2009.10.01. 18:00
Vendégoldal - Tibi 1.1
Tibor barátunk (akit körülbelül két éve próbálunk meggyőzni a vendégposztírás előnyeiről) végre beadta a derekát, és élőben számol be egy japán kiruccanás élményeiről. A fotókhoz csak annyit, hogy a szerzőt ne ócsároljátok, mert ő darabonként körülbelül tízmilliárd megás képeket bocsátott rendelkezésünkre, de miután kettőt eredeti méretben feltettünk, a blog.hu jelezte, hogy a teljes tárolókapacitása 107 százalékát foglaltuk le, s ezért voltunk kénytelenek kicsinyíteni.
Japánba menet Pekingen keresztül repültem, ahol tranzitutasként is átmész a hőmérő kamera előtt (és aki lázas, azt rögtön letartóztatják). Szerencsére lázam sem volt és röfögni sem merészeltem, így elég volt kitölteni egy kérdőívet, aláírni és szentül megesküdni, hogy nem szállítasz be betegséget a Népköztársaságba.
Szép nagy röptere van a kínai fővárosnak (már jártam ott egy évvel ezelőtt). Most zuhogott az eső, mintha dézsából öntötték volna, így aztán a tokiói gép jó két és fél órás késéssel indult. Mire leszálltunk Tokióban, már sem vonat, sem busz nem járt, így hát a légitársaság volt olyan rendes és adott egy buszt a yokohamai állomásig, ahonnan tíz perc alatt taxival a hotelemben voltam. Volt ez úgy fél három reggel, hát igyekeztem gyorsan eltenni magam másnapra, mert 8-kor már találkozni kellett a kollégákkal.
Félálomban a szükségleteimet intézvén igen érdekes meglepetésben volt részem: a szerkentyű ülése melegített és egy pár gombot is felfedeztem oldalt.
Szerencsére nem voltam annyira álmos, hogy a szöveget ne olvassam el! Ebből a szempontból Japán igen megváltozott, amióta '91-ben ott jártam, mert akkortájt semmi idegen nyelvű (értsd nem japán) felirat nem létezett.
Be kell lássam, hogy nagyon is higiénikus megoldás, viszont vigyazni kell vele, mert amikor másnap megvitattuk a kanadai kollégákkal, kisült, hogy a téves gombnyomás eredménye keményre főtt tojás lehet....
Reggel pedig ez a kilátás várt az ablakon át, a yokohamai vidámparkra (itt alul).
Egy pár kép a Minato Mirai 21 komplexumról, ahol laktam.
Minato Mirai annyit jelent, hogy "A jövő kikötője", a 21 pedig a 21. századra utal.
A bevásárlóközpont egyik tornya szálloda, egy másikban pedig cégünk irodája van (pár száz másik vállalkozás mellett).
A yokohamai kiállítás-terem:
Érdekes, modern szobor felhőkarcolóval (Landmark Tower, Hugh Stubbins Jr. műve, 70 emelet, 296 méter magas, Japán egyik legmagasabb épülete és állítólag a világ leggyorsabb liftjei vannak benne, amelyek 750 méter percenkénti sebességgel szaladnak (45 km óránként, ami liftnek igen sok).
Kedden nem voltak megbeszélések a műsoron, így hát ellátogattunk Kamakurába. Kamakura volt a shogunok székhelye, jóformán Japán fővárosa a 12. századtól kezdve.
Vonaton érkeztünk (amin hála istennek bemondják angolul is a megállók nevét) elsétáltunk a Tsurugaoka Hachimangu szentélyig. A vonatmegálló mellett riksakulik várják a turistákat. Nem kocsikáztunk velük, de azért lefényképeztem egyiküket, itt látható fent.
A szentélyt 1063-ban alapították, de 1180-ban Minamoto no Yorimoto költöztette a mai helyére, hogy a shogunok városának központjaként szolgáljon. Mint minden ilyen nagyobb szentély esetén, itt is félelmetes szoborpár őrzi a nagy kaput, amelyből egy példányt szintén szemügyre vehető itt felül.
A szentély maga gyönyörű ácsmunka és szép színesre van lakkozva. Nagydob is van, amit valószínűleg ünnep alkalmával meg is szólaltatnak.
A nagy szentély mellett megnéztünk egy kisebbet is, amit rókák őriznek.
Kitsune a róka, Inari/Oinari rizs-isten/istennő küldönce. Hagyományosan a rókák piros partedlit viselnek, hogy ne tegyenek kárt a jószágban.
(Akinek van kedve, Tom Robins "Villa Incognito" című regényében olvashat Tanukiról, a mosómedvéről és Kitsune róka kalandjairól, de ha valaki nem az amerikanizált verzióra kíváncsi, melegen ajánlom Tanizaki elbeszéléseit.)
Elindultunk az egyik főutcán, ahol fülsiketítő zaj jött a fákról; megvizsgálván az okát megtaláltuk a japán cikadákat:
A következő látványosság a kamakurai nagy Buddha-szobor. Nem tévedtünk el, mert ilyen kiváló útmutató volt, ami figyelmeztette a balga turistát.
Ha véletlenül azt hitted, hogy látogatásod célja puszta turista-kiváncsiság, hát a jegy ("Worship Ticket") tudósít arról, hogy ide csakis Buddhát imádni jöttél.
Folytatás következik.
16 komment
Címkék: japán vendégoldal
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2009.10.01. 23:05:18
tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.10.02. 00:27:56
Brrr, kis szadista...
A bidé meg nekem egy jó ideig rejtély volt; úgy voltam vele, hogy ha például a laktanyában nincs, akkor biztos haszontalan jószág, elvégre a sereg mindig csak a hasznos cuccokat alkalmazza (?)
Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2009.10.02. 11:14:31
proletair · http://lemil.blog.hu 2009.10.02. 15:41:18
proletair · http://lemil.blog.hu 2009.10.02. 15:44:32
A seregben a WC papírt és annak szakszerű, pontos és alapos használatát hasznosabbnak tarthatták mint a bidét:)
De legalábbis olcsóbbnak:)))
tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.10.02. 23:09:33
Én jártam francia laktanyában (ráadásul az Idegenlégió korzikai kaszárnyájában), és egy csomó mindent láttam, de bidére nem emlékszem :-)
tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.10.02. 23:10:06
Jaja, az tényleg szuper :-)
VIKI BACSI 2009.10.03. 09:57:55
Ha mar ott tartunk hogy csak a budit vitatjuk,annyit akarok hozza fuzni hogy akarmilyen szakszeruen hasznaljak a WC papirt , megsem szaz szazalekosan higenikus.A bidenek igen is van letjogosultsaga, de van ujabban egy olcsobb megoldas, a nedves W.C. papir amely fertotlenito szagtalanito szerekkel van atitatva, es legalabb olyan hatekony , de joval egyszerubb, mint a bide.
proletair · http://lemil.blog.hu 2009.10.05. 11:08:50
Jaj, nem vitatkozok ezzel, csak a wc iránti "katonás" hozzáállást elemeztem:)
Amúgy mindegyik általad említett vívmány életrevalósága elvitathatatlan.
tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.10.07. 23:25:15
VIKI BACSI 2009.10.08. 20:16:31
Mentula 2009.10.08. 20:45:41
A híres temesváriak sorozatot lehet bővíteni... :)
Sőt, lehetséges, hogy mostantól ismerek olyanokat, akik személyesen ismernek egy Nobel-díjast?
konyves.blog.hu/2009/10/08/herta_muller_kapta_az_irodalmi_nobel_dijat
tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.10.11. 17:57:43
Jogos, mi is gondoltunk egy posztra, csak mostanában egy kicsit sok a tennivalónk... És személyesen nem ismertük ugyan, de nem sok hiányoztt :-)
Mellesleg Herta Müller a bánsági Nitzkyfalván (Nitzkydorf) született, nyolc kilométerre Végvártól...
Végvárról egy poszt itt:
nemfelejtjuk.blog.hu/2009/01/08/vegvar
Az innen a románok elől elmenekült svábok (és NEM szászok, ahogyan az a hazai sajtóban orrba-szájba olvasható...) egy része Nitzkyfalván telepedett le, a helyi hagyomány szerint.
ErrorFlynn 2009.10.22. 14:12:24
hamár wc, olaszoknál van egy csomó helyen olyan guggolós, ahol zuhanyrózsa van felszerelve a guggolátum mellé. fapados bidé.
Luxa · http://blog.luxa.hu 2009.10.31. 15:24:20
eMM2 2009.11.30. 13:07:26
Miért a szászok is németek nem?