Helló, azt szeretném megkérdezni, hogy feltehetem-e a gasztronómia kategóriátok bejegyzéseit a blogasztrora (gasztro.blog.hu) a linkek közé, illetve a középső feedlistás részbe?

1.
Ha citromlevet kap, akkor már nem él.

2.
"Az átlag fogyasztónak csak annyit kell tennie, hogy a kinyitott kagyló..." hahá, ekkor már könnyű! Mármint ha ki van nyitva. A nehezebb az, amikor te akarod kinyitni, és nem tudod, hogy hogyan és mivel kell. Én nem tudtam...

Elárulom, az osztriga nem tépőzáras, nincs rajta számkombináció sem. Én az első - nem az éttermeben előre kinyitott - osztrigámnak egy csavarhúzóval mentem neki. (Még egy tipp: ne keresd a csavar helyét, az nincs, de csak kellett nekem valamilyen szerszám, amikor a szezám táruljra sem nyílt ki az a dög.)

Tisztességes harc volt, egyenlő felek közötti. Az első 10 percben döntetlen. Utána ő állt nyerésre, amikor a kagylópáncélba erőltetett, kicsit már meggörbült csavarhúzó hirtelen kiugrott a feszítésből és a kezembe fúródott. Nem tudom, a francia konyhában autentikus-e a véres osztriga, de ez véres volt.

Aztán lemostam a vért, hívtam még segítséget. Bekötöztek és tanácsot adtak (volt aki azt javasolta, hogy egy teherautó alá kellene tenni, más szerint a sarokcsiszoló ilyenkor mindig beválik, kevésbé vállakozókedvű barátom szerint ehetnék valami mást.) Pár perc erőlködés után azonban az osztriga megadta magát.

Most már tudom, nem mindegy, hogy hol próbálod felfeszíteni a páncélt. Azt is tudom, hogy jobb, ha egy speckó osztrigakéssel próbálkozom. Érdemes.

nemisbeka,

részünkről a szerencse; természetesen felteheted!

Csurtusék

loggol,

tapasztalataim szerint a citrom után még percekig kibírja élve. Persze lehet, hogy egy különösen ellenálló (résistence!) osztriga-széria volt.

Az osztrigakés amúgy tényleg jó szerszám; leginkább az egykori falusi herélő-alkalmatosságokhoz hasonlít, legalábbis élesség szempontjából.

Nincs pontos mintám, hogy a citrom után meddig bírja, de nekem pár másodperc után úgy tűnt, már nem él. (Persze lehet, hogy csak aludt) Valszeg az is fontos, hogy az akció előtt mennyire friss: ha már egyébként is haldoklik, akkor - gondolom - bármi elég a véghez.

Ha túl könnyen nyílik, baj van, megdöglött vagy halódik, nem szabad megenni, mert rendkívül gyorsan bomló fehérje!
Borzasztóan egészséges, rengeteg nyomelemet és vitamint tartalmaz pl. műtét után lábadzó betegnek ezt szokták adni.

Amikor először Párizsban jártam, helyi erőkkel megtámogatva berendeltem életem első tenger gyümölcsei tálját, amit malomkeréknyi tálcán, tört jégen szervíroztak. Előtte a többiek ( a franciák) csgát ettek előételnek, én nem kértem, mondván, ők a barátaim (\"Les escargots sont mon amis...\" :-))Erre megérkezett a tengeri tál, rajta egy csomó kagylóval meg tengeri csigával, el is kezdtek szivatni a többiek, hogy \"no és ők, nem a barátaid?\" De kivágtam magam: \"Őket nem ismerem _személyesen_...\" :)))

Nekem is volt részem osztriga vacsorában Párizsban. A fene tudja. Én meghagyom nekik. Nem mondom, nem undorkodtam, de egy idő után elég volt. Volt a tálon fekete kagyló, tengeri uborka és rákok is. De amire a rákokhoz értem volna már elfogyott a lendület. Valahogy úgy éreztem, hogy most talán abba kellene hagyni mert csúnya hányás lesz belőle. Ha az ember ebbe születik bele biztos nagy dolog lehet. Biztos a bukake partyt is meg lehet szokni...De őszintén, lehet hogy nagyon elegáns osztrigát szürcsölni, de akkor is egy nagy semmi, csak tengervíz, meg egy kis valami, amitől egy idő után baszott szar lesz a gyomornak.Megvolt, most már nem mondhatom, hogy hülyén halok meg.

egyébként a citromlé azért kell, hogy az ember bizonyosságot szerezzen, hogy még él az a kis dög, mert a már nem akkor gyorsan romlik és nem élve mérgező, de nagyon

Hát igen; végül is egy ilyen élőlényt nem lehet felruházni antropomorf tulajdonságokkal. Egy kutya vagy tengerimalac esetében rögtön lehet látni, hogy nem él, az osztrigának tényleg kell egy kis külső ingert adni, s erre kiváló a citrom.

Persze sósavval is le lehetne tesztelni, de az jobban megfeküdné a gyomrot.

Chruchill kedvenc reggelije volt az osztriga pezsgővel álllítólag több tucatot is felfalt belőle még a háború alatt is.(a közönséges briteknek meg felkopott az álla a jegyrendszerben)
Viszont ugye rágás nélkül egészben kell lenyelni ezt a nyálkás izét.Így aztán evidens hogy még íze sem nagyon van.Akkor mi benne az akkora durranás attól eltekintve hogy tápláló?

@eMM2:

Én azért lenyelés előtt rá szoktam harapni. És tényleg furcsa, de van íze!

Ami Churchill reggelijét illeti, már régóta gyúrok rá, és remélem, előbb-utóbb ki fogom próbálni!

(Az írek szerint Guinness-szel az igaz...)

@granitrose:

Van ám poszt erről is :-)