra: az extrémista politikai népbiztos jutalomként hozzájuk kerül Bakuba és védelmi megfontolásokból úgy döntöttek, Bélánkat ide fogják befalazni...
3) valami ősi fallikus szimbólumot formág Gloria Mundi nagy örömére

formág=formáz

Egy újabb ötlet:
Mindig ámulunk, milyen okosok/ügyesek voltak is őseink (piramisok stb). Node mi van akkor, ha 1-2 ezer éve volt egy gazdag uralkodó, annak meg egy kedvenc udvari építésze/unokaöccse/kegyence, aki imádott építeni, de NEM volt jó szakember. Kiadta a parancsot, megadta a méreteket, a nép pedig dógozott. Mit is írt Moldova a dunaújvárosi vasútról? Hogyan is zajlottak az ésszerűtlen nagy projektek parancsuralmi körülmények között?
Mi meg most próbálunk rációt találni abban, amit egyszerűen elfuseráltak!

Nagyon tetszetős ez az építészeti selejt elmélet! Esetleg kombinálhatnánk a Hídépítő Vállalat kaukázusi kalandozásaival (v.ö. Marx téri felüljáró)

@Zig Zag: A lényegre tapintottál, de fordítva! A honfoglaló magyarok állítólag egy kanyarral a Kaukázus környékére is eljutottak (legalábbis egyes törzseik), ott menekült hozzájuk az elfuserált torony miatt épp kergetett kőműves-mester és velük együtt jutott el a Kárpát-medencébe. Utódainak a vérükben volt az építómesterség, ezzel foglalkoznak azóta is, a kezük azonban kétbalkéz (ld. Kőműves Kelemen balladáját: "Amit raktak estig, leomlott reggelre"). Leszármazottaik ott voltak (sajnos) a lakótelepek, a Marx téri felüljáró stb. tervezésénél/építésénél is.

No és ha atomháborúban használható bunkernek épült??? A sugárzás ellen hány méteres fal védene? Hátha épp 5...

@sapuh: "hát, muszlim uralkodók igen ritkán emeltetnek szobrot maguknak"

No és Türkménbasi?
Arra ugyan nem találok utalást, hogy gyakorló muszlim lett volna, de egy mecsetben temették el.

@Gloria Mundi: Amíg fiatal voltam, nekem is mindenről AZ jutott az eszembe.Most meg már ARRÓL sem jut eszembe.. hogy mit is felejtettem el?
Bizonyos gombáról olvasva úgy éreztem, hogy most már mindent tudok róla.Erről a toronyról olvasva meg azt, hogy most már semmit.
Mégiscsak látni kéne!Addig is egy kis ötletelés:
Lehet, hogy a vízszint annyival magasabb volt, hogy a tengerbe építették.Először a mellette álló nyúlványt, mint egy mesterséges szigetet, mólót és arról a tornyot, keszonként.A vastag falak nemcsak a föld/rengés/ ellen, de a tengerviz /árapály, viharok/ ellen is védhettek.
A tengeri torony nehezebben megközelíthető, jobban védhető.
Egyre titokzatosabb.
Látni kéne...

@Linux fan: Mint a Türkmén Kommunista Párt utolsó főtitkára, meglepő lett volna, ha kiderül róla, hogy mélyen hívő muszlim ember. De nyilvánvalóan nem volt azt, a szobrokon kívül sok más dolog bizonyítja ezt.

@sapuh:

Ó, láttunk mi már ehhez fogható ideológiai változást, és nem feltétlenül Türkmenisztánban...

@vén betyár: Hát ha magasabb vízszinttel számolsz, akkor egy remek kikötő-MÓLÓT meg egy azt védő tornyot látunk!

@Licus:

Ölég picike - és nagyon drága - móló lenne az; úgy 7-8 méteres. Picike móló picike csónakoknak :-)

@tiboru: Nem picike csónakoknak, hanem mély-járatú tengerjáró hajónak,ami úgysem tudna kifutni a partra hanem picike csónakokra /-ról/ kellene átrakodni vagy berakodni.Gyors menekülési lehetőség?

Szóval ide menekültél, vén betyár, nem a fotókat keresgéled? :)

@Gloria Mundi: tkp ez egy régebbi bejegyzésed, mint a fotókérés. Azért ne feledkezz meg róla :)

@Gloria Mundi: OKÉ!

@tiboru: Aludtam rá egyet és változatlanul azt mondom, hogy ötleteljünk egy picikét.A torony mellé épített kisebb egység statikailag nem szükséges, kivéve ha szerepe volt az építés során ill. használták, felhasználták, betervezték.
Minden felvetődött felhasználási elképzelés irreálisan magas bekerülési költséggel számol, különösen a vastag falakat tekintve.Kivéve ha máshogyan az akkori technikát, technológiát ismerve nem volt máshogyan megvalósítható a földrengés-biztonság és tengerállóság.
Picike móló, de elférne mellette, ki tudna rajta kötni két, esetleg 3 mély-járatú hajó, gyors ki-berakodást biztosítva.
Nekem változatlanul elegáns és nagyvonalú megoldásnak tetszik és választ adna a semmibe nyíló ajtó kérdésére is.Talán arra is, hogy miért simább a fal a "vízvonal" alatt?

Simább fal a vízvonal alatt:

1) Lehet, h a mélyedéses fal jobban megtöri/elnyeli a hullámzást, a felcsapó habokat?

2) Ha ez egy móló/hajókikötő, ott épp hajókat is szerelhettek fel, javíthattak. Pl. az árbócot, a kötélzetet is fel kell valahol rakni a hajótestre. Ehhez a hajónak már vizen kell lennie - és (daru híján) állványzatra is szükség lehet. No az állványzat másik oldali támasztékaként jól jöhet ez a kiugrásokkal szabdalt fal: az állványzat oldalgerendáinak vége pl. épp beleillhet. Hajókikötő + javító dokk! Védett helyen (torony), háború idejére.

@Licus:

Licus, hát te ehhez is értesz?!

De most semmi poén, őszintén csodállak..!

@vén betyár:

Van benne ráció.

@csurtus: Azt hittem tudod, h a nyulak érdeklődési preferenciái az alábbiak: 1) káposzta, 2) balatoni vitorlázás (a 80-as évekig), 3) répa!

@Licus:

A répára most nem reagálnék :-)

@tiboru: De én a legeslegszalonképessebbeket soroltam csak fel!!!

És a fal alsó részén levő simaságot is megmagyarázná, az állandó víz általi koptatás. Az ajtó pedig lehet a szerelőknek, építőknek volt a hajó valamely részéhez kijárat. Már csak az ablakok körüli világosabb részre kell megoldható magyarázat :D

Most már alig gyünnek ide, én meg nem emléxem, volt-e ez az ötlet...

A csend tornyai
(a kép is érdekes!!!)

(...) Hasonlóan az Oszét holtak házaihoz, itt is egy "torony" egy családot szolgál, és egyszerűen a holtat ott hagyják, hogy kiszárítsa a nap, és hogy elmbomoljon. Mikor már a csontok összegyűjthetőek, azokat elviszik, és érdekes hogy a "sírba" csak a nasellárok léphetnek be, akik a vallás hivatalos halott-gondozói. A maradványokat ezután citromsavval mossák szét, és egy szén -és homokszűrőn át az eső később azt a tengerbe mossa. (...)

Forrás: ujramegujra.blog.hu/2010/04/05/a_9_legszokatlanabb_temetkezesi_mod