Caesarea történelmének második felvonása következik, Viki bácsitól, érdekességekkel és szép fotókkal. És ha valaki még azt is meg tudná mondani (mondjuk a kommentekben), hogy egy köbméter búza az hány kiló, máris teljesen világos lenni mindenki számára, hogy mekkora gazember is volt bizonyos Gessius Florus prokurátor úgy kétezer évvel ezelőtt!

Segítségül csak annyit, hogy az étkezési búza kilója manapság kábé 25 forint, vagyis tonnája úgy száz euró.

Ha valaki nem értené, hogy kerül a búza utazási blogunk asztalára, nem marad más hátra, mint kattintani. Tudjátok: a tovább linkre!


Most térjünk vissza Caesareahoz, azaz Straton Tornyához. A perzsa uralom éveiben (Kr. e. 586-332) a főníciaiak egy  települést építettek a tengerpart azon részén, amelyen egy öbölben a talajvíz szintje magas volt. Ez a település Dornak volt a része, a hellenisztikus éra alatt (Kr. e. 332-37) virágzásnak indult és először a Zénon-féle papiruszban említik Kr. e. 229-ben, Stratus Tornyaként. Ezek után jön még Alexander Jannaeus uralma, majd aztán a Hasmoneusok uralma alá került, végül elérkezünk Kr. e. 30–ba, a Josephus  Flavius által leírt időszakhoz. Kr. e. 6-ban a római provincia fővárosává lépett elő, s így Pilátusnak is volt egy kis palotája benne.





















A vizet a magas vízvezetéken (aquaducton) a Shuni forrásokból hoztak, hét és fél kilométer távolságból. Ez látta el a lakosságot friss ivóvízzel. A várost vegyesen lakták zsidók és görög, valamint római telepesek. A közöttük felmerülő ellentétekben a prokurátor Gessius Florus (akit a háta mögött csak “Gyilkos”-nak neveztek) állandóan a görögöknek adott igazat, akik ezen felbátorodva megtámadták a zsinagógát.























A helyzet annyira elmérgesedett, hogy utcai harcok kezdődtek, amelyekben több ezer ember vesztette életet, és amikor egy zsidó delegáció arra kérte Florust, hogy vessen véget az áldatlan helyzetnek, bebörtönöztette a küldöttséget.
























Jeruzsálemben óriási vihart váltott ki a prokurátor viselkedése, amit ő még avval tetézett, hogy tizenhét tálentum aranyat követelt külön adóként. Ez óriási összeg volt, kb. ötezer köbméter búza ára. Ezen felül két ezreddel bevonult Jeruzsálembe és megkövetelte, hogy a lakosság ünnepélyesen fogadja őket. Amikor a nép – ünneplés helyett – lehurrogta őket, szabad rablást engedett. Ezzel telt be a pohár: a jeruzsálemiek fegyvert ragadtak és Florus alig tudott elmenekulni az ezredei maradványaival. Ez indította meg Kr. e. 66-ban a Nagy Lázadast. A római főhadiszállás Caesarean maradt; innen irányította a hadműveleteket és itt nyilvánították császárnak Vespasianust, ahogy Josephus Flavius megjósolta neki.

Rómának nem volt választása: a lázadást le kellett verni és példát statuálni arra, hogy a római birodalommal nem lehet ujjat húzni. A zsidó háborúért tehát nem annyira Titust kell hibáztatni, mint inkább Gessius Florust, akiről a római polgárrá lett Josephus Flavius azt írta: ”Gessius szinte hivalkodott népellenes cselekedeteivel, és mintha csak hóhérnak küldték volna elítéltek kivegzésére, semmiféle rablástól, gyalázatosságtól nem riadt vissza. Kegyetlenkedésben nem ismert irgalmat, aljassága nem ismerte a szégyenkezést.....”

Caesareat kolóniának nyilvánították és miután Titus lerombolta Jeruzsálemet, az ország legfontosabb városa lett. Mivel a Bahr Kochba-féle lázadás elfojtásának a  központja volt, valoszínű, hogy itt kínozták halálra Rabi Akivát, a felkelés egyik vezetőjét. (Bar Kochbáról a kitalálós játék maradt fenn, Rabi Akivától pedig a mondás, hogy “Nincs új a nap alatt!”). A Caesarea mellett lévő új várost napjainkban Rabi Akiváról nevezték el Or Akiva-nak, azaz Akiva Világosságának.

Krisztus után a harmadik-negyedik  században szamaritánusok, zsidók és keresztények lakták a várost, akiknek vallási vezetőik nagy hírnévre tettek szert. A keresztény közösség vezetőiből Auregines és Eusebius vált híressé, míg a zsidó egyházból Rabi Abbahu lett ismertté.

A bizánci korszakban a város virágkorát élte és még nagyobbra terjedt; a hatodik században pedig védőfallal vették körül, s így lett az ország legnagyobb védett vára.

Miután Kr. u. 640-ben az arabok meghódították a várost, Caesarea hanyatlásnak indult, s az általuk bevett szokás szerint jelentéktelen faluvá fejlődött vissza.

Csak a kilencedik században kapott újra jelentőséget a tengeri kereskedelem által. A keresztes hadak 1101. május tizenhetedikén foglalták el a várost, majd ezt követően a Garnier lovagok uralták.

Kilencedik Lajos francia király 1251-ben, keresztes hadjáratának ideje alatt hatalmas erődítményt építtetett a város védelmére, de ennek dacára 14 évvel később Babyar mamelukjai elfoglalták és tönkretették a várost, a környék lakosai pedig a környező falvakba hordták szét a romok köveit.

A tizenkilencedik században, amikor a török kormány boszniai menekülteket telepített a városba, felújították a keresztes vár falait és bennük hivatalokat rendeztek be.

A huszadik század negyvenes éveiben a város mellett egy kibuc alakult, aztán felépültek a modern lakónegyedek, a legszebbek az országban: főleg hátrányos sorsú milliomosok számára.

Az ásatások már 1873-ban megkezdődtek, de nagy intenzitással csak 1959. és 1964. között folytatódtak olasz régészek által; napjainkban már a haifai egyetem archeológusai folytatják a munkát.

Ennyit dióhéjban a város kétezer hatszáz éves történetéről. A folytatásból majd megtudjuk, hogy mi maradt meg az egykori épületekből, és mi látható még Caesarean.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

spájdernecc 2008.02.15. 09:01:54

Ha a köbmétert 1000-1200 kg, azaz 1 - 1,2 tonna körül számolsz, elég jó közelítő értéket kapsz

csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2008.02.15. 12:50:07

Na, akkor a 17 tálentum arany különadó az mai árakon úgy 130-140 millió forintnak felel meg. Nem rossz, nem rossz; reméljük, az APEH-től senki nem olvassa a blogot.

spájdernecc 2008.02.15. 12:59:49

Megnézném azt az adóellenőrt, aki kekeckedik a prokurátorral...

ErrorFlynn 2008.02.15. 14:27:14

milyen jópofák azok a virágok a tengerparton!

Thaddeus Griffin · http://osztgyunamigyun.blog.hu 2008.02.15. 14:34:48

Fhau Ehhoh, jelentkezzen mihamahább msn-en:P

ErrorFlynn 2008.02.15. 15:45:45

jaja, jó, csak elhavazva vagyok/voltam.

ErrorFlynn 2008.02.15. 16:04:15

ha főnököm mégy egy msn-fület meglát most villogni a monitoromon, sajnos végem.
hétfőn felcsíplek, ígérem.

Thaddeus Griffin · http://osztgyunamigyun.blog.hu 2008.02.15. 17:29:56

Ejh, ejh. Úgy legyen:P Megbocsátom, de csak azért, mert Ákoossal ippeg sörölünk, borolunk... De hétfőn nincs menekvésed :P

VIKI BACSI 2008.02.16. 10:12:49

Error,a viragok nem atengerparton nonek hanem a homokban amely belepte a kb.8m magas apeduct egy reszet,hogy tudnak ot megelni az az o tikuk. A felvetel onnan keszult.

Maracska 2009.08.19. 21:26:46

@VIKI BACSI:

Nagytudású szomszédom,
szeretném véleményét kérni, hogy írná helyesen Or Akivát.

Előre is köszönöm segítségét.

VIKI BACSI 2009.08.20. 18:42:23

@Maracska: Eppen ma bosszankodtam azon hogy a heber helyseg nevek angolra valo atirasa nem egyrtelmu. Az E-map -en kerestem Hadera-t es nem talatam meg egykonnyen, mert Khadera-nak van beirva az arab elnevezest irtak at.
A Valasz a kerdesedre: OrAkiva vagy Or Aqiva., mind aket irasmodot hasznaljak.

Maracska 2009.08.20. 21:54:08

@VIKI BACSI:
Köszönöm a gyors választ. A google csak Or Akiva-nak ismeri. Szerintem a rabbi nevenek a latin vagy spanyol viz a jelentese (aqua)
Bar a varosunk nevere is talalo lenne a Nomen est omen, nem lenne vizhiany - marmint ivoviz... (feny van boven, tul sok is) :)

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: