Érdekes poszt, gratula:)

Mekkora ötlet az első fotó! :D:D:D Már-már reméltem, hogy valami jó kis szaftos dolgok következnek... de arra maradnak a média egyéb forrásai :).
... milyen jó lenne szétnézni az örményeknél ha már így szóba került... Egyébként szimpatikus ez a csóka, kár, hogy ezekkel a tulajdonságokkal manapság tényleg csak meleg pasi rendelkezhet...

Ez szép, gratula! Nem tudtam, hogy az örményeknek beütésük is van a genealógiába! Ez biztosan nem baj! Az 1980 (?)-as népszámlálás pl. Dettán 2 örményt mutatott ki (szerintem a biológiatanárnőm, meg a lánya). Bár én személyesen egy egész családot is megismertem később, akik elmagyarosodtak, és a török mészárlás elől menekültek ide az 1910-es évek második felében.

www.armenians.hu/html/szervezet.htm
az örmény a 13 / itt is a meseszám :)/ elismert hazai kisebbségalkotó...
Zömében kereskedőként kerültek a Kárpát-medencébe. Aaztán jól érezték magukat, és itt maradtak, sőt sikeresen asszimilálódtak. Sikeresen, de nem nyomtalanul. Lehetne róluk példát venni :))

...egyike
az első mondat kicsit befejezetlen...

Mindig is szimpatizáltam velük, furcsamód valahogy testvérnépnek tekintettem őket, pedig - tudomásom szerint - semmiféle közös gyökerünk nincs.

nézd tiboru!
jó a boruk
jó az Ararát néven futó szeszesitaluk
nem nyámnyilák
mi kell még?

spájder,

világos; ráadásul őket is csupa nemtúljóindulatú szomszéd veszi körül...

A gasztronómiájukat - szégyenszemre - nem nagyon ismerem, de egy-két örmény specialitást Csuri és Ildikó néni már régen megígértek a kajablogra...

Ebben a témában ajánlom a hurutos levest;)

Lásd, kivel van dolgod :))
Padlizsán citrommal

Hozzávalók:
60dkg padlizsánhoz 1-1.5dl olaj, 1 citrom, 12dkg paradicsom, 10dkg paprika, 8dkg vöröshagyma, 4dkg olajbogyó, só, fűszernövények ízlés szerint.

A közepes nagyságú padlizsánt faszénen vagy sütőben héjastól megsütjük, majd meghámozzuk, megsózzuk, citromlével meglocsoljuk és felmelegített olajban folytatjuk a sütést. Addig sütjük, amíg meg nem barnul, azután még egyszer meglocsoljuk citrommal. A kész padlizsánokat tálba rakjuk, ráöntjük a megmaradt levet. Karikára vágott zöldpaprikával, paradicsommal, vöröshagymával, valamint olajbogyóval díszítjük, fűszernövényekkel ( kapor, petrezselyem, koriander ) ízesítjük.

Peat,

Csuri el fogja harapni a torkod: a hurut az egyik kiemelt poszt lesz (lenne, lett volna) a kajablogon!!!


spájder,

ez igen! Köszi! Megcsináljuk!

a korrektség miatt megjegyzem, hogy az általam beszúrt link alatt komplett örmény szakácskönyv is található :))

Ez esetben valamilyen védelmi eszközt szerzek be 24-e:) Addig is bűnbocsánatot gyakorlok!!!


_bűnbocsánatot gyakorol_

www.armenians.hu/html/konyha.htm
hogy ne kelljen sokat keresgélni

bocs, nem tudtam kihagyni...
Saslik pácolt bélszínből

Hozzávalók:
40dkg húshoz 20dkg vöröshagyma, 1/2dl borecet, 20dkg póréhagyma, 20dkg paradicsom, 15dkg zöldpaprika, só, bors, fűszernövények ízlés szerint.

A húst az inaktól megtisztítjuk, és 5-6dkg-os darabokra vágjuk. Porcelán- vagy agyagedénybe rakjuk, sózzuk, borecettel meglocsoljuk, és hozzátesszük a karikákra vágott vöröshagymát, s jól összedolgozzuk. Az edényt lefedjük, és 14-16óráig hideg helyen állni hagyjuk. Ezután a pácolt húst nyársra húzzuk, és izzó parázson megsütjük. A saslikot tálba rakjuk, körberakva hagymával, amellyel együtt pácoltuk, a zöldhagymával, paradicsommal, a parázson megsült, és utána meghámozott zöldpaprikával, fűszernövénnyel.

Nos, kedveskéim! Átnéztem az örmény szakácskönyv összes leveseit, de a Bánypeat által javasolt és a nagyanyám által rendszeresen főzött hurutlevest angadzsabur feltéttel sehol sem találtam. Ebből tehát külön poszt lesz főzőcske blogunkban!...
A kiss Ernő dédapját Arias Akons Fark-nak hívták és ő jött Erdélyig Örményországból.Ahhoz, hogy a Monarchiában rangot és címet is lehessen vásárolni , előbb NEVET vásárolt a három fiának. Az egyik kis növetelű volt, ez lett a Kiss ág, a második kövér testalkatú, ez lett a Kövér, a harmadiknak nem volt semmi különleges ismertető jele, de Szeben városában telepedett le, ez lett a Szebeny.
Az én apai nagyapám ezen a Szebeny ágon született és valahányszoros unokatestvéri rokonságban állt Kiss Ernő tábornokkal. Kiss és Kövér a Bánságban és Torontál vármegyében telepedtek le és híres gazdag emberek lettek. A hegyvidéki Szebenyek sem nélkülöztek a második világháborúig. Örménység tudatát megőrizte a nagyapám, bár egy szót sem tudott már örménmyül. De étkezési szokásaikból is sokat megtartottak.tehát az igért receptek autentikus forrásból származnak.

A fenti linkről :

"Vámszabályok :
Vámmentesen viheto be az országba 400 cigaretta és két liter vagy egy üveg (ŰRTARTALMÁTÓL FÜGGETLENÜL) alkohol"

Örmény-magyar két jóbarát.

Mentula,

lelki szemeimmel látom is a találékony beutazókat egy-egy, külön rendelésre készített speckó üveggel.

Hangsúlyos örmény jelenléttel birt Szamosújvár - ami ma a börtönéről hires - valamint Gyergyószentmiklós, ahol van egy gyönyörű örmény-katolikus templom is.

Már azt hittem, hogy Tiboru rátalált az ALTEREGÓra és jól elfogta...
De mégsem. Most csalódott vagyok.
_nagyon csalódott, kissé vigyorog_

Akarom mondani: Csurtus

és schratt katalin férje ittebei kiss miklós volt..
csakhogy visszatérjünk a történelemhez a gasztronómiai kalandozás után :)

A. Laci! Az is jó ómen, hogy Rózsa Sándor is ott van eltemetve. Úgyhogy az örmények valami tudnak!:) Tistedur! Ez az adalék maga a mennyei szellemi manna (van ilyen?) Ez csak azt jelenti, hogy a Monarchia egy Bánság nagyban. De hát én ezt mindig is vallottamm, bár vallon nem vagyok...:)

ez megint nagyon érdekes volt, imádok történelmi személyekről ilyen kötetlen stílusban olvasni
az lenne a nagyondurva, ha ezeket összegyűjtenétek és kiadnátok könyv formájában - én tuti vennék

Szia doki,

köszönjük az elismerést; a kötet gondolata csábító, s ha egyszer összejön, neked is lesz egy tiszteletpéldányod!

Gratulálok kedves csurtus, nagy élvezettel olvastam.
Nem írnál Czetz Jánosról is hasonlót?

Más: Látom itten örmény konyhailag is folyik diskurzus. Ezért spájdernecc-hez (vagy aki tud segíteni)egy kérdés: Anno ettem én Jerevánban, olyat, hogy 1. cukros darált dióval töltött öszibarack, meg olyat, hogy 2. vagy szőlőből, vagy gránátalmából(vagy mindkettő külön-külön) készült, a birsalmasajthoz (vagy a szeletelhető gyümölcsízhez, aki még emlékszik)hasonló anyag gyertyaformában hosszan, mintha meg is lett volna csavarva, s a piacon felfüggesztve árulták, s kvázi 'méterre' lehetett venni. Volt benne dió, egyenletesen eloszlatva (s lehet, hogy az fel volt fűzve, s készítéskor úgy lógatták bele ezzel a gyümölcsízes formába?) Rég volt. (adtam kapaszkodót?)