arra, hogy dózsa utcanévként mindenhová befészkelte magát, már én is felfigyeltem.
azt viszont sose tudtam kideríteni, voltaképpen mit akartak a felkelők. akartak-e vajon valamit, vagy csak vitte őket a lendület. mert ha, teszem föl, övék lesz buda, meg temesvár, meg bihar, akkor mi van? tárgyalás, hogy békén hazamehetnek földet művelni? tárgyalás, hogy békén elmehetnek törököt ölni? vagy?

Error,

szerintem első körben elhitték Dózsának, hogy Bakóczot meg az összes többi főnemest (a királlyal az élen) megvette a török kilóra, oszt' ezért marad el a keresztes háború.

Aztán meg rákaptak a gyújtogatás és az öldöklés ízére, s amikor rádöbbentek, hogy értelmetlen az, amit csinálnak, már nem volt hová hátrálni (na meg a jó öreg kognitív disszonancia).

Persze ez csak 1 vélemény. Meg aztán a fene se tudja, a földeken való robotolás és a háború közül melyik volt a kisebbik rossz.

hát, ha jól emlékszem, egy csomóan effektíve hazalógtak robotolni inkább.
meg egy darabig talán gondolhatták, hogy ők most isten pallosa, de csak kis darabig...

Hu de emlekeztet engem ez meg egy jo par felkelesre/forradalomra.

Kicsinyke kiegészítés.

Próbáljunk meg az 1514-es színvonalon/szokásoknak megfelelően gondolkodni. Bakócz Tamásnak beígéri a Pápa, hogy ha már nem ő lett a befutó, mégis, ha szerkesz egy tüchtig kis keresztes sereget és elmegy a pogányokat kardélre hányni, akkor SORON KÍVÜL boldoggá fogja őt a Szentszék avatni. Még életében. A kor viszonyai között ez kb 10 lottó ötösnek felel meg, és csak két hajszállal gyengébb, mint pápának lenni.

Másik dolog pedig, hogy a jobbágyokat - tv nem lévén a kaland mellett az az adómentes jövedelem érdekelte különösen, amit a pogánytól el lehet venni rögtön azután, hogy levágták a fejét. Szóval amikor az emberfia már befizetett egy olyan Las Vegasi utazásra, ahol előre tudja a nyerő kombinációt, szóval meglehetős hidegzuhanyként éri, ha befut a hír: az Országgyűlés elvetette a békefenntartó kontingens kiküldését. Nem meglepő!

Hát csoda ha a jobbágy ilyenkor számbaveszi a meggazdagodás helyi lehetőségeit?

No kérem szépen, ebbe bele kell szóljak, a magyar politikai gondolkodás aspektusából:) Té-nek igaza van, hogy elhitték a törököknek való lefekvést, de ezen kívül nagyon fontos volt különböző új irányzatoknak a hatása. Előszöris a humanizmus, ami szerint a nemesek erkölcstelenek lettek, miattuk van minden, stb. Ennél fontosabb a spiritualizmus, ami leginkább a ferences szerzetesek egy radikális csoportja hirdette ( a seregben is rengetegen harcoltak közülök), akik a a parasztok egyszerű nyelvén nagyon meggyőzően adták elő, hogy a rendeknek a kurva anyja, mindenről ők tehetnek, mert nyomorban hagynak mindenkit, vissza kell térni a valódi krisztusi egyházhoz stb. Elég csak egy bizonyos Laskai Osvát prédikációit olvasni.

Ezen kívül nem szabad figyelmen kívül hagyni a kor uralkodó eszméjét, ami a rendi nacionalizmus tárgykörébe sorolható. Elég csak Kézai Gestájára gondolni, a Lex Scitica, Werbőczy Tripartituma(ami bizony már 1498-ban elkészült). Ezek alapján csak a nemesek voltak a nemzet alkotói. Lásd Szent Korona- Tan.

Dózsák úgy gondolták, hogy rendé szervezik a parasztságot, politikai jogokat harcolnak ki, és a társadalmat a székely minta alapján szervezik meg. Vagyis egy király, egy fővezér és mindenki alatta egyenrangú. Persze ez nem állt a rendek érdekében.

Azért szerintem volt egy erős antifeudalista éle a mozgalmomnak. Biztos a kommunizmust szerették volna megvalósítani :)

Hát ezt jól körüljártátok! Nekem is muszáj mondanom valamit, mert belepusztulok, ha nem tehetem. Szóval: egy kicsit inkább Csurtus véleményéhez állok közelebb, bár nyilván könnyű felhergelni egy nagy tömeget az említett fajtából. Ne feledjük, hogy Dózsa Dálnokon született, Háromszéken, s ezzel a hellyel valami baj van. Dálnoki Miklós Bélát is ők adták a magyar történelemnek :) Ott áll egyébként az a szobor, amit eredetileg Temesvárra szántak. Itt megnézhetitek: www.erdely-szep.hu/Dalnok/index.html , de másutt is. És még két adalék: 1. a Plevnei tér osztrák-magyarul Erzsébetliget,
2, valahol szó volt a város toleráns hangulatáról. Pont a Mária szobor hátulja cáfol rá erre. A feliratba ugyanis durván beletöröltek.

Bánya!
és milyen szépen párhuzamba állítható a német parasztháborúval..bizony tényleg ott van feudalizmus-ellenesség is a dologban..ráadásul a környéknek vannak ilyesmiben hagyományai..gondoljunk budai nagy antalra..:)

Egy kis off:

Csurtus, úgy tudom, szereted a 300 c. alkotást. Akkor biztos meg tudod mondani, mit mond a kutya;)

Ha nem kis segítség: www.youtube.com/watch?v=XVus828p6C4&eurl=http://banyapeat.blog.hu/2008/01/22/spartaiak_mit_mond_a_kutya

On

Ez a feudalizmus- ellenesség számomra kicsit furcsán hangzik. Mégpedig azért, mert ha feudalizmus ellenesek voltak, mit szerettek volna helyette? Milyen politikai rendszert?

Bánya!
kommunizmust :) ez viccesen hangzik,de majdnem azt:a kiváltságok eltörlését,földosztást meg ilyesmit.

Kommunizmusról nem beszélhetünk, hisz egyrészt nem létezhetett akkor semmilyen elméleti szinten, másrészt ugye, egy ideológia és nem politikai rendszer. Emellett, a kiváltságok eltörlése, földosztás még nem kommunista követelés. Király nélkül abban a korban el sem tudták képzelni az életet. Ugye, isteni legitimációja volt a királyi hatalomnak. Na most, kommunizmus ugye az ateizmust hirdette:) A kiváltságok eltörlése csak annyiban igaz, hogy egyenlő beleszólás az országgyűlésben, ami ugye akkor nem törvényhozás volt:) A "jobbágydiktatúra" fel sem merült bennük. Földosztás pedig valóban, de nem társadalmi egyenlőség volt a céljuk, hanem hogy lehessen tulajdonuk. A nemesség alapja persze a feudum, a föld volt, de azzal, hogy birtokolhattak volna saját földet, még nem szűnik meg a feudalizmus:) Ugye, kommunizmusban minden közös, vagyis senkié:)

Szvsz nem szabad semmit kiragadni a kontextusból, mert épp abba a módszertani hibába keveredünk, hogy mai, olyan dolgokat magyarázunk bele, ami az aktuális korban levő szereplőknek eszükbe sem juthatott.

Na tessék, ide vezet, ha vége a vizsaidőszaknak, és van időm rendesen belemerülni a posztokba és a vitkába:D (múlt héten pont ezért szenvedtem annyit, mert pont ilyenekkel foglalkoztam 960tól 1848ig, az adott korszak politikai gondolkodása) :)

Bánya!
:) szerinted miért volt ott a mosolyjel?!
egyébként egészen jól eltudták volna képzelni király nélkül a világot:egy olyan helyet,ahol nincsenek urak és szolgák..ráadásul a jobbágyoknak van tulajdona :)még földtulajdona is..egyfajta olyan társadlmat akartak,amire később az osztálynélküli társadalom kategóriáját húzza rá marx :)

Tistedur,

értettem én a :)-t, de most, hogy pihent vagyok, imádok "kötekedni";)

Ahhoz, hogy elképzeljék király nélkül, kellett volna olyan időszak, amikor nem volt király. Vagy bármilyen vezér, hogy a tisztség elnevezésébe ne lehessen belekötni;)

"amikor ádám szántott és éva szőtt..":P
lazán el tudták képzelni ..;)

Amikor ádám és éva szőtt, akkor egy felsőbb hatalom volt, az isten:P S mivel a király ministeri dei... ;)

aha..ez így van-de ez az időszak már nem a merovingok korszaka..:P nemsokára kitalálják azt is,hogy a király elveszítheti a hatalmát,ha nem él istennek megfelelő életet..;)

Egy másik Gyurkát, vagy inkáb Jurajt is pont így ruháztak fel olyan héroszi tulajdonságokkal és nemes célkitűzésekkel, csak őt Tótországban. Igaz, az egy sima raboló volt, a mi Dózsánk azért mégiscsak más.

A mai értékrendünk és fogalmi rendszerünk tényleg nem alkalmas értékelni 500 évvel ezelőtti történéseket. Jobb az emberi természet általános jellegéből kiindulni, az sajna mit sem változik. Így sokkal prózaibb okokat tudunk egy-egy történelmi esemény mögé képzelni.

Suttyó külyökkoromban Dózsa Györgyöt nemzeti hősnek, Kun Bélát a magyar proletáriátzus szentjének Györgyeit úrulónak, Deák Ferencet megalkuvónak tartottam. Ahogy kinyilt a szemem, mint a kommunizmusban született kiskutyának, ma mindent pőonrűt forditva vallok. Dózsára nagyon haragszom ,mert neki köszönhetjük a Mohácsi vészt, Kun Bélának Trianont. Görgei zseniális volt, mert Világosnál megmentette a magyar nemzetet, Deák Ferenc pedig a kiegyezéssel megteremtette a modern Magyar országot. De maradjunk Dózsánál aki Makfalván született, Marosvásárhely és Szováta között ahol ma is sok Dósa ,tehát nem Dózsa él. Gyerekkorában került Udvarhelyre, Dálnokra, ahol Székely Györgynek hivták.
ellesleg D. Gy. nem azért vonult Temesvár ellen, mert be akarta venni, hanem azért mert oda várta a törököt, akik a közeli mai Szewrbiában lesték mi lesz Mo-on. Szerencse, hogty megjött a másik szégyenfoltja a magyar nemzetnek, Zápolya János, akit azért itélek el, amrt nem sietett a magyar sereg megsegitésére 1526-ban Mohácsra, készakarva késlekedett a Tisza-parton, ahol bográcsgulyáassal etette és hordóból itatta akatonáit. megvárta a Mohácsi vészt és utána unzsinor magyar Király lett János néven. Csak megjegyzem, hogy Dózsát nem ültették izzó vastrónra,, csak a koronája volt tüzes, de az elég volt, hogy másodpercek alatt beléhaljon.A vastrónt Ady találta ki, kellett neki a ritmushoz.
Mellesleg Kós Károly a másik nagy temesvári, kacagva mesélte , hoigy Kun Béla az osztálytársa volt és egy alkalommal ellopta Károly bácsi zsebpénzét. De Sztalin nem ezért ölette meg, sajnos túl későn.

Én is Bárányi 2008.01.23. 22:42:39
Hát ez jól meg van zagyválva. Sok minden megítélés kérdése, de förtelem, vannak tények is: Székely (Dózsa) György név előfordult, meg néhány mozgalmi szöveg a szülőháza falán. Milyen forrás eméíti Makkfalvát? Még az izzó korona is igaz lehet. De Dálnok nem Udvarhely mellett van! (l. térkép!) Közigazgatásilag Maksa községhez tartozott, de kivált. Az egyik Udvarhelyszék, a másik Háromszék. A különbség nem ismerete életveszélyes is lehet arrafelé. És Ady is beszélt Bélánkról, most nem idézem... De Károly bácsiról szó eshet...

Peat,

a kutyás szinkron nagyot üt! Köszi!

azért hogy dózsának köszönhetjuk a mohácsi vészt, az nagyon erős. mondhatni nem igaz.
mint ahogy az is, hogy valakit életében bodloggá avatnak. ez meglehetősen ki van zárva, nem?
plusz, a kommunizmus mint kifejezés létezett már marx előtt is, csak nem kifejezetten ugyanazt értették alatta.

Ezt a dózsa és mocshácsi vész kapcsolatot én sem értem.

Error,

abszolút mást értettek alatta:)

Ha szépen kérjük, szerintem Feri bácsi biztosan megmagyarázza, hogyan is értette a Dózsa-determinált mohácsi vészt.

Szépen kérjük!

Bányapeat · banyapeat.blog.hu 2008.01.24. 14:44:43
eszondom én is, csak angolosan :-))

Dózsát a Zápo­lyák elfogatták, és azért ültették tüzes trónra, mert király akart lenni. Általában nem szokták tanítani, hogy miért ezt a kivégzési módot választották. Azért tehát, mert Dózsa király akart lenni, trónra akart kerülni.

labancok.paramparya.info/index.php?option=com_content&task=view&id=18&Itemid=32

Az 1514-es Dózsa Gy. vezette parasztháború felperzselte Magyarországot, Ceglédtől a Parciumon át és majdnem egész Erdélyt. Ez nagyon legyengitette az országot,ezután a nemesség nem mert fegyvert adni a jobbágy kezébe, tizenkét év múlva a török 1526-ban minden ellenállás nélkül felvonult Mohácsig, ott egy püspök Tomori Pál várta őket. Jóképü legény volt de nem hadvezér és a püspökök jobban tennék ha imádkoznának és nem politizálnának.A harmadik bűnös Zápolya János volt, aki nem sietett a magyar sereg megsegitésére, kivárta amig a gyermek magyar- király beléfullad, (vagy fullasztották) a 3,5 m széles Csele patakába.
Mondtam, hogy Dózsa Gy. Makfalván született, ezt a kollegámtól tudom, akit Dósának hivtak és makfalvi, de ezt mondta nekünk a kolozsvári Kelemen Lajos prof is. D.Gy gyermekkorában Udvarhelyre, majd a háromszéki Dálnokra költözött. Különben ki tudja hol született, de ettől függetlenül haragszom rá, mert eleresztette a bikát és utána már nem tudta megfogni. Többet ártott a magyar nemzetnek, mint amennyit használt.Mindezekről Jókai, Gulácsi Irén, Illyés Gyula sokkal többet tudott és irt is, de a kommunizmusnak és már előtte is, jól jött egy derék kisnemes, aki megfenyiti az urakat.Maradok a véleményemnél, ha nincs D.Gy. nem olyan vészes a mohácsi vész.

hááááát tomori előbb volt katona,mint püspök :) furcsa pályafutása volt,de a katonai alkalmasságát mindenki elismerte.
a dózsa-féle parasztháború nem volt egy sétagalopp-de a pusztításának mértékét nem kellene eltúlozni..

Azért a mohácsi vész egyes nyugati levéltári adatok szerint nnagyabn köszönhető a magyar főnemesség kapzsiságának, és elbizakodosságának. Egész európából a keresztény szolidaritás nevében özönlötel az önkéntesek, főleg németek, csehek, de messzebbről is jócskán. Minden fórumon könyörögtek, hogy egy-két napot még várjanak, mert már a töbség magyar területen van, de mindjárt csatlakoznak. Hát ezeket a lovagokat és kiséretüket vagy már idefelé, vagy visszafelé, az összevissza köszáló magyarok kirabolták és megölték. Egyénként, mint korábban francia kollégáik biztosak voltak a győzelemben és a zsákmányon sem akartak osztozni. Na ez csak egy elmélet, de igen életszagú.

Hm. Kelemen Lajos kellően nagy szaktekintély ahhoz, hogy véleménye számítson. Mindenesetre ez is egy vélemény, akár igaz is lehet. Dálnokon még a szülőházát is mutogatják. Attól még a dálnoki levegővel még baj van (l. korábban). Minden más igaz lehet. Egy adalék: közöttünk, Dettán felcseperedők között él egy legendárium: Dózsa Györgyöt egy dettai birtokos fogta el: egy szerb, Petrovich de Deed. Bár ennek a ténynek sehol sem bukkantam forrására, akár igaz is lehet/vagy nem...

Akkoriban divatja volt a parasztlázadásoknak híres példa Florian Geyer a németeknél.Megintcsak kötelező olvasmánynak ajánlom Mika Waltaritól a Mikael c. művet.