A jómúltkori kínzó kérdés kapcsán szó esett a római légiókról is. Mivel a téma amúgy is érdekes (engem legalábbis régóta és nagyon érdekel), azt gondoltam, egy posztot megér; már csak azért is, mert a Colosseum környékén folyamatosan grasszálnak műkedvelő…

Viki bácsinak köszönhetően azt már tudjuk, hogy mit és hogyan ettek a keresztes lovagok – sőt, az egyik receptjüket már ki is próbáltuk és nagyon-nagyon finom volt! Ma még Oroszlánszívű Richárdhoz képest is visszamegyünk egy jó ezer évet az időben, s azt vesszük…

Miután Viki bácsi hihetetlen részletességgel írt és 'képelt' már e helyről, mindenkinek figyelmébe ajánlom ezen előző posztokat itt ni. Én csak kis szubjektív morzsákat tennék hozzá, személyes látogatásunk kapcsán, nem merülvén bele a történelmi adalékokba, mert ezeket…

A vendégposztok, illetve a vendégposzt-írók egyre gyarapodó táborába ma két borszakértő bocsáttatik be: egyikük régi kommentezőnk, akinek közvetítésével olvasóink megismerkedhetnek egy másik gasztronómussal, az olasz (bocsánat-bocsánat: a római) konyha irodalmi köntösbe…

Az oszlop-rekapituláció után nem hagyható ki egy összefoglaló fejezet a padlózatokról sem. Ha belegondolunk, akkor a díszes padló sokkal nagyobb luxus, mint a freskók, díszes plafonok és egyéb dekorációk - elvégre csak arra való, hogy tapossunk rajta. Rómában nem fukarkodtak…

Habár már eddig is mindent elkövettem, hogy kedves olvasóinknak mérgezési tüneteket okozzak freskók, templomok, mozaikok, szobrok és hasonlók által, sosem lehetünk elégedettek az eredményekkel. Úgyhogy még teszek pár utsó erőfeszítést... Ma például egy kis…

Múltkori posztunk végén (a vonatkozó állítólagos tiltás ismertetését követően) feltettem a kérdést Izraelben élő barátainknak (Viki bácsinak és fiának, Tibornak), hogy ők zsidóként átmennének-e Titusz diadalíve alatt, illetve hogy átmentek-e eddig? Nos, Viki bácsi…

Az építészet-történészek biztosan több tízezer oldalt írtak már tele egészen apró betűkkel arról, hogy az emberi civilizáció hányatott évezredei alatt a különféle nemzetek hány ívet, illetve kaput emeltek mindenféle - vélt vagy valós, katonai és polgári - sikereik…

A Vittoriano szerintünk megérdemel egy második posztot is; az első részben felvázoltuk az előzményeket, illetve megmutattuk az ismeretlen katona emlékművét a szigorúan sípoló nyugdíjasokkal. Most egy olyan kiállításról szeretnék pár szót szólni, amelynek a Vittoriano ad(ott)…

A közlekedési helyzet részletes taglalásával még adósok maradtunk, és ezen jelen poszt is csak kicsit javít - de hát ki ne hallott volna legendákat a római utak zsúfoltságáról, a közlekedési káoszról, a kedélyes, ám kissé elmebeteg vezetési stílusról, estébé, estébé.…

  Néró úgy vonult be a történelembe, mint az őrült költő archetípusa; már (az ókor iránt legalább enyhén érdeklődő) zsenge gyermekek is tudni vélik, hogy felgyújtatta Rómát, s lángjainál hárfáját pengetve, könnyeivel küszködve énekelte egyik kedvenc slágerét,…

Az ókori rómaiak az élet egy csomó területén ma is méltók arra, hogy elismeréssel és hálával telt szívvel hajtsunk fejet emlékük előtt: a jogtól a harcászaton és az államigazgatáson keresztül a szexuális segédeszközök és a képzőművészet számos ágáig tényleg…

A levegőből készült felvételek mindig is megtorpanásra késztették a hagyományos, földön járó, analitikus gondolkodású elméket: méghogy tíz-húsz-száz kilométer magasból olyan fotót készíteni, amelyen olvasható az autópálya-matrica érvényesége?! Hát ez hiábavaló…

Egyszer minden véget ér, így a Vatikáni Múzeumok körbesétálása is. Egyéb múzeumokkal ellentétben ez csak fél 5-ig van nyitva, ezt kalkuláljátok bele, ha véletlenül arra tévedtek. Mi nem tettük, így a vége már terelgetős volt, amely élményre azonnal rátérek. De lássuk…

A vatikáni látogatás után az anyukám felvetette, hogy menjünk fel a Garibaldi emlékműhöz, mert onnan milyen csodás a kilátás a városra, és egy busz direkt odavisz a Vatikán hídjának lábától.Egy ideig én és az apukám, mindketten igen visszafogottan (ez jellemző ránk, amúgy…